Binary Domain

Belegondoltatok, hogy a végünk miképpen fog kinézni 2080-ban? Ha nem, akkor most megtudhatod, hogy hova fejlődik az emberiség.

Bevezetés:

2012 április 27-én elérkezett az a nap, amelyre PC-sek annyira vártunk. Ugyanis ekkor jelent meg a Binary Domain névre hallgató játék PC változata. Egy taktikai TPS-sel van dolgunk. Én legutoljára hasonló játékkal a Freedom Figthers személyében találkoztam, ami ugye 2003-as. A játékot a Sega csapat adta ki, s a Devil’s Detail nevezetű készítőcsapat készítette el a PC-s verziót.

Menü:

Itt annyit érdemes megjegyezni, hogy a grafikát, és az irányítást nem tudjuk játékon belül állítani, hanem az a játék főmappájában lévő konfigurációs fájlt kell használni. Figyelni kell az irányítás átállítására, mert alapból nem a jól megszokott rendszer van. Pl. az Enter a szünet gomb. Na meg az beviteli eszközt (Input device) át kell rakni billentyűzetre, mert alapból xbox360 kar van beállítva. Ez nyilván azért van, mert egy konzolporttal van dolgunk. Az már csak hab a tortán, ha beállítunk mindent, s rányomunk a save and quit-ra, s utána visszalépünk ide, a grafikai beállítás a korábbi default-on marad. De ez csak egy kis bug, mert megjegyzi a rendszer a beállításokat, legalábbis játékon belül nekem úgy tűnt, hogy nem minden low-on fut. Játékon belül pedig a szokásos menüpontok érhetőek el. Innentől kezdve nem vár ránk semmilyen kellemetlen meglepetés a menüvel kapcsolatban. A főmenü külseje egyébként elég szépre sikeredett.

Történet:

A cselekmény 2080-ban játszódik, tehát egy jövőbeli világba kalauzol el bennünket, ahol a robotok már a mindennapjaink részévé váltak. Főhősünk Dan, társaival együtt megbízást kapnak parancsnokuktól, hogy fogják el a híres robotspecialistát Amada-t, aki már a 80. életévét tapossa. Persze ez nem lesz ilyen egyszerű, mert rengeteg akadályt kell legyőznie a bandának. Játék közben rengeteg átvezetővideóval találkozhatunk, amely rendkívül jól mutatja meg nekünk a történetet, tehát tényleg érdemes végignézni ezeket, mert tele vannak akciójelenetekkel.

Játékmenet:

Mint írtam korábban egy taktika tps-sel állunk szemben, tehát fontos a csapatmunka. Csapattársainknak tudunk parancsokat osztogatni. Ehhez meg kell nyomnunk a Tab gombot, majd több lehetőség közül tudunk választani: Tűz, egyesülés, fedezés. Ha azt mondjuk, hogy tüzeljenek, akkor el kezdik szétkapni az ellenséget. Az egyesülés esetében a csapat összeterelődik egy nyájba, míg a fedezésnél támogatnak minket hátulról. Megmondom őszintén utóbbit nem nagyon éreztem hatásosnak a játék során.

A játék érdekessége, hogy a kollégáink csak akkor hajtják végre a parancsokat, ha megbíznak bennük kellőképpen. Ezt úgy lehet elérni, ha folyton segítünk nekik, s a párbeszédek során legtöbbször nekik adunk igazat, vagyis helyesebben nem viselkedünk nagyképű bunkó módjára. Persze itt nem hosszú csevegésre kell gondolni, mert akció közben is előfordul a fecsegés. Ezekre azért van szükség, mert minden egyes ellenfélnél más taktikát kell bevetnünk. Ha rábólintunk valamire, s mégse úgy csinálunk, akkor esik a respect, pontosabban a bizalom. Ekkor a csapattársaink neve feltűnik a képernyőn, s piros lefelé mutató nyilat kapunk. Ez abban az esetben is előfordul, ha meglőjük őket. Ha pedig jót teszünk, akkor ez a nyíl felfelé mutat, s kék színben pompázik. Ha nyomunk egy pause-t játék közben, akkor megtudjuk nézni a status rész alatt külön tagokra lebontva, hogy ki mennyire bízik bennünk. Alapból mindenki normál szinten hisz bennünk. A következő szint a high, az utolsó level up pedig a very high. Ezzel kapcsolatban mondjuk nem vettem észre semmi különöset, mert nem mentem normál szint alá egyik tagnál se, így mindenki szinte egyből ugrott a parancsomra.

