A nyulak ura
Egy kis agyatlan kikapcsolódásra vágysz? Próbáld meg nyulakkal!
A játék még 2006 decemberében jelent meg Pc-re és Nintendo Wii-re, a Ubisoft általi kiadással, majd néhány hónappal később Xbox 360-ra is kijött. A "Rayman" név biztos sokaknak mond valamit, mind a régebbi mind az újabb játékosoknak. Az újabb játékosoknak valószínűleg leginkább a legutóbbi két nagyszerűen sikerült Rayman Legends/Origins platform játék által. A kicsit idősebb korosztályból valószínűleg többeknek rémlik a szintén kiváló Rayman 1-2-3 TPS nézetű szintén platform játék, amikben szintúgy pályáról pályára kellett mennünk, kis ügyességgel, gyűjteni a méhecskéket és kiszabadítani a "kiskirályokat". Hasonlóképp mint a két legutóbbi Raymanben, ettől függetlenül sok mindenben különböztek azért egymástól, de a lényeg az majdnem ugyanaz volt. Most a Rayman sorozatnak némiképp egy "kakukktojását" szemeltem ki, ugyanis a Raving Rabbids a sorozatnak az a része, ami leginkább eltér az összes többitől. Teljesen más játékmeneti felépítés. Itt egyszerűen a fejlesztők a "kikapcsoltatásra" és a bárgyú humorra mentek rá, nyulakkal és minijátékokkal (részben). Ezzel valószínűleg egy vékonyabb réteget sikerült csak megcélozniuk, de ez korántsem jelenti azt, hogy egy rossz játékról lenne szó, és ne lehetne időnként kifejezetten kellemes és kikapcsoltató szórakozás, akár még egy dühös, stresszes és agresszív játékos számára is!
JÖNNEK A NYULAK!
Először csak a sztorimód által tudunk játszani a játékkal, de utána már, bármikor tudunk játszani azokkal a minijátékokkal amiket már teljesítettünk a játék sztori vonalán belül. Igaz, az újrajátszásba nem is csak a minijátékok tartoznak bele, hanem a wc pumpával lövöldözős pályák is, amivel mindig az adott nap fog véget érni, ahol FPS nézetben kell harcolnunk a sok szintén wc pumpával lövöldöző nyuszi ellen. A lényeg, hogy ha nem sztorimódban játszunk úgy a már teljesített pályára/minijátékra tudunk vissza menni, javítva akár az időnket akár a pontszámunkat, az egyéb bónusztartalom feloldása érdekében (cellánkban a wc-n ülve). Én leginkább a játék végén próbálgattam újra annak idején a minijátékokat és a pályákat, hiszen ha még sok nap áll előttünk, olyankor még a kíváncsiság hajtja előre az embert, hogy vajon mi vár még ránk, nem pedig a már teljesített feladatok százszoros újrapróbálása, igaz voltak benne jópofa minijátékok is, amiket jó néhányszor újrapróbáltam, még a játék végigjátszása előtt is.
A JÁTÉKMENET REJTELMEIRŐL
Hősünk Rayman, valójában egy rab. Akit a nap végén mindig egy hatalmas figura visz vissza a cellájába. Ahol egyébként a játék előrehaladtával egyre több frizura és ruha közül válogathatunk, amiket felvehetünk. Miközben még zenét is hallgathatunk! Igazi luxus, ha pedig Rayman-el kopogtatunk a cellánk vastag acélajtaján, kidobnak minket a stadion pályájának közepébe, és kezdődhet az új nap! A rengeteg nyuszi akik a magasban ülnek körbevéve a stadiont, csak nekünk drukkolnak! Gondolom látják valami kivetítőn a "játékunkat" nem hiába, nekik ez a foci vb! Gondolom azért a stadion jelképesen. Mi meg egyenesen előrenézve látunk egy hatalmas zárt kaput, és ahhoz képest, balra is, és jobbra is két helyiséget ahova bemehetünk, itt lesznek találhatók az adott napnak a minijátékai, de mi szabadon választhatunk, hogy melyik bejárat a szimpatikusabb. Egy minijátékot akárhányszor újra lehet próbálni ha nem sikerül, sőt ha nem szimpatikus egy-egy minijáték, kijöhetünk és átmehetünk egy másikba! Viszont, négyből hármat mindenképpen teljesíteni kell ahhoz, hogy bemehessünk a nagykapun! Nem mondanám, hogy nehéz lenne a játék, sőt, de bizony akad benne egy-két olyan feladat, aminél már elég komoly elvárások lesznek, sőt a vége felé, volt olyan hogy a négyből hármat is alig tudtam teljesíteni, mert pont két szívatósabb minijáték is volt benne. A minijátékokkal és azoknak változatosságukkal összességében meg voltam elégedve, és azt sem bántam, hogy az összes "napon" keresztül a tánc volt az egyik minijáték, tetszetős zenékkel!
