Értékelések

Nekem ez nem jött be. A 6-7 órás játékidőből én 2 órát bírtam, de elegem lett a folyamatos sétálásból, ismétlődő harcokból és puzzlekből. Pedig sok puzzle játékot toltam már, és imádom a story központú játékokat is. Itt a látvány és a hangzás nagyon erős, de annyira latymatag az egész, hogy nem bírtam tovább játszani vele.

Nah végre! A pocsék Unity és a még annál is rosszabb Syndicate után végre egy igazán hangulatos AC játék. Bár Desmond halála óta a "jelenben" játszódó sztori az Abstergoval szinte már teljesen jelentéktelen, unalmas, és ez az Originsben sincs másképp. Valszeg ezt el kell fogadnunk. Nembaj, ezzel a lenyűgöző egyiptomi hangulattal teljesen kárpótolnak érte. Hatalmas lett a térkép, néha már túl nagynak éreztem. Mivel egymás után játszottam a fő játékot és a két kiegészítőt is, ezért már kicsit untam a végére, 75 óra játék után végeztem az összes küldetéssel. Végre a skillfában is sikerült előrelépni, hasznos skilleket lehet elsajátítani. Ill. rengeteg jó újdonság érkezett, a legfontosabb közülük Senu a sas (vagy sólyom?). Nagyon hasznos társ, és vele sokkal könnyebb megtalálni a célpontokat, mint az előző játékokban, ahol sokszor az volt a probléma, hogy nem látszódott melyik szinten van a jelzőpont a térképen. Az, hogy sokféle fegyver és íj áll a rendelkezésünkre, és egyszerre akár 2-2-t vihetünk és váltogathatunk szintén kellemes meglepetés. Így sokkal változatosabb a harcrendszer. A grafika gyönyörű lett, és végre sikerült megoldaniuk ami már eszméletlenül idegesítő volt az előző részeknél, hogy az egyes ellenféltípusokhoz tartozó emberek ugyanúgy néztek ki - itt már nem teljesen, sokszor maszkkal takart arcokkal de sikerült végre változatossá tenni a karakterek külsejét is. A tájban pedig csak gyönyörködik az ember. A gladiátorharcok is nagyon jól sikerültek, élveztem minden pillanatát. Az, hogy karakterünknél jóval erősebb (legalábbis eleinte) a pyjakok, és muszáj kikerülnünk őket, szintén jó megoldás. A bázisfoglalások is érdekesebbé váltak. A nyersanyagszerzés elég monoton leszámítva a vadászatot, amivel sok órát eltöltöttem. A sztori és a helyén van, az elkeseredett harc a bosszúért, árulások, Cleopatra, rómaiak, feltámadt fáraók, ősi istenek, stb. Imádom az ókori egyiptomot, ezért ez a játék számomra többszörjátszós.

Számomra az eredeti trilógia a világ legjobb játéka, de sajnos már megöregedett, ezért is örültem nagyon, mikor megcsinálták a remastered verziót. Egy igazi űrodüsszeia ez a játék! Ennyire jó sztori, ennyire jó karakterek, háttértörténetek, mellékküldetések semelyik más játékban nincsenek. A fejlődési rendszer is szuper. Már vagy 6x végigjátszottam a trilógiát, és minden alkalommal találok valami újat. A harcrendszer az első részben már idejétmúlt, de a többiben kiváló. Akkora élmény volt végig játszanom az első alkalommal, hogy csak néztem ki a fejemből, és nem akartam, hogy véget érjen. És ezzel a mai napig így vagyok: a Priority Earth küldetésnél már előre mérgelődöm, hogy megint véget ért. Itt még sehol nem volt a woke őrület sem, a női karakterek dögösek, senki nem picsog azon, hogy nőnek érzi magát férfiként és fordítva (stb., amik ma már rendszeresek a sorozatokban/játékokban). A zene is brutális. Egyszóval, ha még nem játszottál vele, ki ne hagyd!

Ez volt az első rogue-like game, amivel játszottam és nem bántam meg. Többször volt olyan, hogy kiléptem a f*szba, annyira idegesített a nehézsége. De végül 22,5 óra játék alatt lenyomtam mind a 6 biomot, 30 halállal, amiből szerintem 45-50 az első 3 biome alatt volt, mert a végére belejöttem. Egyedi játék, hiszen itt nem nagyon van karakterfejlődés, mert ha meghalsz, szinte minden képességet/fegyvert elveszítesz és kezdheted elölről. Itt csakis a játékos azaz TE/én fejlődik. Szép grafika, változatos ellenfelek, sokféle eszköz. Nagyon rejtélyes az egész és a végén se derül ki egyértelműen, mi is történt - szeretem az ilyen sztorikat. Meg kell tanulni az ellenfelek mozgását, támadásait, folyamatosan mozgásban lenni, hátrálni, tüzelni és máris nem lesz nehéz. Kitartás, megéri.

