Értékelések

Egy lopakodós játék a régmúltból, sok vérrel, lopakodással, hasonló és elég egyhangú pályákkal. Altató hatású történettel, rusnya buta ellenfelekkel. Alkohol szagú zajt keltő üres üvegekkel és egy unatkozó játékossal :)

Félig tetszett, félig csalódás volt. kis város, kevés küldetés, az átvezetők a történet egész jók, de a vége elégé el lett sumákolva, egy játékot mért nem lehet normálisan kiadni, nem pedig megvágva egy trutyesz befejezéssel, mert az alapok meglettek volna egy méltó folytatáshoz, a Mafia 2 élménye nem volt olyan nagyon kiemelkedő (olyan mint amilyen lehetett volna) de simán megütötte az átlag feletti "jó" kategóriát, ami meg még rátett a lapáttal hogy nagyon rövid volt, gyér befejezéssel.…………

Az első része engem leginkább a nagyon jó hangulata/atmoszférára miatt fogott meg, illetve a misztikus történetével, legnagyobb negatívuma meg számomra, a relatív monoton játékmenete volt. A második részében, sok dolog megmaradt belőle, tovább viszi elég profi módon, a misztikus történeti szálat, már egy másik dolog, hogy nem mindenre fogunk egyértelmű magyarázatot kapni, a játék végezetével. Új irányítható karakter jön Alan Wake-kel együttesen a főszerepbe, Saga Anderson néven, aki egy nyomozó A játéknak egy pontjánál, eldönthetjük hogy mikor melyikük történetét szeretnénk folytatni. Saga Andersonként elsősorban a nyomozás lesz a célunk, bár vele is kell harcolni a játék folyamán, de Wake-kel meg főként............röviden ennyi. Maga a játékmenet jobban/érdekesebben fel van felépítve, mint az első részben. Kicsit több benne a "lazább" rész is, talkshow-k, meg nem folyamatosan csak arról szól, mint az első része, hogy sötétben meneküljél, meg harcoljál a lényekkel. Számomra mindenképpen érdekesebb volt, mint az első része, és elsőre azt mondanám, hogy picit talán túlzásba is estek a fejlesztők, a történet zavartságával kapcsolatban. Lehetett volna talán picit több, és változatosabb helyszín, picit kevesebb zavartsággal, és picit több egyértelműbb magyarázatokkal, illetve többet megtudhattunk volna a főbb szereplők személyéről is stb-stb........VISZONT, szerintem szándékosan volt ez a fejlesztők célja, hogy majd ezek a dolgok által, a leendő harmadik rész még érdekesebb lehessen................ Ha EGY játékként nézném, tehát nem lennék benne szinte teljesen biztos, hogy lesz valamikor harmadik rész, akkor picit rosszabb értékelét kapna. A hangulat, atmoszféra misztikusság, a fejezetek közötti zenék, "megmaradtak" az első részből, a történetével/eseményeivel folyamatosan egyre jobban kavarta fel a vizet, eleinte egy "ártatlan" nyomozásnak indul a játék, de mindig mikor azt hinnéd, hogy rájöttél valami igazán fontos dologra, egyre jobban jössz rá, hogy mégsem..............Ami még nagyon tetszett hogy nem "csőjáték" jóval kevésbé fogja az ember kezét, mint az első rész. Nem igényel egy Broken Sword, vagy monkey szintű logikát, pláne ami a játékmenetet illeti, de néha-néha elég egy apró figyelmetlenség, és egy óráig csak kóvályogni fogsz. Velem többször is előfordult. Egy példa, volt amikor egy tárgyat kellett volna keresnem a továbbjutáshoz, de nem azt amit "sugallt" a játék.........vagy ami legalábbis, nem feltétlenül a legegyértelműbbnek tűnt volna. Egy másik tárgyat kellett megszerezni, egy szobából, de azt nem jelölte a térkép semmivel sem, és a nyílt területet leszámítva, a belső két épületben, egyetlen egy szobába nem néztem be, ahol a továbbjutáshoz szükséges tárgy volt.......... A tiszta játékideje, az olyan jó 10 óra lehet, de egy átlagjátékosnak, aki mondjuk hajlamos a figyelmetlenségre, mint én, és még végigjátszásos videóba sem néz bele, bőven lehet ennek, a többszöröse. Én ezt úgy értékelem, hogy nincs még vége a történetnek, mert ha EGY játékként nézném, akkor a végső pontszámot 75-80-ra gondolnám, zseniálisan van felépítve a játék, a két világ/időszak is? közti váltás is nagyon jó ötlet, és érdekes bizonyos helyeken, ez sokszor szükséges is lesz a játék folyamán. Az ötletek/megoldásoknak köszönhetően, EGY játékként is bőven megállná a helyét, a játékmenetének és ötleteinek köszönhetően, de egy harmadik rész felvezetéséhez, ennél sokkal jobbat nem lehetett volna csinálni. Azt aláírom hogy 13 év eltelt az első rész óta, és ahányan dolgoztak a játékon, már megjelenhetett volna a harmadik rész is, ugyanezzel a grafikával, ez a második rész meg, néhány éve egy picit gyengébbel. Én úgy vagyok vele hogy a végeredményt értékelem mindig, nem azt hogy hány évig fejlesztették, mennyien. Még annyit röviden, hogy a jumpscare-k is színesítik a játék hangulatát, nem is kevés, nem is túl sok. Nyilván nem tudhatom hogy az Alan Wake 2 történéseit, hány résszel előre gondolva írhatták meg.

