Az Nvidia leleplezte az első, adatközpontokba szánt Ampere GPU-t
Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang rengeteg újdonságot megosztott velünk a vállalat következő architektúrájáról, és néhány új technológiáról is mesélt egy kicsit az elhalasztásra került, de digitális formában megtartott GTC-n.
Jensen Huang a saját konyhájában tartotta meg a bemutatót, amelyet kilenc részre bontottak szét. Ezeket az Nvidia hivatalos YouTube csatornáján megnézhetitek, ha a részletekre is kíváncsiak vagytok. A videosorozatban a nagy teljesítményű számítástechnikára fordították a legnagyobb hangsúlyt, viszont még így is rengeteg olyan érdekességről rántották le a leplet, amelyek a következő generációs fogyasztói termékek esetében is relevánsak lesznek, hiszen azok is ezen az architektúrán alapulnak majd.
Az első Ampere GPU az A100 nevet kapta, és az Nvidia szerint ez a 7 nm-es GPU 54 milliárd tranzisztorral rendelkezik egy 826 mm²-es felületen. Összehasonlításképpen a 12 nm-es GeForce RTX 2080 Ti esetében 19 milliárd tranzisztor került egy hasonló nagyságú területre. Az A100 akár 19,5 TERAFLOP teljesítményre is képes kettős pontosságú lebegőpontos számításokban, miközben az AMD korábban bejelentett Radeon 7 Pro nevezetű terméke mindössze a 6,5 TF-ot éri el. A hihetetlen teljesítményhez hozzájárul még a 40 GB HBM2 memória is.
A fenti néhány adat alapján is jól látható, hogy ez nem a fogyasztók számára készült, és a 20 000 dolláros árcédula is ezt bizonyítja. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy vajon ezekből mit terveznek megvalósítani a fogyasztóknak szánt kártyáknál. Sokan azt hitték, az új RTX 3000-es szériáról is mesélnek majd az előadáson, de sajnos erre nem került sor, nem tértek el az eredeti tárgytól.
Az architektúráról a hivatalos oldalon olvashattok bővebben, illetve az említett videosorozatban is rengeteg érdekességet láthattok.
A fenti cikk negyedik bekezdésének első mondata.
Az AMD pedig elsősorban azért nem tud labdába rugni mellettük, mert náluk a fejlesztés most a CPU conalra koncentrál, az nvidia pedig a kezdetektől fogva nagyon épít az új területek azonnali lefedésére, legyen az autóipar, gépi tanulás, képfeldolgozás, stb... . Az AMD jelenleg nem is akar versenyezni velük, elég az ha a középkategóriában tudnak adni alternatívát, az elég bevételt generál.
Az RTX brand is úgy született, hogy az nv és a Microsoft összeült megtárgyalni, milyen játékokban felhasználható számolásokra lehetne még kihegyezni a komplex GPU -ikat. Na jó, ez erősen le van sarkítva, de az RTX azért született, hogy a gamer szektornak is el lehessen adni a tensoros GPU -ka kis kiegészítéssel.
Illetve miaz hogy cpura koncentrál az amd? Amikor nem ők voltak a toppon akkor meg bemelegített a cég vagy mi? Még ekkora ökörséget mondani hát hihetetlen. Mindegyik cégnél van annyi lóvé hogy el sem tudjuk képzelni egyik sem egy jótékonysági szervezet egyszer ez megy jól máskor meg amaz ilyen ez 😊
De szerintetek mennyien dolgoznak konkrétan processzor fejlesztésen? Az alkalmazottak fele vagy mi? 😂
Szerintem nem lehet valami nagy eltérés a fejlesztésben résztvevők száma között a fele brigád csak kb ügyfélszolgálatos lehet meg kapcsolatartó marketinges stb de persze mindenki gondol amit akar.
Emellett az intelnek 110.000 alkalmazottja van, csak úgy megjegyzésként.
Amikor az AMD nem volt a toppon, akkor azzal dolgozott, amije volt, mégpedig egy sajnos zsákutcába futott CPU architektúrával.
Az ilyen nagy és meghatározó ipari vállalatokat nem csak közgazdászok vezetik, különben nem lennének valamire való termékek. A mikroelektronikai iparágban legalább annyi techonlógiai döntés születik, mint gazdasági, a közgazdászaid a mérnökök termékenységére vannak utalva. Ez egy olyan ipar, ahol csak akkor tudsz érvényesülni, ha naprakész vagy és ezt nem lehet egyszerűen fiskálisan elintézni. Minden vállalat, ami ezzel próbálkozott a történelem során, elbukott.
És nem állítom egy szóval sem, hogy a cég mérete közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy hányan dolgoznak a kutatás / fejlesztésben, de a profil + méret + termékskála elég jó alapot teremt arra, hogy az ember belője a lehetőségeket. Plusz infó az is, hogy tudni lehet a vezetők hátterét, illetve az is, hogy mint minden cég, az ő éves jelentésük is publikus, ajánlom tanulmányozásra ha szeretnél kevésbé általánosságokban érvelni.
A te analógiádra építve nekem az első óriáscég, ami eszembe jut az a Disney. Ők teljes mértékben csak és kizárólag profit és nem termékorientáltak. De nekik hatalmas előnyük van azzal, hogy a piacuk jórészt homogén és befolyásolható, kiválóan lehet a céget a marketingen és a költségvetésen keresztül vezetni. Ha ezt megcsinálod egy mikroelektronikai gyártónál, akkor gratulálok.
A profit orientáció miatt ültek most fel a szopórollerre már-már túlságosan is szerintem.
Persze nyilván több forrásból dolgoznak az intelnél én ezt nem mondtam hogy nem de nem hiszem hogy 10x annyival. Az a rengeteg alkalmazott mint mondtam valószínűleg a terméktámogatás stb... Illetve az intel magának gyártja a lapkáit ( nyilván nem a nagyobb profit érdekében ha már úgyis itt tartottunk 😂😉
főleg hogy a 64bites sokkal jobb is mint az elődje.
A 64bites PC architektúrák mind X86 osak a 64 bites kiterjesztésekkel.