Ez a hekkeléses ötlet nagyon egyedi és nagyon tetszett. Sok minden ismerős lehet más Ubisoft játékokból, pl. tornyok "meghódítása" stb., de összességében elég egyedi lett. A fő sztori szála nagyon jóra sikerült, nincs happyend, ami szintén ritkaság. Komor a város, komor a hangulat, a sztori, minden ember szkennelhető és mindenkinek van valami piszkos kis titka. A vezetés kissé "érdekesre" sikerült, de hozzá lehet szokni a járművek fizikájához. A mellékküldetések is jók, csak nagyon hamar unalmassá válnak, mivel repetitívek. A harci része kimondottan jól sikerült, sokféle képpen megoldhatóak a helyzetek: hekkeléssel felrobbantani valakit, vagy csak megzavarni, elterelni a figyelmét. Lopakodni, leütni, vagy hangtompítóssal leszedni. De akár Rambó módjára rájuk rontani és mindenkit leszedni izomból. Pénz viszont annyi van, amivel nem tudsz mit kezdeni. 25 perc hekkeléses játék után már annyi zseton van, hogy a legdrágább fegyverek is mind megvannak. A skillfán is szinte csak a hekkelést érdemes fejleszteni, ami segít a harcban, autós üldözésnél, rendőrök lerázásánál is. Grafika is szépre sikerült, de eléggé optimalizálatlan az egész, 2023-ban, 9 évvel a megjelenés után egy 12. generációs i5-ös procival, 16GB RAM-mal és egy RTX3050-el is hatalmas FPS droppok vannak.

Ez meg mi? Sétaszimulátor? Te jó ég, elvesztegettem 6 órát az életemből, várva, hogy hátha már lesz valami értelme ennek a "csodálatos játéknak". Tele van párbeszéddel és videóval, ami nem baj - szeretem a Telltale játékokat is. De ebben csak süketelnek a semmiről, semmi nem derül ki 6 óra alatt arról, mi történt, mik azok a PV-k konkrétan (az se derült ki, minek a rövidítése a PV), miért tud visszajönni a halálból, stb. Nem is lenne azzal probléma, hogy csak lassanként csepegtetik az infót, ha közben a játék élvezhető lenne. De nem az. Elképesztően unalmas sétálni a semmiben (gondolom később jármű is áll rendelkezésünkre, de odáig nem jutottam el). A vezérlőpanel meg katasztrófa - annyi infót belesűríteni egy képernyőbe, és keresni kell a kattintható "gombokat", mert még azok sincsenek kiemelve. Minden egyes leadott szállítmány után 200 képernyőn kell átugorni, vagyis ha nem ugorjuk át, akkor szép animációk keretében olvasgathatjuk a semmit - mivel az itt megjelenő infoknak semmi jelentősége azon kívül, hogy hány lájkot kapsz érte. Ráadásul még egy babát is magaddal hordozol, aki elkezd bömbölni, ha elesel, és ringatni kell, hogy megnyugodjon... Hihetetlen (bár lehet ez azért nem tetszik, mert élőben is ezt csinálom, ne kelljen már a játékban is). Ami jó: a grafika. De ez nem számít semmit ha minden más egy nagy nulla.

Basszus nem hiszem el, hogy a Black Flag óta csak zuhan a színvonal. A Rogue még jó volt, de a Unity nulla ahogy ez a Syndicate is az. A sztori semmi, kivéve a befejezést, ahol láthatjuk, hogy a templomosok az Abstergonal egy ős felélesztésével próbálkoznak. A grafika szép, de annyira amatőr módon van megoldva ismét az, hogy 3-4 féle ellenfelünk van - a kopasz nagy hegyomlás, a fürge késes csávó stb. és mind ugyanúgy néz ki!!! Hát beszarok komolyan, miért nem lehet ilyen gépigény mellett egy random face generatort is berakni? A karakterek abszolút nem szimpatikusak, semmi háttérsztori, furt apjukat emlegetik, annyira sablonos: "ha apánk ezt látná", "ha apánk még élne" stb. Ezeket a mondatokat már millió filmben és játékban elsütötték kb milliárdszor, miért kell??? A mellékküldetések halálian unalmasak, nincs is értelmük. Se Darwin, se Dickens küldetései nem érnek egy fabatkát sem. A nyomozós küldik jelenthetnék a kivételt, de azokat meg sikerült elrontani azzal, hogy kilométerekre vannak egymástól a helyszínek és 3-4x odavissza futkosni a semmibe nagyon irritáló. A harcrendszer kritikán aluli, visszafele fejlődik teljesen az egész, kereskedés nulla, egyáltalán minek bele más alapanyag a pénzen kívül, ha azokat nem lehet tudatosan megszerezni? Apropó pénz: annyira pofátlanul tolja a képünkbe a játék, hogy vegyük játékbeli valutát és XP-t valódi pénzért, hogy ilyet még nem láttam. Még jó, hogy torrenten töltöttem le, ezért nem fizetnék egy centet sem. Nah mindegy, a lényeg, hogy az Ezio saga és a Black Flag kivételével az AC széria nálam egyáltalán nem jön be.

