Pentium II MMX CPU still alive

Napjaink NFS játékait unod? Vágysz már egy hangulatos autó játékra? Akkor az NFS II az ideális választás a számodra!

A Need For Speed név hallatán napjainkban szinte csak negatív élmények jutnak az eszünkbe. Jelen esetben arról van szó, hogy a mai játékosok vágynak egy igazi NFS névre méltó címet a kezük közé kapni. Mindenki az Underground 2-re és a 2005-ben megjelent Most Wanted-ra esküszik. Én ezekkel pár percnél tovább egyszer sem játszottam. Miután a legutolsó NFS eléggé optimalizálatlanra sikeredett, ezért nem is fordítottam neki túl sok időt. Azt mondtam magamban, hogy miért nem próbálok ki egy igazi NFS-t, ami még tényleg az volt. Na így esett választás a Need For Speed II-re. A sorozat második része 1997-ben látta meg a napvilágot. A játéknak megjelent egy Special Edition változata is (NFS II SE), ami néhány apróbb újítást hozott az alap verzióhoz képest, ám ezt nem sikerült normális verzióban megszerezni, így nem ezt fogom kivesézni.

A játék indítása után rögtön a főmenü fogad minket. A legfelső opció a game setup. Itt tudjuk beállítani, hogy melyik módban szeretnénk is körözgetni. Van egyjátékos, kétjátékos mód, sőt még multizni is lehet akár hálózaton belül. Mindegyik variációnál megtalálható az összes versenytípus. Tehát van tournament, single race és knockout mód. Még a vezetési stílust van lehetőségünk arcade-ra, vagy szimulációra kapcsolni.

A következő pont a location rész, ahol a pályák találhatóak meg. Összesen 6 pálya közül tudunk csemegézni. A körök számát tudjuk változtatni, na persze csak ha olyan módban játszunk, amelyben van erre lehetőség. 2, 4 ill. 8 kört lehet beállítani. Megnézhetjük az adott pálya rajzát és közben néhány érdekes infót tudhatunk meg a narrátor által. Ha a next track-re nyomunk, akkor a többi pályáról is el kezd beszélni. A top 10-es rekordokat is meg tudjuk nézni minden egyes pályánál. Természetesen a körök számától és a vezetési stílustól is függenek az idők, így ezeket az értékek között lehetőségünk van lépegetni. Ha egyszer úgy gondoljuk, hogy már meguntuk a saját rekordjainkat, akkor törölhetjük is őket akár.

Ha már eldöntöttük, hogy melyik pályán akarjuk az idegeinket roncsolni, akkor válasszunk ki egy autót. 8 autó közül tudunk választani alapból. A sebességváltót természetesen már itt is lehet váltogatni manuális és automata üzemmód között. A szín választék is elég nagy, sőt néha nevetséges színeket is be lehet állítani. Szerintem egy rózsaszín elég abszurd egy F50-esen. A szín beállítás alatt találunk egy graph funkciót. Ha ezt On-ra tesszük, akkor alul az adott járgányról készült kép helyett egy kis grafikont fogunk látni, amely a következő fontos adatokat ábrázolja: gyorsulás (zöld színű vonal), csúcssebesség (kék), fékezés (piros) és a kezelhetőség (sárga). Ezek az ábrák hasznosak lehetnek a megfelelő kocsi kiválasztásában, azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem mindig tükrözik a valóságot ezek az adatok.

A grafikon alatt találhatunk egy settings funkciót, ami csak single verseny esetében aktív. Itt lehet állítani az első-, ill. hátsó szárnyakon, a fékerő elosztáson, és a váltón. Ha Showcase feliratra rákattintunk, akkor az adott autóról kaphatunk elég részletes felvilágosítást. Természetesen a narrátor itt is mondja a tudnivalókat. A következő adatokat láthatjuk itt: A végsebesség, hány másodperc alatt gyorsul fel az autó 0-ról 60 mérföldre, ill. 0-ról 100 mérföldre, a valódi életben a sebességváltó manuális, vagy automata, ill. hány sebességes az. Lóerő, hány CC a motor, az árát stb. Tehát elég sok információ birtokába juthatunk. Még az infókon belül van néhány további pont. A history alatt egy kis történelmet nézhetünk meg, ill. ismételten a narrátor hangját fogjuk hallani. Felsorolja az adott autó elődjeit évjárat alapján és néhány kisebb képet is kapunk emellé. A slideshow alatt pedig diavetítésben lehet részünk. Az utolsó lehetőségünk a videó funkció, itt mutat nekünk a játék az adott autóról egy rövid bejátszást minden oldalról és belülről.

