Master Chief Reloaded
Azt hitted, hogy az első rész lezárásával minden happy és most már csak süttetni fogod a hasad a tengerparton? Akkor van egy rossz hírem: a háború még csak most kezdődik el!
Aki szereti és figyelemmel követi az FPS játékokat, azoknak biztosan nem ismeretlen a Halo név. Hogy is lehetne az, hiszen már 4 része jelent meg és már készül Xbox One-ra (legalábbis a tavalyi E3-on bemutatott trailer alapján sejteni lehet a fejlesztését) az 5. rész is, mely reményeim szerint a sorozathoz megfelelő minőségben fog kikerülni a fejlesztők kezeiből. A cikkem témája azonban a 2. rész, mely még 2004-ben jelent meg első generációs Xbox-ra, majd pedig 2007-ben számítógépeinkre is ellátogatott a játék. A fejlesztésért a Bungie csapata, a kiadásért pedig a Microsoft Studios volt a felelős. Én most a PC-s kiadást fogom kicsit górcső alá venni. Ha érdekel, hogy mit gondolok a játékról, olvass tovább!
Történet
Erről a részről nem szeretnék túl sokat írni, mert félő, hogy spoilereznék annak, aki még nem játszott vele, azokat meg untatnám, akik már végigjátszották a játékot. Legyen elég annyi, hogy véleményem szerint kellően változatos és eseménydús a történet ahhoz, hogy a legelejétől a legvégéig odaszegezzen minket a monitorhoz. Itt jegyezném meg azonban, hogy a feliratokkal sajnos csínján bántak a fejlesztők, mert csak az átvezető videók alatt jelennek meg, tényleges játék közben nem. Ezt én nagyon sajnáltam, mert ugyan tudok angolul és a párbeszédek nagy részét meg is értettem, de azért szeretem látni írott formában is az elhangzottakat, hogy még véletlenül se maradjak le semmilyen párbeszédről. Master Chief és Cortana beszélgetéseiről pedig kár lemaradni, mert sokszor mosolyt csalhatnak az arcunkra. S ha már megemlítettem őket, akkor hadd mutassam be a játék szereplőit.
Master Chief, Cortana, meg a többiek - Szereplők
Aki játszott az első résszel, annak sok ismerős szereplő fog visszaköszönni a játék kezdetén, de azok kedvéért, akik még csak most ismerkednek a sorozattal, nézzük meg őket egy kicsit közelebbről is. Elsőként ott van természetesen Master Chief, akit már az első részben is irányíthattunk és gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy ebben a részben is ő lesz a porondon. Ő nem sokat változott; az a fajta katona, aki egymaga képes több tucat ellenfelet elpusztítani, amolyan John Rambo stílusban és még jól is áll neki. Mindig az előtte lévő célra koncentrál, melyben segítségére van a játék másik főszereplője, Cortana. Ő egy mesterséges intelligencia, női megjelenítéssel ellátva. Ő látja el Master Chief-et fontos információkkal, melyek legtöbbször a továbbhaladásunkat is segíthetik, így érdemes fél füllel mindig figyelni rá. Rajtuk kívül megjelenik még Avery Johnson is, aki egy fekete katona őrnagy, ő volt az, aki sokszor a segítségére volt Master Chiefnek az előző részben és most is párszor kisegíti majd. Végül van egy olyan szereplő, akinek nem szeretném elárulni a kilétét, csak annyit írnék róla, hogy közelebbi kapcsolatba fogunk kerülni vele és úgy hívják, hogy Arbiter.
