Homeworld: Deserts of Kharak gépigény
Minimum gépigény:
CPU:
Intel Core i3-2100 (3.1 GHz) / AMD A10 5800k (3.8 GHz)
RAM:
3 GB RAM
GPU:
GeForce GT 440 (1024 MB) / Radeon HD 4890 (1024 MB)
OS:
Windows 7/8/10
STO:
8 GB available space
Ajánlott gépigény:
CPU:
Intel Core i7-950 (3.0 GHz) / AMD FX-4300 (3.8 GHz)
RAM:
8 GB RAM
GPU:
GeForce GTX 770 (2048 MB) / Radeon HD 7770 (1024 MB)
OS:
Windows 7/8/10 (64-bit)
STO:
12 GB available space
Az oldalon csak hivatalos gépigények találhatóak, amit a készítők vagy egy hivatalos forgalmazó cég tett közzé.
Hogy futna a gépeden?
Hasonlítsd össze a gépigényt egy általad megadott konfigurációval!
A konfiguráció mentéséhez regisztrálj és jelentkezz be az oldalra!Hasonló játékok:
Hozzászólások: 5
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Azt kell mondjam, nagyon eltalált játék, dacára annak hogy nagyon szokatlan, volt számomra, mivel nem az űrben játszódik.
Ez ugyanis egy előzménytörténet. Arról az időszakról, amikor megtalálták a hazavezető utat mutató követ.
A játék hozza a tipikus Homeworld vonásokat. NEm sok faj közül választhatunk, (küldetéseket csak egy frakcióval tolhatjuk végig), de a különálló csatáknál sem vagyunk elesresztve. Gaalsian és Koalíció. Pozitívumként megemlíteném, hogy van 2 DLC pakk, mely két új fajt hoz a képbe, de ha jól tudom nincsenek új küldetséek.
Azonban a fajok közötti különbségek jól megfigyelhetők, ebben sokat fejlődött a Homeworld. Emlékszem hogy az első részben is csak két faj volt, és a külső megjelenésen kívűl semmi különbség nem volt közöttük. Itt már azért szembetűnő. Szerintem a Gaalsien elég "badass" kategória, szívesen venném ha lenne kampány velük is.Spoiler!
A kinézet hozza az elvárható szintet, és szép, emellett erőmű sem kell hozzá. A fizikáról már egy kicsit kevésbé jók a véleményeim, és itt konkrétan az egységek mozgására gondolok. Olyan, mintha alig lenne gravitácó a Kharak bolygón. Nem zavaró egyáltalán, de néhány momentumkór elég szembeötlő. Főleg mikor a program elkésik az egységek megjelenítésénél, és hirtelen 20 méteres magasságból dobja őket le a földre. És ez a carrier esetében is előfordul. Vicces tud lenni.
A zene szintén el van találva, hozza ezt a sivatagi hangulatot, akár amikor az ellenség feltűnik, vagy mikor dráma van, vagy csak haladunk a nagy pusztaságban.
Irányítással sem voltak gondjaim, viszont a kezelőfelület szerintem kusza. Sokszor nem találtam meg a megfelelő egységet, mikor gyártanom kellett volna.
A történet is hozza a Homeworld szintet, én nagyon elégedett vagyok vele. Viszont hiányoltam a drámát belőle. Félreértés ne essék, az itt is megvan, mint minden Homeworld epizódban, de amíg a többi részben a dráma után láthattuk, hogy a szereplők magukkal cipelik a helyzet súlyát, sőt időnként vissza is utalnak, itt már egyből átugranak rajta a szereplők. Nincs gyász, nem látjuk feldolgozni a történteket, hanem megtörténik, és haladunk tovább.
A karakterek is lehettek volna kidolgozottabbak, én személy szerint nagyon kíváncsi lettem volna Rachelre, vagy egy-két Gaalsien tábornokra is.
Az MI is elég kihívást tartogat. A Homeworld sosem tartozott a könnyű játékok közé, ebből a szempontból örülök, hogy végre hozott nekem kihívást egy játék. Az, hogy ráadásul a kedvenc műfajomban találtam ezt meg, az külön öröm volt számomra.
Viszont mulatságos, hogy néha a legegyszerűbb megoldások a legcélravezetőbbek. CSaptam egyszer-kétszer a homlokomhoz időnként.
Szóval a kisebb hibái ellenére én nagyon megszerettem ezt a játékot. Az eleje furcsa, de szerintem tökéletesen beleillik a Homeworld univerzumba, aki szereti ezt a sorozatot, annak kötelező darab.
[LINK]
Jó kis játék volt, ajánlom azoknak, akik szeretik a pörgős stratégiákat.
Az utolsó négy küldetésre nagyon felgyorsult, csak kapkodtam a fejem, hogy most akkor hányadán is állunk?
Legnehezebb fokozaton érdemes játszani vele.