A következő beállítás az ellenfelek. Ezt csak single race alatt tudjuk módosítani, a többi mód alatt nem lehet. Lehet az is, hogy 0-ra tesszük az ellenfelek számát, ekkor egyedül körözhetünk a pályán, ha csak nem állítunk be forgalmat az adott pályán. Ez a funkció nem működik az összes pályán. Azt is meg lehet csinálni, hogy csak 1 ellenfelet rakunk be és mi választjuk ki, hogy melyik autó legyen az. Emellett lehet full grid, azaz 11 ellenfelünk lesz. De akár random autók beállításával is csavarhatjuk a dolgot, de azt is összehozhatjuk, hogy mi választunk ki egyet, és abból lesz 11 a pályán. A nehézségi szintet is itt tudjuk módosítani. Beginner és Advanced között tudunk választani.
A Race feliratra kattintva el is indíthatjuk a versenyt. Azonban szerintem érdemes a beállításokat megnézni. Itt tudunk a Kmh és Mph között váltogatni. A grafika, a hang ill. az irányításon is érdemes átszaladni, hátha nem tetszik az alap setup. Az elmentett tournament állások, és a replay-ek betöltésére itt van lehetőségünk. A készítők listája sem maradhatott ki a sorból.

A Tournament módban nincs lehetőség az ellenfelek variálására, de ugyanakkor a pályákat tetszőleges sorrendben csinálhatjuk meg. Én általában mindig a legkönnyebbel kezdtem. A saját autónkat is változtathatjuk a versenyek között. A versenyeknél a körök számát nem lehet változtatni, 4 kört kell végigmenni, ha tetszik, ha nem. Ha esetleg rosszul áll a szénánk, akkor nem tudunk restart-ot tolni, mert ilyenkor nem él ez a funkció. A pontozás így néz ki: 30, 25, 20, 16, 14, 12, 10, 8, 6, 4, 2, 0. Tehát az utolsó kivételével mindenki kap pontot. Azt még fontos megemlíteni, hogy a rajthelyünket a bajnokságban való helyezésünk szabja meg. Tehát ha elsők vagyunk az összetettben, akkor az első helyről, ha tizedikek vagyunk, akkor pedig a tizedikről fogunk nekivágni a száguldásnak. Minden egyes verseny után látni fogjuk a saját összesített időnket és a csúcssebességünket. Ezután a köridőket láthatjuk (1., 2., 3. 4. kör idő eredményét), végül a pontokat. Természetesen vissza is tudunk lépkedni, ha még a pontos táblázatnál vagyunk. A replay visszanézésére is van lehetőség, sőt el is lehet menteni azt. Ha a bajnokság végén nekünk van a legtöbb pontunk, akkor mi nyertünk. Nem jár érte semmilyen jutalom sem.

A knockout mód akkor érhető el, ha legalább egyszer megnyerjük a tournament módot. Ennek a módnak az a lényege, hogy minden verseny végén az utolsó kiesik a játékból. Tehát gyakorlatilag az a cél, hogy sose legyünk az utolsó helyen a kockás zászló leintésénél. A kocsit nem tudjuk váltogatni a pályák között, tehát érdemes olyat kiválasztani, amelyikkel képesek vagyunk folyamatos jó teljesítményt nyújtani. A körök számát se tudjuk befolyásolni, s csupán 2 körösek a futamok, így nem árt, ha összeszedjük magunkat rendesen. A legkönnyebb pályával kezdődik a bajnokság és legnehezebbel fejeződne be, de van itt egy bónusz pálya. Ezt úgy tudjuk feloldani, ha megnyerjük az utolsó versenyt is. Ezért még egy autót is fogunk kapni.