Rövíden. A játék mint a két részt tartalmazza, és elsősorban azoknak tudnám ajánlani, akik nem játszottak az eredeti részeivel, de mindketőre kíváncsiak. Aki meg csak az első részével játszott, és nagyjából értette is a történetét, illetve nem is annyira kíváncsi a másodikra, maximum egy erős akciózás melett, tudnám javasolni. A második résznek már a vége felé tartok, de azt kb egy az egyben "emelték át" Az első résznél vannak egyéb változtatások, pl. sokkal sűrűbben látjuk a "mama" szellemét akit sokszor a lámpafény fokúszálásával tudunk ideiglenesen megölni, de folyamatosan ott liheg a nyakunkban, míg rá nem jövünk a továbbjutásra, ami igazából soha nem nehéz, sőt, eleinte még picit lök is a játék parafaktorán a szellem, de egy idő után inkább már idegesítő. Ez a meghalásos dolog is vitatható, mert ha el kap a szellem, akkor a játéknak azt a szellemes részét a legtöbb esetben újra kell kezdeni. A második résznél inkább már be is kapcsoltam a "biztonságos módot" hogy ne keljen szellemekkel harcolni, illetve menekülni előlük, viszonylag gyakran kell világítanunk a lámpával is, hogy lássunk valamit. Ami tetszett, hogy az első részénél vannak új helyszínek is, az már közömbösebb dolog volt számomra, hogy szájba rágósabban meséli el a feleség és a férj történetét, aki oda figyelt az eredeti résznél a történetre, illetve olvasta a bejegyzéseket, kb minden olyan dolgot kikövetkezhetett amit ebben a felújított változatban csak jobban rág a szánkba, a játék. Én pont hogy a második részétől vártam volna azt, hogy kicsit másabb megvilágításból mutassa be a dolgokat..................Én nagyon szerettem az első részét, és ebben a változatban, érződik is hogy tényleg foglalkoztak vele, nem csak átemelték egy az egyben, az már más dolog hogy több változtatáson is át eshetett volna. Nekem kifejezetten tetszett volna, ha mernek a fejlesztők kicsit elrugaszkodni a horror műfajtól, és nyerhettünk volna kis betekintést a boldog házaspár életébe, akár egy külön fejezetben, akár a fejezetekbe bele vágva, apróbb részeket. Én nem voltam játékfejlesztő, ott is mindenért más-más ember felel, illetve mikor mi alapján van határidő, mennyire nyitott a projekt vezető az alatta lévők véleményére, egyéb változatatásokra ki mennyire tudott volna profi szinten reagálni, illetve sokat számít az összhang is. Én azt gondolom, hogy egyáltalán nem volt butaság az elképzelésük, de kicsit több változtatásra lett volna szükség, és az is vitatható, hogy néhány évet talán még várhattak volna vele, annak dacára hogy nem csak egy kis grafikai tuningról van szó. Tudom hogy az elképzelés sokszor könnyebb mint a megvalósítás, főként ha sok ember együttes munkájáról van szó...................Még a második részéről írnék egy picit, hogy kicsit nehezebben értelmezhető az első rész eredeti változatánál is. Éppen ezért, a második részéhez méginkább hozzányúlhattak volna legalább annyira, mint az elsőhöz. Voltak/vannak benne érdekes mondatok/dolgok, amik el gondolkodtatóak, illetve bizonyos dolgokat ki lehet belőle következtetni, ha oda figyel az ember, (nekem is rossz szokásom, hogy nem olvasok el mindig mindent, a második rész esetén talán azért nem, mert sok volt a szöveg?) de nagyon sokan örültünk volna egy olyan második résznek, ami másabb szögből mutatta volna be a történéseket, jobban az egyes személyekre/színészekre koncentrálva. Még az első rész sem kapott annyi változtatást, amennyit kaphatott volna, de a másodiknál csak a vége felé érződik picit, mintha hozzányúltak volna.........................Egy részt, azt mondom, hogy jó játék ez így is. Én nagyon szeretem a műfajnak, ezt a fajta esszenciáját, amit képvisel a Layers Of Fear, ugyanakkor kicsit többet is ki lehetett volna hozni belőle. Egyébként van egy írói szála is a játéknak, mindkét rész esetén, ez jó ötlet volt. Anno én is másodjára értettem meg jobban a második részt, attól még kevésbé tetszett mint az első. Egyébként megérdemelné szerintem hogy 80% felett legyen Steam-en, az értékelések alapján.