Még anno mikor kijött játszottam az eredetivel. Pár küldetés után feladtam, elképesztően gagyi te jó ég - és ez igaz erre a remastered verzióra is. Mész, ölsz, ennyi. Sztori nulla, gondolkodni nem kell. Az MW1 után nem is játszottam más CoD-dal, akkora csalódás volt. Csak azért adtam esélyt a remasterednek, mert ingyen megkaptam a MW2 remasteredet, ami viszont kifejezetten jól sikerült. Grafika is rendben, sztori is szuper, mint egy akciófilm. De ez...

2023 legjobban várt játéka volt el valószínűleg, és egész jóra is sikerült, bár nálam azért okozott hiányérzetet jópár tekintetben. Kezdjük a negatívumokkal, amik főként apróságok, de engem idegesítettek: Túl könnyűek a harcok. Én mindig közepes szinten kezdek egy olyan játékot, amit azelőtt még nem játszottam, de itt ez hiba volt, bár valszeg a legnehezebb szinten is gyerekjáték az egész. 25 erőnyerő főzetet vihetsz magaddal, amit játszva le tudsz gyártani magadnak, ha meg nem, akkor simán összegyűjthetsz. Ez egy nagyon rossz megoldás volt, hisz még a legnehezebb harcoknál sem kell 25x újratölteni az életerő sávot :D Valami olyasmi megoldás lehetett volna inkább, mint a Witcher 3-nál, hogy maximum 2-3 ilyen főzet egyszerre, úgy kihívás lett volna. Mivel ennyi erőnyerőd van, ezért a többi potion is szinte felesleges, azok nélkül is simán legyűrsz 50 ellenfelet is, hisz amint lecsökken az életerő, be tudsz nyomni egy erőnyerőt. De hogy még könnyebb legyen a harc, beraktak egy korlátlan ideig használható kiábrándító bűbájt, amivel láthatatlanná válsz és megközelítve az ellenséget petrificus totalussal ártalmatlanná teszed. Ěs persze a többi ellenség mindig háttal áll, de ha még látják is, hogy kinyiffantom az egyik társukat, akkor se lesz számukra egyértelmű, hogy itt valaki láthatatlanul molesztálja a társakat :D Ez azért nagyon amatőr. A láthatatlanná tévő potiont egyszer sem használtam, nem is tudom, minek került bele. És ha ennyire egyszerű és ennyire eredményes a láthatatlanná válás, hogyhogy egyik ellenfél sem csinált ilyet? :D Az átvezető videókat nem lehet megállítani - hihetetlen, hogy 2023-ban csak két lehetőséged van, ha hirtelen fel kell kelned a PC elöl - átugrod vagy hagyod, hogy látatlanban tovább menjen a videó. Nincs gyorsmentés gomb - ez is milyen már? :D A felszerelések közül a 99%-a használhatatlan, felesleges. A zöld/kék/lila színű felszerelések teljesen feleslegesek ebbe a játékba. Azért valahogy egyensúlyba rakhatták volna az arany/legendás felszerelésekkel, vagy az arany felszereléseket kellett volna jóval ritkábbá varázsolni. A játék végére 35000 aranyat gyűjtöttem össze a felesleg eladásából, de persze nem volt mire költeni. A skillfától is többet vártam, de azért merőben jobb lett, mint egy Cyberpunk 2077-nél. Egy varázskészletbe összesen 4 varázsige fér el egyszerre - ezzel lényegében feleslegessé tették a legtöbb varázslatot, hiszen harc közben csak akkor váltottam varázskészletet, ha nagyon muszáj volt (pl. pajzsot megtörni), de ez ritkaság volt és így harc esetén 3 sebző varázslat és az imperio volt a készleten, a többit alig-alig használtam. A flippendo pl. csak az egyik Merlin rejtvény megoldásakor, sehol máshol nem vettem hasznát. Rengeteg időt/energiát öltek olyan dolgokba a fejlesztők, amelyek teljesen hidegen hagynak és feleslegesek is (szerintem), pl. a titkos szobát minek ennyire személyreszabhatóvá tenni? Egyrészt hely sincs nagyon benne, leraktam 1 nagy bájitalfőzőt, 1-1-1 nagyméretű cserepes asztalt és meg is telt az egész. Pozitívumok: Szuper grafika, ráadásul még egy gyengébb gépen is elindul 720p-ben min. beállításokkal. A zenei aláfestés tökéletes, adja az igazi Harry Potter hangulatot. A storyt lehetett volna kicsit rejtélysebbé, hosszabbá "varázsolni", de azért jól sikerült. A seprűn repülés is egy élmény. A Roxfort kastélya pedig olyan hatalmas, hogy még a játék végén sem tudtam volna a térkép nélkül, hogy merre induljak egy-egy terem irányába.