Történetünk során többször is előfordul külön utakon kell járnia a csapatnak, s ekkor jön a váljunk szét című dolog. Ekkor lehetőségünk van a tagok között csemegézni. Általában én mindig ugyanazokat választottam, de persze lehet összevissza is. Azt halkan megjegyezném, hogy a csapattársa választás befolyással van néhány későbbi cselekményre, tehát ez okot ad a több végigjátszásra. Ha kiválasztottuk a számunkra szimpatikus karaktert csapattársként, akkor a rendszer megkérdezi, hogy véglegesen akarjuk-e ezt a felállást. Persze a sok akció közepette még a szétválni kényszerülő csapaton belül is előfordulhat újabb osztódás.

A küldetések nagyjából abból állnak, hogy szépen megyünk előre társainkkal, s öljük a robotokat sorra. Na de ez nem ilyen egyszerű és unalmas, mint ahogyan elsőre hangzik. Többfajta,, ill. nagyságú robotokkal kell felvennünk a kesztyűt. Vannak a kisebbek ezek általában zöld, ill. piros színűek. Ezeknek elég pár lövés, s máris alulról szagolják az ibolyát. Célszerű a fejüket, ill. a lábukat lőni. Ha már beleeresztettünk pár golyót, de még mindig mozog, akkor gyorsan meg kell ölni, különben képes odamászni hozzánk láb nélkül, s akkor megtámad minket. Ha megfog minket, akkor csak a kis pisztolyunkkal tudunk lőni, s azzal kell megszabadulnunk az ócska fémtől. Mint minden más játékban itt is vannak nagyobb ellenfelek. Ezeknek már jóval több áldás kell ahhoz, hogy megsemmisüljenek, s fontos a jó csapatmunka.

Boss fight-ból is bőven ki fog jutni a játék során. Ezek szerintem nagyon jóra sikeredtek. Lényeges pont, hogy figyeljünk a párbeszédekre ekkor is, mert sokkal könnyebben meg tudunk szabadulni a hatalmas óriásoktól. Például mondják, hogy az adott robotnak mely testrészeit lőjük, melyek a gyenge pontjai, figyelmeztetnek, ha valami veszélyes dolog történik stb. A szokványos lövöldözésen kívül lesz néhány akció jelenet is, ami fűszerezve van pár golyózáporozással, meg persze olyannal is amiben nem kell egy árva golyót sem elpazarolnunk. Például Mozgó járműből kell lőnünk a minket követő repülő robotokra, üldöző kocsikra. Van hogy egyszerűen csak le kell csúsznunk egy nagy vízesésen, s kerülgetnünk kell az elénk kerülő akadályokat, de akár olyan helyzetbe is kerülhetünk, hogy jetskivel kell elhúznunk a csíkot. A pályákon találhatóak olyan tárgyak amelyekre ha rálövünk, akkor azok felrobbannak. Ez különösen akkor jön jól, ha egy sereg robot ered a nyomunkba. Lesz olyan feladatunk is, hogy ameddig a társaink próbálják az ajtót kinyitni, addig fedeznünk kell őket. Ha pedig nem teljesítjük jól a dolgunkat, akkor anyáznak egy sort. Ezen feladatokon kívül akad még jó néhány, de nem akarom az összeset felsorolni.