Számomra ez egy nagyon kellemes élmény volt, anno az ahogyan az időugrásokkal és egyéb dolgokkal játszik az ember elméjével. Én mindig más befejezést értem el benne, ahányszor végigjátszottam. Ez egy alapmű, a műfaján belül! Nem is azért, mert hogy forradalmi lenne, hanem egyszerűen maga a témája, amit feszegett és ahogyan azt, előadja. Én nem is tagadom hogy nagyon szeretem ezt a műfajt, sőt, imádok az élet dolgain gondolkodni, ez kb egy hobbim nekem. Emiatt lehet hogy bizonyos szempontokból elfogult vagyok vele. Kavarhatod úgy a dolgokat hogy senki se haljon meg, de úgyis hogy sokan...........de ezeket teljesen egyértelműen nem is tudhatod előre. A játék már az elején közli hogy az összes befejezéssel sem kapsz mindenre választ. Sokan negatívumként hozták fel az Ericával kapcsolatban hogy nem tudod csak úgy át nyomni a jeleneteket, az adott következő döntésig, de ez sem véletlen, itt minden mondatnak az értelmét kell megpróbálni keresni. Már eleve legalább egyszer véig kell játszani ahhoz hogy következőre egy-két dolgot jobban tudjál értelmezni. Gondolkodom hogy írjak majd róla egy tesztet, de az a baj hogy sok mindenről nem tudnék úgy írni hogy ne spoilerezzek. Erősen játék függő hogy miről mennyit lehet írni.