Az egyik örök kedvenc, amit 2-3 évente tutira előveszek. Nálam nem nagyon számít a grafika, de akkoriban ez ilyen kicsi gépigény mellett nagyon szépnek hatott. Az arany színű, komor háttér pedig végigkísér az egész játékon, és felejthetetlen hangulatot ad neki. A harcrendszer szinte tökéletes - teljesen szabadon választhatsz, hogy végigosonsz a küldetésen anélkül, hogy bárkit is leütnél/megölnél, vagy csendes pusztítóként észrevétlenül kiütöd/megölöd az ellenfeleket, vagy terminátor módba kapcsolsz és mindenkire rálősz, akit csak látsz. Ez utóbbi azonban nem ajánlott, mert 2-3 találat után bizony Jensen elhalálozik, sőt shotgunból egy közeli lövés is elég. Ez is nagyon tetszik benne, hogy nem az van, mint a legtöbb játékban, hogy szarrá lehet lőni a főhősünket. A fordítottja is igaz, egy sisak nélküli ellenfélnek elég egy golyó fejbe, viszont sisakkal már bizony 3-5 is kellhet. A skillfa elképesztően jól lett kialakítva. Ha először játszol vele, esélyed nincs kipróbálni az összes fajta képességet. Én már legalább 5x végigvittem, legutóbb ma, és mostanra se sikerült teljesen kimaxolni, bár már nem sok hiányzott. A Cyberpunk 2077-ből többek közt egy ilyen skillfa hiányzott nekem, amiben valódi képességek vannak, nem olyanok, hogy 2%-al erősebb lesz a fegyver XD Én azokat a játékokat szeretem, ahol van egy központi story és (legalább valamennyire) nyílt világ. Ez abszolút teljesíti ezeket a dolgokat is, nagyon érdekes a történetvonal, a feltört számítógépekből, újságcikkekből nagyon sok mindent megtudunk az előzményekről is. Apropó feltörés - jól sikerült a minijáték is, bár sokszor kicsit unalmas már, mikor egymás mellett 6 PC van - én olyan vagyok, hogy muszáj minden feladatot megcsinálnom, de ez az én bajom. De hogy mondjak rosszat is: a bossfight-ok és az utolsó küldetés mikor először játszottam elképesztően nehéznek tűntek még amatőr nehézségi szinten is (ez nem annyira baj), viszont így sokadjára már csukott szemmel két perc alatt elintéztem mindet a legnehezebb szinten. Egyébként ezek a bossfight-ok annyira nem is illettek ehhez a játékhoz, ahol tényleg realisztikus harcrendszer van és egy fejlövéssel leteríthetőek az ellenfelek, a boss-ok viszont sokat bírnak sisak és páncél nélkül is.

Pechemre a fejlesztő stúdió másik játékával, a Detroit Become Human-nel volt szerencsém először találkozni, és az nagyon magasra tette a mércét story, grafika, döntések súlya stb. tekintetében és sajnos nem tudtam elvonatkoztatni ettől. A story és a karakterek is egész jók lettek, bár már az elején lehet tudni, hogy SPOILER a doki a halott család visszahozására akarja használni Jodiet SPOILER VÉGE. A döntések súlya nulla - szinte semmiben nem befolyásolja a storyt az, hogy valakit megölünk vagy sem, közel kerülünk hozzá vagy elutasítjuk. A grafika sem rossz, de azért láttunk már ennél szebb játékot is kisebb gépigénnyel. Sokszor bugyuta dolgok is vannak benne, például amikor hátulról leütik a kiscsajt (többször is volt ilyen), akkor hol van Aiden, aki mindezt látja és hagyja? Nah mindegy, összességében nem volt rossz, de a Detroit Become Human fényévekkel jobbra sikerült :)

