Yugi The Destiny

Gyerekkorunk egyik meghatározó játéka volt a Yugioh, melyet még az iskolában is folyton játszottunk. A meséből kinőtt és játékká lett játék vajon hozta azt a formát amit a régi fanatikusok akik felnőttek elvártak?! hát lássuk...

Yugioh. Ki ne ismerné gyerekkorunk egyik nagy kedvencét, amivel az ember akár órákat is elvolt
otthon, de még az általános iskolában is a szünetekben (esetekben akár az órán is). Maga a
Yugioh igazán a 2000-es utáni években tarolt nagyon az animációs meséjével, de a legnagyobb
sikert maga a játék hozta meg. Minden gyerek a kártyákat gyűjtötte. Mindig a többre hajtottak
és a suliban játszottak is, a játék megszokott szabályain belül. Többség (beleérte én is) képes
voltam anyámékat nyüstölni azért, hogy megapack-okat vegyenek meg a különleges kártyák
miatt. ÉS az gyerek fejjel azért nagyon jó érzést adott, hogy játszhatunk, és elvagyunk vele mint
a befőtt. Akkor nem számított a győzelem vagy vereség, csak maga az érzés. És ezt világszerte
több millió gyerek űzte és esetekben még mai napig űzik.
A Konami azonban a kártyák mellet a videojátékokban is elhatárolódott, és elkészített 3 részt a
Yugioh-ból. A Yugi The Destiny; Kaiba The Revenge és a Joey the Passion-t. Én a tesztet ha már
számsorrendben szeretnék haladni, akkor a Yugi The Destiny-vel kezdem.

A Yugi The Destiny-t 2004 januárjában adta ki a Konami, mellyel betört a videojátékok világába.
Mivel amúgy is nagy sikere volt a játéknak, főleg a gyerekeknél ezért érdemes volt nekik
megcsinálni játék formájában is a közkedvelt anime mesét.

Ebben a játékban maga a nagymester Yugi ellen párbajozunk. Sokan felháborodva vélték azt,
hogy másokkal nem lehet harcolni, csak Yugi-val, de mikor 4 hónapra rá megjelent a Kaiba The
Revenge, akkor már nem csócsálták magukat rajta. De csalódni amúgy sem lett volna
értelme a fanatikus vagy épp csak játszani kívánó embereknek, mivel maga Yugi is elég kemény
ellenfél. Én személyemben kb 100+ játszma mellet csupán 3x tudtam megverni, ami igen csak
brutális adat. Hozzátéve nem vagyok kezdő játékos, mai napig játszok a Yugioh-val és nem alap
színvonallal nyomom.
A 3 játék közül, a Yugi The Destiny a legnehezebb, mivel a mesében is Yugi volt a nagy ász és a
zseni, aki gyors taktikákkal tudott hatásosan játszani, és ez a játékban is így van.

Magáról a játékmenetről annyit, hogy a szabályok ugyanazok maradtak mint amit a mesében is
megismerhettünk.
Magán a térfelen 5/5 lapot tehetünk le. 5 támadó és 5 varázs vagy csapdalapot. A játék maga
egy kő-papír-olló-val kezdődik aminél a győztes eldöntheti, hogy ő kezdjen-e vagy megadja a
lehetőséget az ellenfélnek. A játék kezdésekor mindkettő játékos kap 5-5 lapot és a kezdő
játékos még + 1-et. (És minden kör kezdésekor kapnak egy lapot.) Egy körben max 1 támadó
szörnyet tehetünk le támadó vagy épp védekező formációban. Védekező formációban az ellenfél
csak egy oldalára fordított lapot lát, és ameddig nem támadja meg vagy nem fordítja föl a másik
játékos addig lefordítva is marad. Csapda, illetve varázslapokból érzés szerint tehetünk le
bármennyit. Korlát nincsen, mivel magán a térfélen ha le is teszünk egy varázslapot és az
mondjuk egy idézőlap, akkor az az idézés után a temetőbe kerül és a hely újra szabad lesz, ahol
letehetünk egy másik varázslapot lefordított állapotban, hogy még nagyobb frászt hozzunk az
ellenfélre. Az első körben még nem tud támadni a játékos, amikor átmegy a másik játékosra,
akkor az a játékos már támadhat érzése szerint. És a körök így mennek addig, míg az egyik fél
pontszáma nem csökken 0-ra vagy nem adja fel. Minden játékos 8000/8000 élettel kezd, ez
támadások esetén a támadó pontszámával megegyező sebzést mér az ellenfél életpontjain.
(Pl: 1500 támadópontos sárkányharcos támadást mér magára az ellenfélre. 8000-1500=6500.)
A támadási pontszámról annyit még érdemes tudni, hogy az a szörny életpontja is, ha annál
nagyobb szörny támadja meg, akkor megsemmisül és a különbségben lévő sebzést méri az
ellenfélre. (Pl: 1500 -> 1300 = 200 pont mínusz)
Ha egy szörny védekező formációban van, akkor a defense pontjait kell nézni, de egy esetleges
elpusztítás esetén pontot nem vesz le, csak a szörny pusztul el.