Nekem lassan 8 órám van a harmadik részben. Nekem tetszik, abszolút nem találkoztam benne olyan bődületes hibákkal, amik eleinte benne voltak a felújított változatban. Grafikailag még ha sokkal szebb is, mint az eredeti játék kétségtelenül nem közelíti meg a mai játékok szintjét. Én valahová a GTA 4 és GTA 5 közé tenném a grafikát, ÖSSZESSÉGÉBEN, a karakterek azok mondjuk, bénábban néznek ki mint talán a 4-ben, leszámítva a főszereplőt............Igazából némi túlzással, ahány játékos annyiféle elvárás. Csak a grafika miatt senki ne akarjon játszani vele. Már 2023-at írunk, millió szebb játék van. Bizonyos dolgok is ott maradtak régről, példáúl a MI. A rendőrök ugyanúgy neki mennek a többi autónak, a falnak, és 2 csillagnál ugyanúgy kiakarják ontani a belünket, ahelyett hogy lefognának vagy bírságot szabnának ki. A járókelők ugyanúgy a semmiből a semmibe mennek. Egy-egy helyzetben nincsen döntési lehetőségünk, nem ismerkedhetünk más karakterekkel, nem építhetünk ki új kapcsolatokat/küldetéseket "saját vállakozást" ugyanúgy nem tudunk mihez kezdeni a bődületes vagyonnal, amit a küldetésekért kapunk, stb-stb. 2023-at írunk, én még ha imádtam is az eredeti GTA 3-at (ezzel játszottam csak a 3 közül tetemesebb időt, a felújított részek közül, azért írok csak erről, bár ezeknek egy nagyobb része valószínű a másik kettőre is igaz, amiket most írók)...................................................Teljesen más volt a 20-22 évvel ezelőtti játék felhozatal. Én is azt gondolom hogy JOBB felújítást érdemeltek volna ezek a játékok. Az is vitatható hogy fejenként 20 eu-t elkérni értük eleve korrektebb lett volna, mint egyben a 3-ért elkérni 60-at, hiszen a legtöbbünknek nem egyformán tetszett mind a három rész..................Én a GTA játékokat mindig is a küldetések miatt szerettem, imádom ahogyan némely küldetést több féleképpen is meg lehet csinálni! Ugyan annál a küldetésnél menekülhetsz az üldőzők elől hullával a csomagtartóban, bohockodhatsz velük, hogy mindig át szállsz másik autóba és szórakozol velük, péppé zúzva őket. Más küldetésnél követhetett a célpontot autóval vagy akár felmehetsz egy közeli épület tetejére is és puskával elintézheted. El állhatod autókkal a célpont útját, amikor jőn ki valahonnan, láthatod hogyan reagál rá az, illetve a testőrei stb...................Részben megértem a fanyalgókat, hogy lehúzzák a játékot/játékokat, de mivel ezek legendás játékok voltak, részben még mindig azok egy kicsit másabb köntösben, az már más dolog hogy több pluszt is tehettek volna hozzá/hozzájuk ennyi év távlatából. Nagyjából ez az én véleményem, nem muszáj vele egyetérteni, én inkább ezeket fogom újrajátszani mint a 4-et vagy az 5-öt. Ebben/ezekben imádtam a legjobban a karaktereket és a küldetéseket az összes rész közül.

Először is, van benne magyar felirat, ami relatív mondhatni hogy ritkaság számban megy. Ez egy, döntéseken alapulú interaktív film/dráma, nem élő/valós személyekkel. Tulajdonképpen két család balúl sikerült dolgait mutatja be, ahogy az életük és a problémáik keresztezik egymást. Felváltva fogjuk megismerni a két család életét/drámáját. Történetileg elég erős, részben rávilágít az életnek egy-két dolgára is, példáúl egy-egy adott pillanatban nem tudhatjuk hogy mikor is cselekszeünk jól, a saját és családunk érdekében, illetve van ami először jó ötletnek tűnik vagy legalábbis nem olyan rossznak, aztán jóval később derűl ki hogy mégsem kellett volna azt a döntést hozni. A Steam-en több mint ezer vélemény alapján egyébként 90%-on áll, ami már önmagában nagyon bíztató annak, aki szereti ezt a műfajt. A legnagyobb fájópont a "játékban" nekem is az volt, hogy képvetítésekből áll tulajdonképpen, tehát nincs benne folyamatos mozgás. Ez is olyan, hogy kinek többet vesz le számára az élményből, kinek kevesebbet. Én imádtam a karaktereket, tetszett ahogyan az egész történet fel volt építve, én úgy éreztem hogy nekem inkább kevesebbet vett le az élményből az úgymondd vetítés, de én is jobban szerettem volna ha folyamatos a mozgás. Ha nagyon akarnék köteckedni (mintahogy szoktam) sok döntés van, ami nincs hatással a történetre, magát a történetet is el tudtam volna képzelni még jobbnak stb-stb.....de ha valami ezt a szintet megüti, az már bőven jó! Annyit még el mondanék azért, bár tetszett a történet, a befejezéseket kicsit olcsónak éreztem, igaz hogy több is van belőlük, de nagyon hasonlóak és igazából elég felszínesen mutatják be, hogy a két főbb szereplőnek hogyan alakult az élete az évek múlásával. illetve vannak benne olyan emberi kapcsolatok, és itt főleg Vanessa és a főbb szereplő srác kapcsolatára gondolok, (akit egyébként a saját testvérei vittek bele a bajba) aminek a mélységére egy picit jobban rá mehettek volna a dráma folyamán. Azt meg örökre megtanultam hogy melyik elnök írta alá az 1906-os természeti örökségvédelmi törvényt, parkőr szolgálatot, és köztük a Gran Canyont!

