Hol Vannak A Tojásaim? - Angry Birds

A békeszerető malacok hatalomra törtek, elrabolták a békés madarak utolsó tojásait, ezek után a bepipult madarak bosszút állnak a disznókon.

Azt a kutyabetyárját! Az Angry Birds adaptáció olyan bazi nagy marketing termék lett az elmúlt hónapokban, hogy az valami hihetetlen. Számítógépes játékok, matricák, plüss madarak, boxerek (nem arra az eszközre gondolok, amit az öklödre húzol) és persze a kihagyhatatlan mintás szalvéták. Személy szerint engem soha nem vonzott ez az ideges madarak kontra betépett disznók háborúja, mert nem láttam benne semmi poént, s ezzel saját magamnak mondtam ellent. Hiszen az általam legtöbbször elhangzott mondat "a kevesebb néha több", s ebben a játékban köztudott, hogy megfelel ennek a bölcs mondatnak. Nemrég összeszedtem magam, s gondoltam szerencsét próbálok a játékkal, s nagy meglepetés ért. Már a főmenünél tudtam, hogy a székhez fog ragasztani s nem enged, így is lett. Csak az első résszel órákat játszottam anélkül, hogy meguntam volna. Szóval térjünk rá a játék témájára, amely nem más mint az egyszerű elemek alkalmazása. Aki nem az idióta céltalan meséken, műsorokon és játékokon nő fel (három szóval nem mai csirke) az tudja, hogy milyen jó is volt a régi idők eszközei, amelyek nem voltak fényűzőek, nagy költségvetésűek és értelmetlenek. Az előző tesztemben említettem a nintendo virágkorát és azt, mennyire el tudott szórakoztatni egy kis doboz pár kazettával és tejbepapival, de menjünk picit tovább, hiszen az Angry Birds pont erről szól. Manapság is találni olyan játékokat, amelyek nem mutatnak sokat, viszont értékük annál nagyobb (mármint a szemünkben). El kell tekinteni a legújabban megjelent agyatlan játékoktól s le kell ásnunk az egyszerűség vermébe, hogy megtapasztaljuk azt, miért is működnek nagyon jól azok az elemek, amik már manapság elavultak.

Muszáj megemlítenem itt azt a tényt, hogy ez a madár lövöldözés nem nagyon vonzott, s amikor megláttam egy kölköt aki Angry Birds-es cuccal rohant az apjához, egyszerűen csak ki akartam rúgni a kezéből, mert nem értettem mi a fene indítja be a gyerekek elméjét, amitől megszeretik ezeket a malacgyilkosokat. Pár napja viszont engedtem a kísértésnek s belevetettem magam a rombolásba, s meg kell mondjam abszolút megértem azokat akik állandóan ezzel játszanak. Nagyon bejött az egész kialakítása a játéknak. Egyszerűen zseniálisan alkalmaz minden kis semmiséget. Az egész annyiból áll, hogy a malacok felidegesítik a madárkákat, akik bosszút állnak... The End. Semmi kreativitás nincs a játékban, semmi olyan elem nincs, amiért azt mondanák a mai gyerekek, hogy "na ezt ki kell próbálnom". Amikor először kezdtem próbálgatni a szinteket a Mario jutott eszembe, és meg is magyarázom miért. Vannak a madarak (Mario) akik igazából semmit nem csinálnak, csak úgy vannak, aztán jönnek a malacok (sárkány), akik kötekedésből megviccelik a szárnyasokat, s ennek következtében mindent meg kell tenniük, hogy büszkeségük megmaradjon. Na jó, itt nincs kit kimenekíteni, de minden passzol. Mielőtt vírusokat böfögnétek az internetemre rátérek végre a játékra.

Történet

Mondtam ugye, hogy egyszerű? Az egész játék egy nagy bosszúhadjáratra épít. Amit ki tudtam venni az egészből az annyi, hogy: Van pár különböző bandákból származó ellenőr madár, akik tojásokba rejtették az igen fontos anyagokat. Pár szimmantás után feltűnik a színen egy rivális banda, akik megérzik eme kukók könnyfakasztó illatát, s kilógnak velük az erdő mélyére, hogy ott vígan elszórakozzanak velük. Szárnyas barátaink ezt nem nézik jó szemmel, ezért összeszedik a bosszú madarait, hogy leigázzák s visszaszerezzék az elrabolt tojásokat. Ezért kell harcolnunk, pár tojásért hölgyeim és uraim, mégis annyira szórakoztató, hogy az nem igaz. Ugye az alapjáték 4 részre oszlik, amelyben rengeteg küldetés van és minden egyes résznél a tojásokat rabolják el a legyőzhetetlen malackák különféle technikákkal. Ez egy idő után marhaság. jó ebbe belekötni elég hülyeség, de mit tudom én, az is lehetett volna, hogy például az egyik madárnak kitépik a farktollát és azt szerezzük majd vissza, nem helyette folyton el rabolják szeretett tojásainkat.