Fegyverek, járgányok
Mivel FPS játékról van szó, így joggal várhatja el a kedves játékos, hogy fegyverből legyen dögivel. Szerencsékre a játék fejlesztői is így gondolták, így kicsivel több, mint két tucat fegyver közül választhatjuk ki a nekünk tetszőt az emberi és az idegen oldalról egyaránt. Vannak közöttük pisztolyok, gépfegyverek, sörétesek, mesterlövészpuskák, gránátvetők, na és persze a jó öreg rakétavetők. Mindegyiknek megvan a maga erőssége, gyengesége, tűzereje, és hatótávolsága. Példának okáért egy mesterlövészpuska kiváló lehet messzebbi célpontok leszedésére, de közeli célpontokra már kevésbé megfelelő és az újratöltése sem valami gyors. Ellenben egy pisztolyt már gyorsabban újratárazhatunk, de kisebb tűzerővel és csak közelebbi célpontokra hatásos. Ezért fontos jól megismerni a fegyvereket és annak tudatában használni azokat a különböző szituációkban. Van azonban a játéknak egy fontos újítása ezen a téren az előző részhez képest, mely nem más, mint a kétkezes fegyverhasználat. Ez abban áll, hogy mindkét kezünkbe tehetünk egy-egy pisztolyt, vagy kisméretű gépfegyvert, de ha ahhoz van kedvünk, akkor pisztoly-gépfegyver párosítással is gyilkolhatjuk az ellenfelet. Itt kell megemlítenem a 2 féle gránátot is, melyeket jókor, jó helyre eldobva kellemetlen perceket (na és persze több halottat) eredményezhetünk az ellenség soraiban. Egyetlen negatívumot szeretnék megemlíteni a fegyverekkel kapcsolatban, mely nem más, mint a méretük, amivel a képernyő elég nagy részét eltakarják, mely eléggé frusztráló tud lenni egy idő után. A fegyverek után térjünk rá egy kicsit a vezethető járművekre is. Ahogyan már az első részben megszokhattuk, a játék olykor lehetőséget nyújt arra, hogy a hosszabb rohangászás után valamilyen járműbe huppanva irtsuk tovább az ellenfeleket. Erre szerencsére a második részben is lehetőségünk van, méghozzá azokat a járműveket irányíthatjuk, amiket már az első részben is vezettünk. Ez jó is, meg nem is, mert azért jó lett volna, ha a fejlesztők új járművekbe is beengedtek volna minket. De nem vagyok telhetetlen, mert így is többször választhatunk, hogy a lebegő motor, a dzsip, a tank, vagy az idegen vadászgép kormánya elé akarunk-e beülni. Az biztos, hogy mindegyiket élveztem irányítani, egy percig sem éreztem unalmasnak a bennük eltöltött időt.
Ellenfelek
A program ezen a téren sem vall kudarcot, mert többféle ellenfelet vonultat fel, így nem marad unalmas a pörgős gyilkolás. Elsőként ott van az első részből is megismert idegen faj (Covenent-ek), akik közül vannak gyengébb és nagyon erős példányok is. Gyakran előforduló ellenfelek még a Grunt nevű kis termetű lények, akik csak társaik mellett érzik magukat biztonságban, ha azonban megtizedeljük őket és már csak egy marad, akkor inkább beszari módon elmenekülnek (vagy legalábbis csak próbálnak) előlünk. Keményebb „diók” azonban az Elitek, ezek a nagy, Chubaccára hasonlító szőrös lények, akik nemcsak nagyot tudnak sebezni rajtunk, hanem még sok találat is kell a leterítésükhöz. Aztán ott vannak még a Jackal-ok, akik pajzzsal védekeznek, de ha sikerül a védtelen pontokat eltalálnunk a testükön, akkor nekik sincs sok esélyük ellenünk. Továbbá kitartónak kell lennünk a Flood nevű, élősködő faj által megfertőzött ellenfelek ellen is, mert ők is sok idegölő percet okozhatnak a játékosnak, ha nem figyel rájuk. Végezetül pedig ott vannak a Hunterek, akiknek a testét páncél vonja be és még az Eliteteknél is nagyobb testmérettel és fizikai erővel bírnak. Természetesen mondanom sem kell, hogy minden egyes ellenfél típus más és más taktikát követel meg tőlünk, ami folyamatos figyelemre és alkalmazkodásra fog sarkallni minket.
