Metro 2033 - Harc a túlélésért

Rövid bevezetés

A 4A Games által fejlesztett játék 2006-os bejelentésére az egész játékos társadalom felkapta a fejét, mivel a nagy előd a S.T.A.L.K.E.R. után a Metro 2033 volt az első poszt-apokaliptikus történetet feldolgozó Fps. A 4A Engine-t használó játék alapötletéül Dmitry Glukhovsky azonos című bestseller-je szolgált és lássuk be nem akármilyen segítség volt ez a 4A Games-nek.

Az egykor fenséges, üdvözítő fenti világ elpusztult, most mindenhol csend, hó és halál. Embere milliók váltak semmivé a nukleáris apokalipszis által, a maroknyi túlélő pedig patkánymódra a moszkvai metróalagutak szövevényes hálójában keres menedéket. A túlélők egyike a játék főhőse egy Artyom nevezetű személy is, akinek nem mindennapi történetét izgulhatjuk végig eme elképesztő hangulattal megáldott játékban.

A játékmenet

A játék elején rögtön a történet közepébe csöppenünk, ami szerencsére elég hosszúra sikeredett, tele izgalmas, körömrágós gyakran félelmetes jelenetekkel. A poszt-apokaliptikus hangulat a játék első indításakor beszippantja a játékost és a befejezésig nem is engedi el. Elsődleges feladatunk keresztül vágni magunkat a metró félelmetes, sötét világán és eljutni a központul szolgáló Poliszig figyelmeztetni embertársainkat a közelgő veszélyre. Az ellenségek palettája elég széles, így utunk során mutánsok tömeges serege mellett embertársainkkal is fel kell vennünk a harcot, akik nem minden esetben megértők velünk (pl: fasiszták). De ha ez még nem lenne elég ott a Dark Ones névre keresztelt elme elleni támadás is, amire szerencsére Artyom immunis. Szerencsénkre nem csak az alagutakban fogunk kóvályogni, hanem a fagyos felszínre is feljutunk, ami tökéletesen tükrözi milyen lehet a világ egy atomkatasztrófa-atomháború után. A játékban a hangulat mellett fontos hangsúlyt helyeztek a lőszerre: Egyrészt nem túl sok van belőle, másrészt fizetőeszközként is funkcionál. Szerencsénkre azonban eldugott szobákban, holttestek zsebében kellő odafigyeléssel pótolhatjuk készleteinket (szűrők, elsősegély-fecskendők, lőszer). Figyelemre méltó a kézzel működtethető kézi generátor, amivel elemlámpákat tölthetjük fel, ez már csak azért sem hátrány, mert a sötét alagutakban elég sok mindenre oda kell figyelnünk: Sarokban ólálkodó mutánsoktól kezdve a radioaktivitáson át a már említett tartalékokra is.

Grafika

A játék DirectX 9-re elég jól van optimalizálva, de ez a DirectX 11-ről már nem mondható el. Persze a mai Gamer Pc-knek ez nem jelent gondot, de egy alsó-középkategóriás gépet még ma is rendesen megizzaszt a Metro 2033. Ezzel együtt a grafika 2-3 évvel a játék megjelenése után is tökéletesen megállja a helyét. A környezet rideg, jól érzékelteti a hangulatot, ez viszonylag a karakterekről is elmondható, a tereptárgyak, fegyverek kidolgozása is szépen megoldott.

Zene, Hangok

Ha nem lenne elég a sok pozitívum, akkor a zene és a hangok feltétlenül ide kell tartozzanak. Csak ugyanazt tudom elmondani róluk minta a grafikáról: Kitűnően fokozzák a feszültséget. Mind egy egyszerű metrókocsi zúgásától, mind az undorító mutánsok ordításától feláll a szőr a hátunkon (Pláne ha lőszer nélkül bolyongunk egy oldalalagútban).

A Metro 2033 hibáival és erősségeivel együtt kitűnő csemege lesz azok számára akik már unják a hagyományos FPS-ek világát és valami különlegesre vágynak. És bár nem egy egyszerű játék, de érdemes kipróbálni.
Köszönöm, hogy elolvastad a tesztet!