Magában a Yugi The Destiny-ben összesen "csak" 155 lap található, ami igazából elég kevésnek
minősül, ha megnézzük a Yugioh teljes lapkészletét. Viszont ez nem hátrány, mivel ha megvan
a többi rész, akkor nagyon könnyedén át lehet importálni a kártyákat a másik játékba.

Mint ahogy említettem, a Yugioh-ban számos támadó/védekező csapdalap és varázslap található.
De találhatók még idézéses szörnyek is, amit speciális idézőlapokkal vagy épp a mezőn lévő
szörnyeket kell feláldozni az idézéséhez. (Pl: Kékszemű hósárkány idézéséhez 2 szörnyet kell
feláldozni a harctéren). De ezen kívül vannak olyan szörnyek is, melyet fúzió által kell
megalkotni. Vagyis vagy várni kell egy idézőlapra, vagy egy zónalapot kell megidézni a pálya
részre és akkor automatikusan lehet idézni. Ezeket fúziókártyának hívjuk. Csapdalapok a
potenciális veszélyt rejtik az ellenfélre vagy épp saját magunkra. A csapdalapokkal esetlegesen
az ellenfél szörnyét vagy varázslapját is meg lehet semmisíteni, hacsak nincs semlegesítője az
ellenfelünknek. Varázslapoknál idézőlapokat vagy épp támadó/védekező pontok növelésére
vagy épp életpontadásra való lapokat találunk, amivel a saját dolgunkat könnyíthetjük meg egy
esetleges győzelem reményében. De az erős kártyák nem érnek sokat a jó pakli összeállítás
mellett.

Yugi The Destiny-ben maximálisan 40 lapot lehet egy pakliba állítani, a többi lap egy tárolóhelyen
van. A kártya összeállításnál érdemes figyelni az arányokat, hogy miből mennyit rakunk. Ahogy a
képen is látszik, a kártyák mellet egy szín/szám sor látható, ami azt mutatja az adott kategóriájú
lapból mennyi van a pakliban. Ez egy jól összeállított pakli, mivel érdemes a támadó szörnyekből
a legtöbbet belerakni, aztán az idézéshez való szörnyek, varázslapok csapdalapok és
természetesen a speciális idézést váró szörny. Abból azt érdemes rakni, amit írnak hogy milyen
szörny vagy fúziós kártya kell hozzá. És ehhez kell igazodni.

A játék magát a nehézségi szintet érzésem szerint rendesen beállították. A mesében is így
ismertük meg Yugi-t, aki igazán kemény, viszont jóságos és segítőkész volt. A játékban ezt meg
is hagyták, mivel a játékba lépésnél és a végén is esetlegesen jókívánságokkal/tanácsokkal,
esetlegesen gratulációval kíván sok sikert és köszön el tőlünk.
A játékban az arcok/mimikák, amiket a játék folyamán Yugi levág szerintem nagyon viccesek, és
nagyon megadja a hangulatot. Ezek az arcok többségében ha egy szörnyet idézünk meg vagy
épp csapda/varázskártyát rakunk le ami neki vagy nekem árt. Ezek kártyáktól függően változnak,
és életpontlevonásoknál is egyre feszültebb arckifejezéseket vág. Ami szerintem egy igazán jó
és hangulatos dolog.

A grafikáról annyit, hogy szerintem a játéknak megfelelően teljesen jó. Megadja a régi múltbeli
stílust. És a mese feelinget, ahogy mi ismertük meg. Itt például egy ilyen egyiptomi stílusú
játékteret mutat a játék, mint ahogy a főmenüben is látható.

A zenék is teljesen ilyen egyiptomi stílusúak. Szerintem teljesen odaillőek és hosszútávon sem
idegesítőek.

Végeredményben magát a játékot én nagyon jó kitalációnak tartom. Nagyon el lehet vele lenni,
megunni nem nagyon lehet. Csak mondjuk ha a vereséget nem bíró emberek nem lépnek ki. De
hát tanulni kell és sokat gyakorolni, mert akkor lesz igazán mesterszintű egy játékos, ha sokat
gyakorol.