Spider-man 2

A Csodálatos Pókember játéktesztem után, gondoltam ugrok kicsit az időben és bemutatok egy másik Pókember játékot. Ez a játék nem más mint a Pókember 2. A fejlesztőgárda itt nem a Beenox, hanem a sokak által ismert Treyarch. A játék a Pókember 1. része után egy visszaesésnek mondható. Persze nem minden téren, de erre majd kitérek a játékmenetnél. A boltokba 2004. szeptember 30-án került, amit az Activision bocsátott ki. Sok ember inkább PS2-n játssza ki, mert ott sokkal élvezhetőbb. De azért a PC-re is érdemes felcsapni.

A játék története a Pókember 2. film történetét dolgozza fel. Dr. Otto Octavius a kiváló tudós, a Hidegfúzióval akar előrelépni a világban. Peter Parkert is meghívja a kísérlet bemutatására. Dr. Octavius-nak szüksége van pár segítőre, akik lehetővé teszik a Fúziós kísérletet. Itt segítőkön négy fémkart értek, amit egy heveder segítségével rögzít a testéhez. Persze a kísérlet balul sül el, és Octavius megsemmisül a káoszban. Megszületik Doctor Octopus. Akit már csak a bűnözés és a Fúzió újraalkotása éltet. De persze nem csak Octopust kell majd a "szárnyaink" alá venni, lesz még jó pár nehézfiú is.

Játékmenet

A Pókember játékok legfontosabb eleme a szabadság, amit ebben a játékban sikerült rendesen elcseszni (már bocsánat). Hiszen a játékban nem puffogtathatjuk a hálóinkat oda, ahová csak szeretnénk, mert az épületek mellett (jó esetben) vannak lebegő pókhálók, amikbe hálót szőhetünk. De persze hiába van melletted egy nagy 21230 emeletes épület, ha nincs mellette lebegő pókháló, nem fogsz tudni hintázni! Ez az a visszaesés amit fent megemlítettem. De persze ez a tulajdonság ne tántorítson el senkit, hiszen így is élvezhető a játék. A bunyók sem olyanok mint amilyennek megszokhattuk az előző Spider-man The Game-ből. Hiszen itt van egy pici pók jel, ami a célkeresztünk, és ha rácélzunk vele az ellenfélre, nem üthetünk azonnal, csak ha kijelzi az "Attack" szócskát. Ha meg akarjuk kötözni az ellenfelet, akkor célozzunk a szemét törzsére, vagy a fejére és máris kijelzi a "Web" szócskát. A falra is egy mozdulattal felhúzhatjuk magunkat, persze csak ha közel van az a fal. Ilyenkor rácélzunk a kívánt területre, és ha megjelenik a "Zip" szó már indulhatunk is. Ezzel a pár mondattal nem lehúzni akarom a játékot, csak éreztetni mire számíthattok. A játékban a jó öreg életgyűjtögetős módszer él. A város tele van kis életcsomagokkal, amit gyűjtögethetünk, szükségünk lesz rájuk. A pókösztön itt annyira nincs a középpontba helyezve, de a fő csatákban nagyon hasznos tud lenni. Ami még egy picit zavaró tud lenni, az a térkép hiánya. Volt pár olyan szint, amikor zárt területen kellett munkálkodni, persze térkép nélkül. Ilyenkor egy kis nyíl jelezte a monitor felső részén, hogy merre menj. Ezekben a pillanatokban inkább más elfoglaltságokat keresgettem, mondjuk el kezdtem számolgatni a hajam, vagy segítettem a szomszédnak lekvárt főzni. De aztán újra eszembe jutott a játék és arra gondoltam, akkor is megcsinálom, hero leszek. Ott hagytam a szomszédot a lekvárral, s visszatértem Manhattanbe. Nem annyira nagy baj ez a nyilas dolog, de egy térképpel jobban megoldhatták volna. A terület itt még zárt, nem mászhatunk fel minden épület tetejére, sőt elég kevés tetőt hódíthatunk meg, de sebaj. A játékban az ellenséges bunyókat egész jól megvalósították, nekem eléggé bejött. Bugok találhatók benne, mint például belesni egy ellenfélbe, vagy belemászni szó szerint egy épületbe, én ezekkel találkoztam.

Grafika

Hang

A hang elmegy. Nem tökéletes. Az ütések és rúgások sokkal jobban emlékeztettek egy jó kis Bud Spencer filmre. A párbeszédek eldöcögnek, de nem tartom a legjobban effectelt játéknak. Néhol olyan komor, fura a hang. De persze ez még 2004.

Hangulat

Őszintén szólva a hangulat király, nem lehet panasz, végig pörög, tele kisebb nagyobb akciókkal, de ne várjatok óriási izgalmakat. Egy nyugis délutánon, ha ki szeretnél kapcsolódni, kapcsold be a géped, rakd fel a játékot, már csak azért is, hogy ne kelljen lekvárt főzni. Pár embernél sokat ronthatnak azok a tulajdonságok, amiket felsoroltam a játékmenetnél. Ez nálam is így volt, de idővel folyton eszembe jutott és mindig vágytam rá, hogy ismét érezzem a Pókember 2 játék hangulatát. Már csak a régi PC-s játékok emlékéért is.

Összegzés

A játéknak rengeteg hibája van, de egy végigjátszást mindenképpen megér, főleg azoknak ajánlom akik szeretik a Pókember játékokat. Hiszen ha játszottunk már jó Pókember játékkal, akkor próbáljuk ki ezt is. Vannak a jó Pókember játékok és van a Pókember 2 játék. Ennyit szerettem volna elmondani.

Köszönöm a figyelmet!