2023-ban játszottam vele először, pedig már rendszeresen próbáltam magam rávenni a sok pozitív vélemény miatt. Egyszer el is kezdtem, de épp a Fallout 4 végigjátszása után, és annyira hasonló volt (lootolás, zárnyitás stb.), hogy abba is hagytam pár küldetés után. De most újra elővettem, és meg kell mondjam, nem volt rossz. A grafika engem annyira nem is nagyon érdekel, de épp most játszom újra a szintén 2011-ben megjelent Deus Ex HR-t, és ég és föld a kettő. Az NPC-k intelligenciája is elég egyszerű, a skillfa szörnyű - alig tudok rákattintani arra a skillre, amit szeretnék fejleszteni. A társakkal való kommunikáció is nulla, talán a vámpír csaj és az ő küldetése az, ami ez alól kivétel. Most jöjjön az, ami jó volt: rengeteg küldetés, hatalmas, szabadon bejárható világ. Ezek miatt végül 150 órát töltöttem játékban, de még mindig van egy csomó mellékküldetés. Mivel választási lehetőségből is van sok, ezért egyszer biztosan újra játszom majd.

Érdekes kis játék, az első túlélős játék, amit játszottam. A craft nagyon jó lett, rengeteg féle eszközt tudunk alkotni, és sok közülük nélkülezhetetlen. Eleinte nagyon nehéz, mert csak 40-60 másodpercet tudunk oxigen újratöltés nélkül lootolni az űrben, de utána ezt az időt a többszörösére növelhetjük kraftolt tárgyakkal. Eleinte jármű nélkül nagyon lassan megy csak a közlekedés, de később ez is megoldódik. Szóval szépen fel van építve a dolog, mert ahogy egyre több időt bírunk oxigennel és egyre gyorsabban közlekedünk, úgy lesznek egyre összetettebbek a feladatok. A koporsós dolog kicsit morbid, de egyedi, az biztos :D

Hihetetlen játék! Ez volt eddig az első olyan játék, amit azonnal újrakezdtem játszani, miután először kivittem. Több mint 40 féle ending lehetséges, de szándékosan nem olvastam utána a játék előtt és közben. Csak miután először kivittem, akkor néztem vissza a storyline-t és a neten talált infok alapján ledöbbentem, hogy mekkora befolyásom van a sztorira, még sokszor végig fogom játszani, de egyelőre 2 elég volt. A grafika eszméletlen, pedig a gépigény nem is nagy. A karakterek nagyon ki vannak dolgozva, a szinkron tökéletes. A játékélmény is brutális. Az pedig, hogy minden küldetés végén visszatudod nézni a storyline-t, és látod, hogy mennyi kérdőjel, mennyi lehetséges kimenetel maradt még, nagyon jó ötlet. Így tutira marad motiváció még egy végigjátszásra. Ha sztoriközpontú játékra vágysz, ezt kezdd el.

Ez egy kalap .... Az ezt megelőző AC játékok közül a 2-es, a Brotherhood és a Black Flag kiváló lett még a maguk kis hibáival együtt is. De ez. 2022-ben játszottam vele, szóval már az összes patch megvolt a játékra, mégis nagyon bug-os. Az utolsó főküldetést konkrétan be sem tudom fejezni, mert már 4x kilépett közben, és nincs kedvem mégegyszer elkezdeni elölről. Az irányítás (csak úgy mint az előző AC játékokban) gyenge, sokszor nem oda ugrik/esik/mászik ahova én szeretném. A gépigény... Nah ehhez a csúnya grafikához ilyen gépigény? Katasztrófa. Az animációk nevetségesek, nem is ér a kard a ledöfött/levágott ellenséghez. A karakterek kidolgozottsága is gyatra kivéve talán a főhőst. A kedvencem, hogy minden katona/búnöző ugyanúgy néz ki XD Ill. van 3 különböző arc XD Nevetséges. Összehasonlítva a vele egykorú és gyengébb gépigényt igénylő witcher 3-al nagyon nagyon gagyi. A witcherben is vannak ismétlédő arcok, de messze nem ilyen szinten. A sztori sem ér semmit, a "valósághoz"/Abstergohoz köthető részek annyiból állnak, hogy végig kell mászni/futni egy pályát, szörnyű. Fantáziátlan az egész. A mellékküldetések közül a nyomozásos lehetne jó, de nem lett az, mivel többszáz métereket kell futkosni a semmiben az egyes helyszínekhez. A többi mellékküldetés eszméletlenül repetitív, ráadásul ezeknél is sokszor van olyan, hogy a város egyik felén felvetet küldetésnél a város másik felébe kell eljutni teljesen felesleges futkosásokkal nyújtva a játékidőt.