Kilövésre felkészülni! "De nem vagyok bekötve!" "És?"
Ugye azt akkor is tudjuk, hogy ha egyáltalán nem ismerjük a sorozatot, hogy itt a madarak labdákat, vasalókat nyeltek, de akad köztük olyan is aki nem tud kitojni egy tojást, s ezért muszáj a levegőbe kilőni, mert a hatalmas toló erő hatására kipottyan s le lehet vele rombolni egy egész létesítményt. Itt konkrétan arra gondolok, ami először eszembe jutott. "A madarakat miér' kell csúzlival kilőni? Amikor köztudott, hogy tudnának repülni külső segítségek nélkül". De tök mindegy. A játék a rombolásra és a malacok elfüstölésére épít. Egyik oldalon vagy te, a másikon az ellenfél. Egy csúzlira rögzítheted az aranyos madárkákat, aztán a megfelelő szöget beállítva elrepítheted őket, hogy a disznók várait s a lakosait megsemmisítsd pontokért. A szinteken különféle erődítményeket kell lerombolni hol könnyebb hol nehezebb körülmények között. Na vesézzük ki a lövéseket. A csúzlit húzhatjuk nagyobb kisebb erősségűre, magasabb és alacsonyabb pozícióra, hogy a magasból berepülve romboljuk le az erődöket vagy esetleg alulról bénítsuk meg a precíz építményeket. Csúzli megvan, jöhetnek az elemek, amelyeket felépítenek szeretett sertéseink, hogy az őrületbe kergessenek. Az alap építőanyag a deszka, melyet elég könnyű lerombolni. A tákolmányok lehetnek még üvegből és betonból. Minden egyes elemhez megvannak a leghatásosabb madarak, amelyeket ha jól alkalmazunk elég látványos lesz a várak ledőlése.

A karakterek elsőre elég változatosnak tűnnek de a játék belebonyolódása után igencsak monotonná válik, én örültem volna pár extra karakternek. Az alap fegyverünk a piros labdát nyelt madárka. Az erőssége nem a legjobb, deszkák ás üvegek betörésére tökéletes, de a nagyobb célpontok ellen hasztalan. A következő dühös madárka sárga vasalót nyelt delikvens. Ő már plusz képességekkel rendelkezik, ez a képesség nem más mint a gyorsítás. Amint kilőjük szegény madárkát végső útjára aktiválhatjuk a nitrózást, növelve gyorsaságát és rombolható képességét. Ő a faalapú erődítmények alsó támasztékainak szétzúzásakor hasznos. Az egyik leglátványosabb ám mégis leggyérebb fegyver a kék osztódó BAROMfi. Kilövése után az ő titkos képességét is aktiválhatjuk, hogy mi ez a képesség? Kérem szépen egy madárból kirobban még két extra. Az ő rombolhatósága is hagy némi kivetnivalót, mert igencsak gyenge. A három gyengécske tüzelőerő után jöhetnek a kemény fiúk. A fekete gránátgalamb elég erősnek bizonyult. Repülés után hatalmas robbanást generálhatunk szegénykével, amely még a legszívósabb betonokat is képes lebontani. Az utolsó muníciónak nevezett tollas a gránátszóró. A becélzást követő száguldást megfűszerezhetjük egy "tojás kifingással", amely nem, hogy kukó alakú de fel is robban. Rombolhatósága nem a legjobb, de kényes helyzetekben sokszor kihúz minket a csávából. Az ő hátránya számomra az elszállást jelenti, hiszen ha aktiváltuk a gránátot, a madárka elrepül, mint egy darab krumpli és nem vehetjük hasznát tovább. Az egyik negatívum számomra az volt, hogy nem lehet válogatni a madarak közül, nem, azzal kell kezdeni és azzal befejezni amely ki van jelölve, amikor lehet jobb lenne a gyengébbel kezdeni és a végső csapást egy erős jellemmel lezárni. A malackákat is megemlíteném ha szabad. Különféle vicces és degenerált kinézetű röfiket kapunk, hol sisakban feszítenek, hol pedig óriási nyúl fogakkal. A szinteken megtalálhatóak a legkisebb malacoktól a legnagyobbakig, s a kedvenceim a koronás mangalicák is, amelyeknek elég magas az életerejük. Az irányítás egérrel történik, kihúzod a gumit beállítod az erősséget és a magasságot majd elengeded.

Végszó

Grafikáról nem kell sokat mondani, meseszerű 2D-s játék, szóval nem gondolom, hogy hosszan vesézni kellene. A hang az ami néha igencsak idegesítő tud lenni. A lövedékek elengedése után mindig ugyanazok a madár rötyögések hangzanak el, amelyeket már egy idő után meguntam. De! ha bárki találna hibát a játékban, hogy túl monoton, vagy unalmas, annak ajánlom a Star Wars, a Space és a többi változatos verziót, mert az különféle helyszínekkel és tulajdonságokkal operál, amely nekem nagyon bejött. De mit is mondjak a játékról? Őszinte leszek. Minden egyes rossz benyomás ellenére nekem nagyon tetszett, minden eleme a helyén van, aranyos és kedves játék annak ellenére, hogy dühös madarakról és fura kinézetű malacokról szól.