A single race egyszerű versenyekről szól, ahol bármelyik kocsival mehetünk bármelyik pályán, személyre szabott beállításokkal. Erről a módról nincs sok mondanivaló, mert az előbb leírtakat lehet büntetlenül végrehajtani. Az AI rendkívül agresszív advanced fokozaton (beginner-t ki sem próbáltam). Tehát nem olyan simák a versenyek, mint a legtöbb autós játékban. Viszont ők is tudnák hibázni, s látványos bukásokat is láthatunk.

Mint említettem korábban, 6 db alap és 1 db bónusz pálya található a játékban. Ezek között fogunk találni nagyon könnyűeket, és eléggé nehezeket is. A legkönnyebb pálya egyértelműen a Proving Grounds. Norvégiai helyszínről beszélhetünk. Ez gyakorlatilag egy kör alakú pálya, ahol a nagy végsebesség dominál. Tehát ide olyan autóval érdemes jönni, amely nagyon gyors. Itt nem számít a jó irányíthatóság, és fékezés. Naplementében zajlik a verseny. Ezt a pályát személy szerint nem kedvelem, mert semmi kihívás nincs benne és rettentően unalmas. Egyedül a lekörözendő ellenfelek kikerülése jelenthet talán izgalmat. Nem véletlenül került bele a novice kategóriájú pályák közé. A másik track az Outback, ami ebbe a kategóriába került. A helyszín Ausztrália. Ez már nappal zajlik és remek ugratók színesítik a versenyt és a gyors kanyargós részek. A pálya elején a városban kell száguldani, persze itt azért kell már fékezgetni, de a pálya nagyobbik fele az repesztésről szól, amit a sivatagi környezet jelenléte tesz még varázslatosabbá. Ezt a pályát már nagyon kedvelem.

A következő szint az intermediate. Itt már 3 pálya található, ugyanis a bónusz is ebbe a besorolásba került. A North Country nevű pálya Észak-Európában található. Ez a pálya már jóval kanyargósabb az előbbieknél, így itt már jobban dominál a jó irányíthatóság is. Gyakorlatilag ugratókból nincs sok ezen a pályán, viszont a szintek közötti mozgás itt is megtapasztalható. A tűéles visszafordítókról meg ne is beszéljünk. Nem tartozik a kedvenceim közé. A következő track a Pacific Spirit, ez Kanadában található meg. Az első fele kanyargós, néhány ugratóval, majd a hegyes résztől kezdve jöhet az őrült száguldás. Ekkor lefelé menetben megyünk és a gép sokszor eldobja a kocsit. Itt e lesiklás páratlan, egyik pályán sincs ehhez hasonló. Persze itt már előbukkan néhány beláthatatlan kanyar. Ez nagyon jó pálya véleményem szerint. Ennek a kategóriának az utolsó pályája a Monolithic studios. A helyszín az Egyesült Államok. A játék egyetlen éjszakai pályája, de nem is ettől különleges. Inkább a nagy fényáradattól, amit tapasztalhatunk versenyzés közben. A nagy gyors lefele menetek után pedig éles kanyarok fogadnak minket. Az utolsó kanyar előtt tűzzel borított raktár pedig elég látványos eleme a pályának. Különösképpen nem vagyok oda ezért.

Elérkeztünk a legnehezebb pályákhoz, azaz az advanced kategóriához. Ezek a pályák már több skillt igényelnek az előzőeknél. Itt több kört kell ahhoz megtenni, hogy elsajátítsuk az adott pályát. Ugyanis előfordul, hogy egy kör akár 3 perces is lehet. Az egyik pálya neve mediterraneo. A görögországi hegyvidéken kell a kilométereket taposnunk. Itt a szintek közötti váltás elég jelentős. Azonban hóra nem kell számítanunk még. Viszont trükkös kanyarokra annál inkább. Rögtön az első kanyarok között van egy olyan, ami szinte üvölt, hogy vágja le az ember, de ez nagy bukfenchez vezet. Kellett jó néhány esés, hogy megtanuljam: Ezt itt szabad levágni! A játék legnehezebb pályája a Mystic Peaks. Itt egy kör majdnem 3 perc. Tehát egy 4 körös futam esetén 12 perces futamra kell számítani. Ezen a pályán van minden, jézuskától a géppuskáig. A földes úttól kezdve a havas tájakon át a városig minden. Nagyon sok beláthatatlan kanyar van benne, ami a fehér hóval fedett részeken csak fokozódik. Itt is van egy olyan kanyar, ha csak egy kicsit más szögben megyünk rá 100-zal, akkor repülünk isten hírével. Ezen a pályán vannak dobozok is, amikbe ha belemegyünk, akkor lelassul a kocsink. Ez az egyetlen helyszín, ahol akadályok vannak az úttesten.