Számomra ez egy teljesen új stílus volt, eddig még nem találkoztam ilyen játékkal. Az elején izgalmasnak tűnt a sztori és a választasi lehetőségek, de aztán unalmassá vált számomra. A deluxe editon-nel játszottam de azon belül csak az alapjáték befejezéseit vittem végig. Mire eljutottam a New Content-ig, beleuntam. Egyedinek egyedi, művészinek művészi, de ennyi. Játékélmény számomra nulla.

Hatalmas várakozás előzte meg ezt a játékot mindenki részéről. Én viszont türelmes típus vagyok így nem vettem meg már a megjelenés napján, hanem rá másfél évvel játszottam vele először, mivel meg szerettem volna várni a bugok javítását. Hát el kell hogy mondjam, hogy még az 1.52 verzió is egy bughalmaz. De ha ezektől teljesen el is tekintek, akkor is hatalmas csalódás a játék. 65 óra játék és az összes küldetés kivégzése után írom ezt (leszámítva az NCPD riasztásokat). A fejlesztők megépítettek egy hatalmas várost gyönyörű grafikával. De a főbb küldetéseken kívül egész egyszerűen semmit nem lehet benne csinálni. Ezenkívül a járművek kezelése is katasztrófa, ezért szinte minden esetben a gyorsutazást válaszottam, ha valahova el kellett jutni. A Witcher 3-hoz hasonlítva is nagy csalódás, előrelépés helyett visszalépés volt minden területen (a grafikát leszámítva). Mind a sztori, mind a játékélmény, mind a karakterek, a fejlődési rendszer, harcrendszer, perkek, egyszóval minden sokkal gyengébb, mint a Witcher 3-ban. A gyorshekkek egész jók de szinte mindig ugyanazokat használtam. A perkek nevetségesek, pl. elköltenél arra egy képességpontot, hogy 3%-kal nagyobbat sebezzen egy fegyver? Ennek mi értelme? A harcrendszer szar, nevetséges, hogy közvetlen közelről egy shotgun fejlövéstől alig 5-10%-t sebződik egy sisak/fejvédő nélküli ember! A hangtompítónak pont ezért semmi értelme, mert 30%-ot még vissza is vesz a sebzésből, de fejlövéssel se terítesz le senkit vele még egy sniperrel sem. A Deus Ex HR-ben sokkal jobban megoldották ezt, ott hangtompítós revorverrel a sisak nélküli ellenfelek hullotak fejlövés esetén. Emellett a legegyszerűbb/leggyorsabb módszer az ellen legyőzésére a következő: felszereled a monoszálat és utána bármennyi ellenség közé beugorhatsz és kaszabolhatod őket, nem kell attól tartani, hogy megölnek, mert az x gombot megnyomva szinte korlátlan mennyiségben a rendelkezésedre áll a maxdoc nevű potion, amivel 20-60%-ot visszatölthetsz az életerőből korlátlan számban egymás után. A witcher-ben ugye meg volt határozva, hogy hányszor használhatsz egy potiont, utána meditációval lehetett feltölteni. Apropó potion: semmilyen ételnek/italnak szinte semmilyen hatása nincs az életerőre/páncélra/támadási erőre. Felesleges is megnézni a hátizsákot emiatt. A kraft szintén annyira felesleges bele. Legendás összetevőket alig találni az egész játékban, azok nélkül meg nem tudsz egy normális fegyvert kraftolni és különben is annyi eldobott fegyvert szedtem össze a megölt karakterek után, hogy felesleges is lett volna kraftolni, mert nincsenek olyan ábrák, amik segítségével igazán erős fegyvert lehetne csinálni (pl. Witcher 3-ban a különböző iskolák fegyverei/páncéljai). A sztori: hát talán ez az, ami viszonylag jól sikerült, de az elején ettől is sokkal többet vártam. Nincsenek szerethető karakterek (talán Panam kivételével), nincsenek érdekes karakterek (csak Delamain az), nincsenek vicces párbeszédek. Egyszóval hatalmas csalódás még a bugoktól eltekintve is.

Jól indul a játék, legalábbis a sztori megfogott engem addig, amíg meg nem történik a "teleportáció (mivel nem játszottam végig, nem tudtam meg mi történt). Onnantól kezdve elromlott az egész. Az irányítás katasztrofális PC-n. A grafika jó, de ez engem sose érdekelt. Kifejezetten utálom, ha egy játékban minden szájbarágós, és lineáris (Call of Duty pl.), nah itt a lineáris játékmenet megvan, azonban semmi nem jelzi, hogy mégis mi a búbanatos f...t akar a játék tőled, és főleg, hogy az merre van. Én ott hagytam abba, amikor a víz alatt kellett az egyik állomásról a másikra jutni, 15 perc víz alatti keresgélés után se tudtam, merre menjek. Lehet én vagyok a hülye, de a retekszar irányítás, az érdektelen ellenfelek és ez a bolyongás már elvette a kedvem az egésztől.

