Értékelések

Vegyes érzéseim vannak. Főleg azért, mert az MWII után egy évvel megint Modern Warfare-t kaptunk, ami elég szokatlan. Meg is látszik rajta, hogy nem volt annyi ideje rá a fejlesztőknek, mint szokott lenni. Ami pozitív, az főleg a grafika és a mozgás. Végre jó az optimalizálás, a grafika is kellemes a szemnek, természetesebb a pályák bevilágítása. Visszahozták a slide-cancelt, igaz kicsit átdolgozva. Gyorsabbak a mozdulatok, ami miatt újra pörög a játék. A kampány tipikus CoD színvonalú... lenne, de az open combat küldetések nem pont úgy sikerültek, ahogy azt tervezték. Egyhangúak, az ide-oda járkálás és lootolás egy idő után unalmas. De a szokásos missziókkal az ég világon semmi gond, még mindig ütősek az átvezető jelenetekkel együtt. Van újra No Russian, Makarov, egy kis nosztalgia. A multiplayer hangulatos, jobb mint az utóbbi három részben volt. A zombi mód olyan, mint a DMZ, csak zombikkal. A tartalommal van a legnagyobb gond. Azzal, hogy át lehetett hozni az előző részből a fegyvereket és az operátorokat, nincs különösebb baj. Viszont az, hogy egy csomó pályát újrahasznosítottak és áthoztak ide a tavalyi részből, teljesen felesleges volt. Egy katyvasz lett az egész, amire az új launcher rátesz mégegy lapáttal. Ja, és megint crossover operátorok mil-sim skinek helyett, mint a Fortnite-ban. Amúgy szórakoztató és le tud kötni a hibái ellenére is, főleg a Warzone, aminek jót tett a vérfrissítés.

A kérdés egyszerű, a válasz talán már nem annyira. Van-e olyan jó a Modern Warfare II, mint elődje? Ha a kampányt nézzük, akkor a karakterek, a történet, a nagy részben mexikói környezet, és maga a hangulat miatt egyértelműen igen. Igencsak emlékezetes élményt nyújt, bőven megéri rászánni az időt. Viszont ott a többjátékos rész, ami kapott hideget, meleget. A gunsmith rendszerhez jött egy fegyver tuning funkció, ami nagyjából annyit jelent, hogy a józan ész határáig kombinálhatjuk a különböző fegyverek attachmentjeit, ezek tulajdonságait módosíthatjuk kedvünk szerint, hogy gyors tempóban szeretnénk lövöldözni, vagy esetleg egy lassabb, taktikusabb játékot szeretnénk játszani. Hasznos kis újdonság akkor, ha tudod mit, hogyan és mivel rakj össze. Amivel gond van, az az optimalizálás. Néhány pályán nincs meg a kellő fps szám, rossz a megvilágítás, az árnyékok nem elég sötétek vagy be sem töltenek rendesen. Ha túl tudjuk tenni magunkat az optimalizálás hiányán, akkor ott az új mozgás, amin látszik, hogy próbáltak alakítani, de nem előnyére változott. Lassabb a futás, a sprintelés, a becsúszás, a slide-cancelt ki is vették. Így kaptunk egy kevésbé pörgős, inkább taktikus játékmenetet a megszokott, gyorsabb arcade élmény helyett. Végül is nem hangzik rosszul, de egy Call of Duty-tól nem igazán ezt szoktuk meg. Mindezek ellenére elég időrabló tud lenni, szóval bőven van benne olyan, ami miatt érdemes az embernek játszani unalmas óráiban. Amíg a 2019-es MW a kampány és a multi miatt is emlékezetes volt, addig itt inkább a kampány viszi el a hátán a játékot.