Összesen 9 autó van a játékban. Ezek közül azonban csak egyet lehet feloldani, tehát rögtön az elején már 8 db áll a rendelkezésünkre:

McLaren F1: A leggyorsabb autó, viszont a kanyargós pályákon néhol akadhat gond.

Ferrari F50: Végsebesség szempontjából középre tudnám besorolni, ráadásul a kanyarokból kijövet rettentően csúszkál, tehát a nehezebb pályákon vért kell izzadni, hogy normálisan végig lehessen menni egy kört.

Ford GT90: Végsebessége ennek is van jócskán, viszont kanyarodni sajnos ez sem igazán tud. Bár egy amerikai autótól ne is várjunk csodát.

Jaguar XJ220: A grafikonnal ellentétben jól kanyarodik és szép végsebessége is van. Tehát ez a legjobb választás talán a knockout versenyekre.

Lotus GT1: Talán ez az autó a legjobb a technikás pályákra, mert nagyon szépen lehet menni vele a kacskaringós részeken. A végsebessége viszont nem túl magas.

Lotus Esprit V8: A játék talán legkevésbé ajánlott autója. Minden megvan benne, ami egy rossz kocsihoz elegendő. Alacsony végsebesség, gyenge gyorsulás és 0 kanyarodási képesség.

Italdesign Cala: Eléggé lassú járgány, viszont cserébe legalább jól kanyarodik.

Isdera 112i: Jó csúcssebességgel rendelkezik, de ráragadt egy rossz tulajdonság az F50-ről. Ez pedig a csúszkálás a kanyar kijáratoknál.

Ford Indigo: Jól kanyarodik, de ahol a magas speed kell, ott elvérzik.

A játék grafikája maxon teljesen elfogadható. Viszont, ha az ember leveszi az image quality-t high-ról medium-ra, akkor érezhetően nagy a különbség. Közepes beállításnál csak akkor lehet rendesen felismerni az előttünk, ill. a mögöttünk lévő ellenfelet, ha nagyon közel vagyunk hozzá. A legalacsonyabb beállításon pedig jóformán a környezet is csupa kocka. Viszont, ami egy hatalmas piros pontot érdemel, az a belső nézet. Azt nagyon szépen megcsinálták minden autónál. Én csak ebben a nézetben mentem, pedig mindig külső nézetből toltam az autós címeket. Miután ez nem az SE verziója a játéknak, így nincsenek speciális effektek. Az SE-ben már 3DFX támogatás, így hardveres 3D gyorsítás. A sima NFS II csak szoftveres módban megy.

A játékban rock és techno zenéket lehet hallani, amik passzolnak a játékhoz. Az autók hangjaival sem voltak különösebb gondok. A játékba még dudát is tettek, így ha töketlenkedik előttünk egy ellenfél, akkor rá tudunk dudálni.

Az irányításra nem mondanám, hogy rossz volt, hiszen minden autó másképpen ment. Szerencsére egyik sem volt olyan, hogy fékezés nélkül a falon végig lehetett volna menni vele az egész versenyt. Tehát itt még oda is kellett figyelni, hogy mikor kell fékezni, ráadásul az autók közötti különbség még nehezítette is ezt a feladatot. De alapvetően hamar hozzá lehet szokni. Majdnem elfelejtettem megemlíteni, de ez nagy fekete pont a játék számára. Nincs lehetőség tolatásra. Emiatt volt már, hogy fel kellett adnom pár versenyt, mert nem tudtam kijönni a falból. Legtöbbször a gép kiszed minket, ekkor érdekes mozdulatokat tesz meg az autó jobbra, vagy balra. Ez eléggé nevetséges lett szerintem.

Összességében nálam ez a játék 8/10.