Az eredeti Mass Effect trilógia mellett ez a másik kedvenc, amit 2 évente elölről kezdve végigjátszok, méghozzá az összes mellékküldetéssel együtt. Megvan benne minden, ami egy igazán jó nyílt világú játékhoz kell. Szerethető karakterek, humor, szuper story, megunhatatlan mellékküldetések, jó fejlődési rendszer, király zenék. Még anno 2010 körül a Witcher 1-el kezdtem el játszani először, de a harcrendszer (megfelelő időben kattintani a különböző osztályú ellenségek ellen) annyira idegesítő volt, hogy ki se jutottam Kaer Morhenból, feladtam az első pár küldetés után. Aztán jött a filmsorozat első évadja, amit megnézvén letöltöttem ezt a játékot utána pedig kiolvastam a könyveket. LEnyűgöző világ, a legjobb fantasy a Trónok Harca mellett. A megfelelő főzetek/olajok/bombák/jelek használatának kombinácója jóval leegyszerűsíti az egyes ellenségek legyőzését, de mikor először játszottam végig, bizony sokszor újra kellett töltenem, mert kinyírtak, pedig a második legkönnyebb szinten toltam - és ez jó, nem szeretem az egyszerű játékmenetet. Most, hogy másodszor játszom, már a második legnehezebb szinten tolom, ennek ellenére jóval egyszerűbb. A Toussaint-i DLC pedig akár egy önálló játékként is megállná a helyét.

Alapvetően nem szeretem a lineáris játékmenetet, de mivel nyílt világú játékból kevés van, muszáj néha kipróbálnam ezt/azt. Azt kell, hogy mondjam, ez bejött. Mindenképp ajánlom headsettel játszani, sokat nyom a parán a zene, a zajok, amiket az alien okoz a szellőzőkben ránk vadászva. Mivel a játékot nem lehet bármikor lementeni, ezért tényleg izgulni kell azért, hogy nehogy elkapjon a idegen vagy egy android vagy lelőjjenek az emberek. Főleg az elején, amikor még nincs a kezünkben semmilyen fegyver ellenük. Van, hogy 10-20 perces játékrészeket kell megismételni, mert óvatlanul lopakodtam. Később ugyan jóval egyszerűbb a játék, hiszen van fegyver minden ellenség ellen, viszont a lőszer kevés, és a xenomorph-ot is csak pár másodpercre tudjuk vele távoltartani. Viszont minél távolabb jutunk a játékban, annál több mentési pont van (legalábbis nekem úgy tűnt). Sokszor találkozni unamolig ismétlődő dolgokkal, de ez szinte minden játékban van. Nagyon jó maga a hangulat, olyan az űrállomás technológiája, ahogy azt a 80-as években elképzelték, hogy mi lesz 30 év múlva (CRT monitorok zöld karakterekkel, analóg kapcsolók tömkelege, A főhős karaktere is jó lett, nem próbálják meg elhitetni, hogy egyszerű mérnöknő tökéletesen tud célozni, bizony sokszor mellé lőttem. A craft része felejthető, lényegében csak elsősegélyt kellett kraftolni rendszeresen, a többi tételre nagy ritkán van szükség, sőt volt több olyan, amiből egyáltalán nem craftoltam és nem is használtam. Kicsit hosszú volt a játékidő, de alapvetően tetszett.