RAKÉTA, TŰZIJÁTÉK ÉS BOMBA A NYUSZINAK
Tehát egy nap négy minijátékból fog állni, amiből legalább hármat teljesítenünk kell, és utána mehetünk át a nagy kapun, ahol rengeteg nyuszi fog várni ránk wc pumpával, a mi dolgunk meg az lesz, hogy FPS nézetben lőjük a nyuszikat sok-sok wc-pumpával! Lesz tengerparti pálya, vadnyugati pálya és egyéb más környezetben játszódó pályák is, más-más remek aláfestőzenével. A pályák végén általában rakétával akarnak lőni minket, és azokat kell nekünk visszalőnünk wc pumpával, elpusztítva ezzel a hajót vagy akármi ellenséges gépezetet, kiszabadítva ezzel a kis zöld szerű figurát. Itt megjegyezném, hogy egyfelől a nyuszik kinézete, többnyire a pályához viszonyul, másfelől nem is egyforma mind, sőt helyenként előfordulnak benne kommandósok, búvárok, superman-ek is, és mind nyuszi formában! Tehát egy "nap" teljesítése néhány minijátékból fog állni, és egy viszonylag hosszú fps-nézetű akcióból. Miután teljesítjük a pályát, a nyuszik örülnek, mi nagy dicső fényben jövünk vissza a kapun, és már dobnak is vissza a cellánkba egy wc-pumpa kíséretében! Azt még nem említettem, hogy a játék tizenöt napból fog állni, és minden teljesített nap után kapunk egy wc-pumpát, amit egyenként fog Rayman fölfelé tenni az ablakhoz. Mi meg örülhetünk és tapsolhatunk örömünkben, hogy nem soká kimászhatunk az ablakon és eshetünk lefelé húsz métert!
ÉRTÉKELÉS
Kicsit bajban vagyok, mert egy ilyen játék ami minijátékokból áll, meg egy kis agyatlan lövöldével, sem értékrendileg sem tartalmilag nyilván, messze nem veheti fel a versenyt egy Heavy Rain-nel, vagy akár a többi Rayman játékkal, viszont, azt a célt amit szolgál, teljesen korrektül teljesíti! Kikapcsolódást és némi agyatlan/bárgyú humort változatos jópofa minijátékokkal, megfűszerezve kis fps játéklövöldével jópofa pályákon.
GRAFIKA
Egy teljesen elfogadható rajzfilmszerű grafikája van.
HANGZÁS
A tánc közbeni zenék teljesen rendben vannak, és az egyéb pályák aláfestőzenéi sem rosszak.
JÁTÉKÉLMÉNY
Változatos és jópofa minijátékok, szintúgy szórakoztató pályák, akármikor betöltve jó kikapcsolódást jelenthet egy kis időre!
ÖSSZESSÉGÉBEN
Ha úgy érzed, hogy vevő vagy egy kis agyatlanságra, érdemes tenned vele egy próbát!
Megjegyzés: 2009-ben megjelent ennek a második része, ami Nintendo Wii-n hasonló élményt hozott, sőt, de Pc-re egy nevetségesen leegyszerűsített valami lett, szimpla néhány minijátékkal, amik közül is csak három-négy lett megfelelő. Egyébként Wii-n pozitívabb értékeléseket kapott a játék mint Pc-n, a Wii egyéb képességeinek köszönhetően, de Pc-n is abszolút alkalmas egy kis szórakozásra.