Végre egy egyedi háborús játékot játszhattam végig a This War Of Mine után. Nem a lövöldőzésről szól mint a legtöbb háborús játék, nem is a túlélésről, helyek kirablásáról, fejlesztésekről stb..... mint az imént említett szintén egyedi megközelítésű háborús játék. Hanem elsősorban magáról a történetmesélésról szól. Kvázi azt próbálja nekünk bemutatni/ismertetni a játék egy-egy katonával közvetítve úgymondd (mind a két oldalról) hogy a valóságban a katonák nagyrésze és azoknak családjaik mit hogyan élhettek meg a háború folyamán. Ez egy történelmi, könnyed kalandjáték ahol a történeten van a főhangsúly, nagyjából így tudnám leírni és sajnálom azt hogy sokan végig sem játszották magát a játékot (akár a gyengébb grafika, akár más miatt) és most nem az itteni egy-két kommentre gondolok, hanem a Steam teljesítmények szerint is csak 16.1% azoknak a része, akik végig játszották a 3 fejezetet, de akik csak az első fejezetet, az is alig több mint 20%. Bár a játék nem áll rosszúl 91%-on áll de mindössze 462 szavazat alapján...............nagyobb figyelmet érdemelne.

Nem éreztem ugyanazt mint az eredetinél régen. Ami talán nem is elvárható, hiszen teljesen más volt az akkori játékvilág. Részben mindenképpen átjött az eredeti játék hangulata, így 2020-ra mikor megjelent, maga a játék talán elbírt volt kicsit több "átfestést" mert bizonyos részleti dolgokban ott maradt 2002-ben! Kicsit jobban kibővíthettek volna benne néhány dolgot. Pl. a városban annyit tudsz csinálni mint az eredetiben 2002-ben. Hiányzik az a szintű szabadság és egyéb más dolog amit mára elvárna az ember. Történetek benne bizonyos változtatások, de azok szerintem sem hátrányára sem pedig javára nem váltak, különösebben. A befejezése az eredetinek jobban tetszett. Abszolút érdemes adni neki egy esélyt, annak aki szereti ezt a stílust. Az első résznek volt valami varázsa, amit talán még akkor sem tudott volna átadni ez teljes részben, ha mégtöbb újítás történik.

Ez egy nagyon komoly játék! Minden ellenfélnek más-más harci stílusa és technikája van de a legtöbb nagyon jópofa és örül is neki az ember hogy főleg a későbbi ellenfeleknél jobban ki kell tapasztalni a dolgok menetét. Vannak benne képesség fejlesztések is. Eleinte még az "alap" (a nehezebbik) fokozaton is el lehet boldogulni, de ahogy jönnek a keményebb ellenfelek, egyre nehezebb! Igaz, minden csak kitapasztaláson és egy kis türelmen alapul benne!

Nem volt rossz, az előző részét imádtam. Ez talán picit próbált több lenni nála de nem sikerült szinte semmilyen értelemben. (a konkrét műfaján belül) A játékmechanizmus az nagyon hasonló lett, mások a helyszínek, a karakterek, de a történet valahogy érdektelenebb és az egész játéknak a világa/környezete kevésbé volt számomra érdekes mint az első rész esetében. Az első résznél éreztem valami nagyon művészit valami eredetiséget. Ez mintha annak egy gyengébb utánzata lett volna.…

Én nagyon bírtam a játékot, jó egy RockStar ha úgy "ráfeküdne" egy Bud és Terence játékra mint a GTA-ra, nyilván az egy más kategória lenne de a maga módján ez is nagyon jól sikerült és okozott néhány kellemes órát!

Az kifejezetten tetszett hogy nem az a tipikus zombihentelős játék, hanem inkább az a "nyugisságot" és a történetcentrikusságot próbálták előtérbe hozni inkább megfűszerezve itt-ott puzzle részekkel, de nekem hiányzott belőle valami, ami miatt azt tudtam volna mondani hogy hű ez egy klasszikus. Vagy egyszerűen csak nem azt a horror egyveleget képviseli ami nekem a zsánerem.

