Remember Me - Az emlékeimet akarom

Sziasztok! Mielőtt rátérek a mai adag cafatra, beszéljünk egy kicsit a női "hős" karakterekről. Sok ember megveti az ilyesfajta női megnyilvánulásokat, hiszen a nőkben nem a harcot és a hősiességet látjuk, ők azok a lények, akik kiegészítenek minket. S ezért is nagyon nehéz elfogadni a harcias vadmacskákat. A híresebb karakterek, mint Lara Croft, Faith Connors, Krumplee, ők mind a női harciasságot képviselik. Szerintem mindenki szeme felcsillan, ha kiejtik Lara becses nevét. Az új ilyen karakter az Nilin. Csak nézzétek meg ezt a képet. Hmm, cukihusi.

Mire is kell emlékeznünk?

Az egész játék, mint azt már címéből is megtudhattuk, az emlékekre összpontosít. És nagyon jól működik. Szerintem remek ötlet volt emlékrablós játékot készíteni, hiszen ilyenből még úgysem jeleskedett senki. De hogy tényleg szépen sorban haladjunk kezdjük a játék történetével, hogy mégis mi folyik itt.

A játék 2084-ben játszódik Párizsban. A Város teljesen lepukkanttá vált egy idő után, romos és lakhatatlan. Erre a romhalmazra épült fel a jövő Párizsa. Ezt Neo-Párizsnak nevezik. Ami mellesleg nagyon jól néz ki, na persze megvannak a sajátos "retkes" helyszínei. A főszereplőnk Nilin, memóriavadászként "dolgozott", de ebben a városban nem csak a szép sugárzik. Kiderül már a játék legelején, hogy sok ember emlékeit elveszik, majd megszabadulnak az üres és jelentéktelen emberektől. Egy "koporsóvasút" segítségével lejuttatják a memóriahalt embereket a csatornába. Elképesztően néznek ki ezek a bili fejű emberek. Szó szerint berosáltam, amikor megláttam ezeket a lényeket. Mi is itt vesszük fel a fonalat. Nilin is csapdába esik, s néhány emléktől megszabadítják, ami persze nem jelent jót. Leereszkedünk a vasúton egészen a pöcegödör mélyébe, s máris kezdődhet a nagy vadászat. Érthető, hogy vissza akarja kapni Nilin az emlékeit.

Nagyon ötletes megvalósítása van a főmenünek, 3D-be pörög a képernyő jobbra balra, ha kiválasztunk egy-egy opciót. A belépéskor rögtön a mentett állást kínálja fel a játék, lehet több profilunk is. Ha megvan a mentésünk, akkor belépünk a központi menübe, ahol folytathatjuk, vagy elkezdhetünk egy új játékot. A beállítások részletesek, grafikai beállításból is van pár opció. Jöhet az első benyomás.

Mégis miféle játékkal van dolgunk?

Rengeteg embertől hallottam, hogy ez egy nagyon rossz játék, ezért pát perc múlva töröltem. Ha valakinek ilyen a hozzáállása, akkor tegye azt amit jónak lát. De szerintem bele kell látnunk a dolgok mélyébe, hiszen nem kell megítélni valamit, amit még csak 1-2 perce ismerünk. Nem védem persze a játékot, mindenki szabadon ítélkezhet felette. Nekem az első benyomásom az, hogy jó, aztán egyre jobban azt éreztem, hogy király. Ötletes és egyedi játékmenettel rendelkezik, aminek esélyt kell adni. A játék nem a rohanást és a végigrohangálást képezi. Mindenféleképpen meg kell érteni, hogy mi folyik a játékban. Mert személyes véleményem az, hogyha csak végigrohangálsz céltalanul, akkor nem fogod élvezni. De ha ténylegesen átadod magad a játéknak élvezni fogod garantálom.

A Játékmenet elsősorban a Lara Croftot jutatta eszembe, mégpedig a szegélyeken való ugrálások és mászások miatt. Persze az akrobatamutatványok is emlékeztettek rá. De persze nem nevezném koppintásnak. Az első szinten még annyira nem éreztem, de amikor kikerültünk a városba, és ugrálni kellett a falakon, akkor már igen, de mint mondtam nem nevezem kopizásnak, mert ez olyan, mintha kirántott húsra azt mondanám, hogy kopizva van a kirántott csirkecombról. Csak elsőre ez tűnt fel. Az ugrálásoknál megjegyzem, hogy a fizika szerintem elég rossz, hát így kijelenteni nem ajánlatos, de ezen személyes véleményem szerint csiszolhattak volna még, lehet játékhibára fogni vagy ilyesmi, de nekem néha igencsak furcsa dolgokat csinál ez a csaj. Akkor egyenesen Bugoknak is mondható nem? A mászások egyébként igencsak jól sikerültek. Mivel a jövőben vagyunk, az előttünk lévő mászásra kész elemek ki lesznek jelölve, szóval ha közel mész egy párkányhoz, pár írás fog megjelenni az adott elem felett, ezzel a játékmenetet is segítették, hiszen tudni fogod merre kell menni. Persze alapból sem nehéz szerintem eltévedni a játékban. Ha kitárgyaltam a mászást, jöhet a bunyó.

Ez tetszik a legjobban a csaj megvalósítása mellett. Annyira jó, ez a bunyó kombó lehetőség, és az akrobata mutatvány, az ütés kivédése, és az ugra bugra. Nálam ez mindent visz. Először nem értettem ezt a kombó bunyót, mindent össze-vissza nyomogattam (mármint a billentyűzeten), de egyre jobban belejöttem és nagyon jók a különféle ütések beállítása. A bunyók közben beállíthatod a neked megfelelő ütéseket, s ha nem jönne be ne csüggedj, hiszen egy billentyűparanccsal kikerülhető az ellenfelek ütése, mégpedig egy igen látványos hátra szaltóval. Szerintem ezek a jelenetek nagyon jól adják a játék harcias hangulatát, és nem csak az értelmetlen öldöklésről szól, hanem az értelmes látványos öldöklésről is. Na jó ez furán hangzott.

Fent már említettem, hogy az Unreal Engine hajtja a játékot, és igencsak kitettek magukért a fejlesztők. Gyönyörű látványvilágot sikerült megvalósítaniuk, a jövő Párizsa gyönyörűen néz ki, az emberek fizikája és a külseje is remek lett. Szóval okunk nem lehet panaszra. A hang szerintem picit furcsa, a párbeszédek eléggé nem is tudom, hogy fogalmazzak...... nem lett jó. De nem nagy baj.

Nyugodt szívvel kimondom, hogy egy remek és egyedi játékot kaptunk így 2013 júniusában. Örülök
neki, hogy Suli végére kaptuk meg, hiszen nyugodtan szórakozhatunk kedvünkre vele. Én ezzel a
játékkal úgy vagyok, hogy vagy tetszik vagy nem. Szóval, akinek megtetszik annak remek szórakozás lesz, de aki már az elején fintorog, az végig fintorogni fog. Ennyit tudtam elmondani hirtelen a Remember Me-ről. Legközelebb a Call of Duty 2. kerül bemutatásra, addig is jók legyetek, sziasztok!