Grafika, hangzás, játékélmény
A cikkem vége felé érve ejtsünk szót a játék technikai jellemzőiről. A játék grafikája az első részben is használt grafikus motor feljavított változata, melyet a Havok fizikai motorral fűszereztek meg a fejlesztők. A grafika már a játék megjelenésekor elavultnak számított, mivel a 2004-es konzolos megjelenés óta a PC-s változatot nem igazán tupírozták szebbre. Vannak olyan pályák és helyszínek, amik nekem mindezek ellenére is tetszettek, de sajnos helyenként vannak elnagyolt textúrák, amik könnyen ki tudják zökkenteni a játékost a hangulatból. Többségében azonban nekem tetszett a játék képi világa, ami ebben a részben is hatalmas területek megjelenítésért felelős, legyen az külső vagy belső helyszín. A játék hangzásáért felelős emberkék pedig megérdemelnek egy hátba veregetést, mert mind a fegyverek hangja, mind a szinkronhangok, mind pedig a zene olyan élményt nyújt, amit kár lenne kihagynia bárkinek is. Ehhez kapcsolódik, amikor játék közben egyszer az történt velem, hogy miközben nagyban irtottam az ellent, már csak 1 db Grunt maradt ellenem, aki lévén eléggé gyáva, átfutott a másik teremben lévő társaihoz, majd miután összeszedte bátorságát és engem nem látott, egy félős „Hello”-t nyögött ki terepfelmérés címén, amit én egy jó hangos röhögéssel konstatáltam. Itt kell megemlítenem még az ellenfelek mesterséges intelligenciáját, melyre egy rossz szavunk sem lehet, mert ha szükséges, akkor fedezékbe vonulnak, ha többen vannak, akkor igyekeznek hátba támadni minket. Ebből a szempontból a program jelesre vizsgázott.
Most akkor jó vagy sem?
A válaszom rövid lesz: jó. Hiába a nem annyira szép grafika, a játéknak HANGULATA (igen, csupa nagybetűvel) van, amit kár kihagynia bárkinek is, aki szereti a pörgős, sci-fi stílusú FPS-eket, vagy a Halo első részét. Mindenkinek jó játékot hozzá! :-)
- Pozitívumok:
- Kiváló hanghatások, filmszerű zene
- Változatos, kihívást jelentő ellenfelek
- Lebilincselő történet, érdekes karakterek
- Negatívumok:
- Elavult grafika
- Helyenként nehéz
- Nagy fegyverek
Műfaj: ,
Fejlesztő: Bungie
A teszthez meg annyit, hogy látszik ismered a játékot illetve szereted, egyértelmű, hogy felülmúlhatatlant adok rá. Viszont találtam úgy mond egy "hibát". Nem az Elite hasonlít Csubakkára hanem a Brute faj. Egyébként ezek irritálnak a legjobban az egész sorozatba, szerintem még a Huntereknél is erősebbek. Az Elite viszont ez: Spoiler!
Én nem tartanám negatívumnak azt, hogy nehéz, ez inkább pozitívum.
Én régóta halogatom a Halo teszt megírását, de most, hogy láttam nem csak én rajongók ezért a kitűnő játék sorozatért úgy döntöttem neki ugrok. Valamikor a napokban el is kezdem 😀
Illetve egy jó hír a rajongóknak. Olvastam, hogy lehet a Halo 2 Xbox One-ra HD graffal megfog jelenni 😀
Spartan117: Megértelek, kinek a pap, kinek a paplan! 😉 Egyébként az első rész nekem is jobban tetszett.
Másfelől pedig a Halo 1 és 2 volt az amire ÉN (tehát ez az én véleményem) azt tudom mondani hogy NA ez halo.... Sajnos a 3-nak a Reach-nek és a 4-nek sztem már olyan sci-fi+fantasy lett ami nekem nem tetszik.. De nyilván ezt sokan másképp látják....
Ohh a tesztről meg annyit hogy szép és igényes munka néhol nem értek egyet veled de megértelek ha érted 😃 (ennyi értedet hmm ez egy alliteráció volt 😆😉