A Fahrenheit egy rendkívül additív játék, nagyon bele tudod élni magad a szereplők helyzetébe, miközben nagyon szórakoztató. Nem hosszú, de mindvégig tökéletesen fönt tudja tartani a figyelmet, hogy tényleg érdekeljen az hogy hogyan fog alakulni a történet és hogy, mi lesz a szereplőkkel. Én sokszor végigjátszottam, motiváció nem nagyon van hogy többször végig játszd, de egyszerűen csak a hangulata miatt játszottam végig többször, de elsőre szinte le sem tudtam tenni!……… A Fahrenheit egy rettenetesen jó játék volt, lehet hogy egy Become Human Detroit után nem tűnik egy nagy számnak, de az akkori játékok közül tényleg egy gyöngyszem volt, és tudott igazán újat mutatni, amit nem sok játék mondhat el magáról szerintem. Akit nem zavar az elavult grafika, én mindenképpen csak ajánlani tudom! Steam-en fenn van egyébként, a "felújított" változata 9.75 eu-ért ami eleve nem nagy pénz érte, de akcióban ilyen 2-3 eu környékére is leszokták vinni. Ez, az a játék amire nagyon kíváncsi lennék egy rendes új generációs grafikával, pláne ha új döntési lehetősségeket is vinnének bele, még nagyobb hatással a történetre, átírt, sokkal rendesebb befejezésekkel.

Kicsit több profizmussal és idővel nagyon nagy játék lehetett volna de még így is hiba kihagyniuk azoknak akik szeretik a jó történettel (és némi eredetiséggel is) rendelkező harcolós játékokat!

Egy igen jó horror kiváló tálalással. Ahol nem kell zombikat ölni, nem is a nehezebbnél nehezebb puzzle részek jellemzők rá, sőt. Viszont ami a történetet illeti, annak megértése és hogy egyáltalán minél több történettel kapcsolatos dolgot, rajz, levél, cikk (első sorban) megtalálj, nem az a lényeg hogy mindig egyből fussál amerre látsz (úgyis szórakoztató) de valószínű kevesebb dolog lesz világos számodra, illetve elég sok esemény van ami a történetre utal és azzal kapcsolatban sok....…………

Nem rossz ez, kicsit rosszabb is meg jobb is az előző részhez képest. Nincs megszabva hogy mikor kit kell megölni (néha egy-két embert kötelező, általában más a feladat) de akárkit megölhetsz akárhogyan, amit a lehetőségek engednek adott esetben. Egyéb képességeket is lehet fejleszteni a játék folyamán (gyilkolási pontok függvényében) tehát szabadabb mint az első része. Aki belemerül és nem szörnyülködik hogy egy kisgyerekkel milyen módszerekkel lehet gyilkolni, egynek simán elmegy a játék.…

Kissé kiforratlan, kicsit érdektelen és üres maga a játékmenet/történet, de ugyanakkor vannak dolgok amiket tényleg profin megoldottak a fejlesztők. A párbeszédek, a környezet hangulatának látványa tökéletesen ott vannak, szóval debütáló játéknak több mint jó!

Egy elég egyedi játékról van szó! Kaland/horror/misztikum/dráma szerű játék puzzle elemekkel, amik egyáltalán nem nehezek, de mégis kell hozzájuk egy kis logika. a játék oldalnézetes, viszonylag sok párbeszéd van benne. Nagy vonalakban a történetről: Főszereplőnk öngyilkossági kísérletet követ el, egy furcsa világba kerülünk, aztán föl eszmélve a kórházban vagyunk megmentett az állítólagos lányunk. A játék kb. 1/5-nél van egy brutál rész, de érdemes túl tennie magát rajta az embernek mert meg…

Lehet hogy ezt eredetileg telefonra írták, de még így is százszor jobb, mint a 2005-ben PC-re megjelent Heavyweight Thunder borzalom. Itt azért van karakter fejlesztés, meg az ütés kombinációk egész korrektül vannak kidolgozva!

Kissé vegyes érzések, voltak benne jó dolgok, de hogy a 3 városos SA után (amit elvileg nem gondoltak olyan jónak hogy a 4-es címet kapja) kapunk a 4-ben megint csak 1 várost, a küldetések átvezetők egyáltalán nem rosszak, de egy picit több fantázia talán azokba is elfért volna és így nem is tudtak olyan hatalmas újdonságot okozni.