Az életerő rendszer a napjaink fps játékaihoz hasonlít, tehát ha kezd fogyni a szufla, akkor bepirosodik a képernyő. Ekkor több szálon is folytatódhat a dolog. A legfájdalmasabb az, ha ott helyben távozzunk az élők sorából. Második variáció az, hogy magunknak beadjuk az orvosságot, ha van nálunk persze. A harmadik verzió pedig az, hogy egy kolléga ad nekünk. Persze sietni kell, mert így rövid idő alatt elvérezhetünk. Akkor is kérhetünk orvosi segítséget a csapattárstól, ha van nekünk is, így gyakorlatilag ingyen jutunk gyógyszerhez. Ez fordítva is működik, tehát mi is adhatunk gyógyszert nekik, s ha ezt megtesszük, akkor növekedik a bizalmi szint. Fontos megemlíteni, hogy ilyenkor csak kúszni tudunk, s csak a kis pisztollyal tudunk lőni. Nagy boss fight-oknál ilyenkor nem érdemes tüzelni, mert akkor könnyen széttaposhatnak minket. A pályák egyes részein előfordul néhány darab gyógyszeres doboz. Egyszerre egy embernél maximum 3 db lehet.

A fegyverekből több fajta is van. Találkozhatunk a hagyományos rohampuskával, de akad köztük rakétavető, sörétes puska, gránát és egyéb fegyverek. Ezek egy részét az elhullott ellenségtől tudjuk ellopni, ill. a pálya egyes részein lőszer utánpótlást is tudunk biztosítani. A felvehető fegyvereken kívül akad néhány helyben használható verzió is. Ezeknek a sebzési hatásfoka elég magas.

Minden egyes ellenség megölése után crediteket kapunk, amit a rendszer a bal felső sarokban mutat egy számláló keretében. A különböző ölési módszerek után ad a rendszer aprópénzt, amivel tudunk vásárolgatni, ill. fejleszteni a minishopok-nál. A csapattársak által megölt ellenségek után is megy a pénz a kasszába. Itt lehetőségünk van vásárolni elsősegély csomagot, lőszereket stb. Előbbiből a társainknak is tudunk venni, de nem kötelező. ezenkívül tudjuk fejleszteni a saját ill. a team tagok fegyvereit. Lehet a sebzési erőt, a pontosságot, az újratöltés sebességét, a tár nagyságát stb. dolgokat fokozni.

Grafika, hang, irányítás:

A grafikára nem lehet panaszunk, mert a gépigényéhez képest elég szépet kapunk. Nagyon jól optimalizált játék, tehát nem kell neki i5 meg GTX 460 kombináció se. Az átvezető videókban meg különösen szépen vannak kidolgozva az emberek, meg a környezet.

A hangokkal gyakorlatilag semmi bajom nincs, mert nagyon jól sikerültek. Többféle nyelvet hallhatunk a játékban. Nekem pl. a japán az kifejezetten tetszett. A játékban lehet használni mikrofont, amivel különböző parancsokat tudunk osztani. De miután nekem nincs ilyen eszközöm nem megyek bele a részletekbe. Viszont ami kevésbé tetszett az a játékmenet közben többször ismétlődő párbeszédek. Ugyebár itt több választási lehetőség van. Ha jót nyomunk, akkor nő a bizalmi szint, ha pedig rosszat, akkor csökken. De ezek a kérdések hamar ismétlődnek, s így értelmetlenné válik a dolog.

A másik negatívuma a játéknak, azaz irányítás. Több Km-ről is érződik a konzolport szaga. Eleinte nehéz, de utána már meg lehet szokni. Ráadásul az egér érzékenységét is fel kell rakni maxra, hogy normálisan lehessen tolni a játékot.

Összegzés:

Végezetül elmondhatom, hogy kellemes csalódtam a játékban. Megmondom őszintén egy óra játék után úgy voltam vele, hogy törlöm az egészet, mert olyan unalmasnak látszott addig az egész játék. De utána már kezdtek beindulni az események, bonyolódtak a szálak, s nem bántam meg, hogy végigvittem. Igaz kisebb hibái vannak, mint pl. a nehezen megszokható fura irányítás, de ha ezt leszámítjuk akkor, mind történetileg, mind játékmenetileg egész korrekt játékot kaptunk. Több újrajátszás is benne van, hiszen mint mondtam mi magunk is tudjuk befolyásolni egy kicsit a történetet. Csak ajánlani tudom ezt a játékot.