Nem rossz, de kicsit többet vártam a kritikák alapján. Van pár idegesítő része, és sajnos főleg ezekre emlékszem még így a végigjátszás után is. Pl. az elején a semmit érő "fegyverek" mint pl. a csavarkulcs, amivel ha 20x fejbe ütöd a zombit, akkor sem hal. Sőt, egyes zombik a fejbe lövést sem érzik meg. Maga a világ elég érdekes lett, de a karakterek szürkék, nem egy Mass Effect csapattag egyik sem (ott azért a szívemhez nőttek a karakterek). A parkour mozdulatok is rohadt idegesítőek, az elején rohadtul nem egyértelmű, hogy egy ugrásnál melyik oszlopot, kiugrást, stb. tudja megfogni az együgyű karakterünk. Sokszor teljesen egyértelműen "foghatónak" látszó tárgyakra ugorva is csak néz ki a fejéből, és ahelyett, hogy megkapaszkodna, inkább leesik szerencsétlen. Ráadásul mászás közben még csak körbe sem tudunk nézni, teljesen életszerűtlen. A lootolás is kissé feleslegessé válik egy idő után, eleinte csak semmit érő csavarkulcsok és csövek vannak a nehezen feltörhető ládákban, a játék felétől pedig annyi fegyver kerül hozzánk, hogy azt sem tudjuk, mihez kezdjünk velük. A potion-ök teljesen feleslegesek, nem kell őket gyártani, semmit nem segítenek. A gránátok és egyéb robbanószerek dettó. Ugye egyrészt hangosak, és odavonzzák a fertőzötteket, másrészt az egyszerű zombik ellen feleslegesek, a szupererőseknek meg kell vagy 10 gránát, hogy megdögöljenek, addigra meg egy rakás lihegő fertőzöttet vonzzunk magunkhoz. Hú basszus, ez az értekelés rosszabbra sikerült, mint gondoltam, de ha belegondolok, hogy ha vki megkérne, mondjak valami kiemelkedően jó részt a játékból, nem tudnék mit mondani. Ez van.

Elképesztően jó játék, nem is hallottam róla, amíg az Epic-nél ingyenes nem lett. Leginkább a Deus Ex: Human Revolutionhoz tudnám hasonlítani. Rengeteg (számomra) egyedi ötlet, pl. a GLOO (hab)fegyver, amivel nem csak lassítani/blokkolni tudjuk az ellenfeleket, de elektromos hibák és tüzek elhárítására is alkalmas, emellett a megszáradt habgolyókon fel tudunk menni olyan helyekre, ahova máshogy nem jutnánk. Nem ajánlott CoD fanoknak, sokat kell gondolkodni azon, hogy tudsz bejutni egy-egy helyiségbe, és ellentétben a fent említett DE:HR-rel, itt nem tudsz szellőzőn bemenni minden helységbe, sőt feltörni sem lehet minden zárat, mert vannak kártyások is. Ami még brutál jó ötlet volt: a Typhoon képességek. Felvenni egy bögre alakját (és méretét), hogy be tudj menni egy olyan helységbe, ahova nem tudsz az ajtón keresztül, mert az kártyával zárt vagy épp egy rohadt nehéz valami blokolja a bejáratot. De bögreként simán elférünk a kis résen keresztül. A kraft rendszere is elképesztően jó, mivel ásványi anyagból rengeteg kell, és nincs korlátlan, ezért még a játék végén sem volt elegendő (ellentétben pl. a Fallouttal, ahol általában a játék felénél már mindenből több van, mint szükséges). A szörnyek is jól sikerültek, az alakváltó mimikek is megleptek párszor, sose tudhatod, melyik szék akar meggyilkolni. Egyszóval rohadt jó, imádtam, régen játszottam olyan játékkal, amit nem akartam abbahagyni. A grafika engem nem túlságosan érdekel, de az is bejött egyébként. Külön köszönet az elképesztően jól sikerült magyarításért - még a grafikai elemek (pl. táblák, feliratok stb.) is magyarításra kerültek.

Ez az első Tomb Raider, amit valaha játszottam, de lehet az utolsó is. Nah jó, mivel az Epicnél ingyen meg lett a trilógia, még a másik két résszel is teszek egy próbát. Ezt csak azért próbáltam ki, mert mindenhol agyon ajnározták. Nos az én véleményem az, hogy a grafika szép, még így 8 év távlatából is, az arcmimikák élethűek. De nálam a grafika nagyon keveset számít a játékélményben. Sejtettem, hogy valamennyire lineáris lesz a játékmenet, de ez azért már túlzás volt számomra. Én a Call of Duty 1-2-t még kivittem, de az első Modern Warfare volt az utolsó, amivel játszottam, mert elképesztően unalmasnak találom ezt a "megyek az előre megírt irányban és mindenkit kinyírok, akit látok" dolgot. És sajnos ez a Tomb Raider is nagyjából ugyanaz. Az íj az egyetlen fegyver, amit érdemben lehet fejleszteni, de teljesen felesleges, mindenkit kinyírhatsz más fegyverrel, csak a kötelező köteles mutatványokhoz kell az íj. A karakter képességfejlesztése is teljesen felesleges, olyan perkeket lehet csak aktiválni, amik nélkül is teljesen vígan ki lehet vinni a játékot. Én már 40%-nál nagyon untam, de van egy olyan rossz tulajdonságom, hogy csak végső esetben hagyok félbe bármit, így a játékokat is. Szerencsére 70%-nál véget ért, mivel nem gyűjtögettem a felesleges GPS vevőket és a többi marhaságot.