Mind emberként mind Kongként kifejezetten élvezetes kaland. Emberként menekülnünk kell a hatalmas dinók elől (kisebbekkel akcióba szállni) füvet gyújtogatni. Kong-ként meg, mászni, ugrálni, futni a falon törni/zúzni harcolni. Egész jó kis filmszerű élmény jött át nekem anno.

Élvezetes játékmenet, taktika, többféleképpen likvidálás, rejtett poénok. Sok minden a helyén volt, viszont talán egy kicsit lehettek volna tartalmasabbak a küldetések/játékmenet, illetve helyenként többféle egyéb megoldás is lehetett volna és a küldetés végén a zsaruk meg egyéb lefizetéseket sem tartottam jó ötletnek, mert akkor végig darálod a pályát, és a következő küldetésekre nem lesz hatással a dolog, egyébként is volt benne négy féle nehézségi szint.……

A pályák egész változatosak, van egy csomó klasszikus verseny, hogy minél több mindenkit előzzél le. Vannak olyanok is ("csajos versenyek") hogy minél több kamiont kell le előzni, vagy éppen nekik menni. A hatalmas labdának menjél neki minél többször (nagy sebességgel) ha egy állatnak hallod a hangját, akkor nem sokkal később válaszd ki 3-4-ből azt aminek a hangját hallottad. Több ilyesmi feladat most nem jut eszembe elég rég játszottam vele és igaz egyszerű de egész jó!…

Érdekesnek tűnő történet, nyomasztó hangulat, egy-két igen hangulatos pálya, közelharcok, nyomozós részek. Amit hiányoltam hogy a történetről végül közel sem tudunk meg annyit min amennyit szerettünk volna még ha folyamatosan van is telefonos videó kapcsolatunk, továbbá a legtöbb pálya elég egyhangú és kissé fantáziátlan. Mindenesetre ez a nyomozgatós közelharcos dolog nekem tetszett!

Még az első, korszakalkotó GTA 3-at is megtudta némiképpen fejelni! Teljesen új/más hangulatú város, új és változatosabbnál változatosabb küldetések, szórakoztató karakterek, épületek vásárlása stb.

A Godfather az egyharmadáig elég jól lekötött és érdekes is volt, de ahogy elkezdett utána leülni mind a történet mind a játékmenet és már csak a terület foglalásról szólt a játék utána már kezdett kicsit uncsibbá válni, az autók irányítása is elég furcsa volt, a textúrák minősége majdnem hogy a PS 1 szintjén voltak még ha a karakterek meg egyéb effektek egész jók voltak. Összességében élvezhető játék volt, de egy végig tömény történettel döntési lehetőségekkel egyes komoly helyzetekben, sok…

Mostanában vittem végig és találkoztam jó dolgokkal, a verekedés is egész tűrhető, a fegyveres harcok sem rosszak, van idő lassítás is. Az átvezető videók nagyon jók benne, az egész játéknak egy nagyon klassz filmes hangulatot adnak és a történetben is elég jól el lehet merülni. Vannak benne mellékküldetések ahol leginkább verekedni kell és a fő drog dillert elkapatni, meg ruhákat venni, túl sok eredeti ötlet nincs benne, de az átvezetőknek és a történetnek köszönhetően, egy egész jó kis játé…

Hogy én ebben a játékban hogy szerettem láncfűrésszel mészárolni..... Még amikor régen játszottam vele iskola előtt, reggel mindig muszáj volt egy kicsit játszanom vele, mészároltam ezerrel kibelezett pocakú zombi bákat és a rusnya gonosz sárkányokat!

A három nagy változatos város, a sok küldetés, a vidéki környezet egy abszolút egyedi élményt adott. Igaz a sok küldetés között voltak egyhangúbbak és ónismétlődőek is, de mindezek ellenére sok minden jó volt benne, kedvenc karakterem OG Loc volt.

Örök kedvenc, minden szempontból egy nagyon teli talált játék volt. Először a grafika volt amitől 2002-ben elvoltam csodálkozva, aztán egyre több mindent láttam a játékban amik elrepítettek a rózsaszín mennybe, a története a hangulata, az átvezetők. Egy első osztályú játszható filmet kaptunk 2002-ben, varázslatos történettel és befejezéssel.