Spider-Man (2000) (PS1)

Akik szerették a képregénybeli pókembert, annak ezt a darabot mindenképpen ki kell próbálnia.

Konzol ismertető:

A Playstation első verziója 1994-ben jelent meg Japánban, míg Európában 1995-ben, amit PSX-nek hívtak. A második kiadása pedig 2000-ben jelent meg, ami a PSOne nevet kapta. Az utóbbi verzió kisebb, halkabb lett, a tápegység pedig nem a gép belsejében volt, hanem kívülre tették. Ráadásul a sötétszürke színt hátrahagyva egy barátságosabb halvány szürke színt adtak neki. Még egy fontos külső változtatás a gombok számában mutatkozott meg. A régebbi típusokon 3 (Bekapcsoló gomb, Reset gomb, és egy CD-fedő nyitó volt), addig az újabbakról eltüntették az újraindító gombot. Magát a rendszert egy 33 MHz-es processzor hajtotta, 2 MB Ram és egy 1 MB-os Vram társaságában. A kontrollerekhez kezdetben nem tartoztak a mai napig ismert analóg karok, csak 1997-ben jelentek meg ezek a darabok. Addig a nyilakkal tudtunk irányítani. Az analóg karok (Dual Shock) megjelenésével nagyobb játékélményt lehetett elérni, mivel precízebbé tette az irányítást, és a rezgés funkció nagyon jól jött pl. a Gran turismo sorozatnál. Ha letértünk az útról, akkor el kezdett rezegni a kontroller. Persze ez a funkció néha már idegesítő is volt egy idő után. Persze ezt ki is lehetett kapcsolni, így ezzel sem akadtak problémák.

Játék indítás:

Sose felejtem, mikor nagy izgalommal vettük ki a tokból az eredeti fekete színű korongot (A PS1-es eredeti játékok CD-i mind feketék voltak az írott oldalukon), majd behelyeztük azt a gépezetünkbe. Előtte persze ellenőriztük, hogy van-e elég hely a memória kártyán, s hogy a bedugott kontroller hibátlanul működik-e. Ha ezekkel megvoltunk nem volt más dolgunk, mint bekapcsolni a szerkezetet. Ezután üdvözölt minket a Sony logója fehér háttér kíséretében. Ez azon pillantok egyike, amit sose felejt el az ember. Ha nem tettünk be semmilyen CD-t, akkor előjön egy menü. Itt két fő pont közül tudunk választani. Az egyik választással a memóriakártyánkra vonatkozó adatokat tudjuk megnézni. Tudunk törölni, ill. másolni adatokat. Másolni csak akkor tudunk, ha 2 kártya volt behelyezve. 1 kártya 1 MB-os volt, amely 15 blokkból állt. A legtöbb játéknak elég volt 1, de volt olyan amelyiknek 3 is kellett. A másik választási lehetőség pedig a zenei CD meghallgatása. Ugyanis a PS1 képes volt lejátszani ezen tartalmakat. Na persze nem Mp3-ként kiírt CD-ket, hanem azokat, amelyeket zene CD-ként írtunk ki. Na de nekünk nem a CD nélküli állapot a fontos, hanem az ellenkezője. A sárga Sony logó után egy fekete háttérben megjelenő PS logót találunk, amely elég ötletesen lett megoldva több színből. A P az piros színű volt, s alá volt befektetve az S betű sárga, zöld, kék színekben. Ha ezen a képen túljutottunk, akkor egyes játékok esetében egy képernyőnyi zöld szöveget láthattunk, de ezt csak a régebbi daraboknál van, a későbbi daraboknál ezt az időhúzást már kivették. Ezek után már magáról a játékról láthatunk bevezető videókat. Na de elég a mellébeszélésből, lássuk inkább magát a játékot.

Bevezető magáról a játékról:

Ez a játék 2000-ben jelent meg PS1-re és Nintendo 64-re először. Később persze portolták PC-re, majd kiadták Dreamcast-re, s végül de nem legutolsó sorban Gameboy Color-ra. A kiadó az Activision csapat volt, míg a készítő a Neversoft. Utóbbinak jellegzetes logója van, mert a Neversoft szóban az o betű helyén egy szemgolyó van, ami át van szúrva egy lándzsával. Ez mindig megjelenik kis videó formájában minden játék indítás után.

Menü:

Miután túljutottunk a videókon végre elérkezünk a menübe. Ez a menü eléggé felépített egy PS1-es játékhoz képest, de azért nem mondanám egyáltalán bonyolultnak. A háttérben remek zene szól, s középen általában a főhősünk, azaz pókember csinál valamit, de ha nem ő van a középpontban, akkor valamilyen tárgy, vagy ikon.

Menü felépítése:

- New Game: Értelemszerűen új játékot tudunk kezdeni. Ekkor 4 nehézségi szint közül tudunk választani: Kid Mode (gyerek mód) Ez a fokozat elég idegesítő, mert nem lehet lenyomni a felesleges dumákat se, ráadásul az irányítást is teljesen felborítja. Ezt nem ajánlom senkinek se. További szintek: Easy, Normal, Hard. Első játékra érdemes könnyű fokozaton tolni, de aki szeretne egy kicsit több kihívást, annak a normal szintet ajánlom. A Hard szintet nem ajánlom elsőre, hogy miért azt még később leírom.

- Continue: Ha ezen a feliraton vagyunk, akkor kiírja, hogy éppenséggel melyik küldetéssel folytatjuk a játékot. Erre akkor van lehetőségünk, ha betöltöttünk egy korábbi mentést a memória kártyánkról, vagy ha kiléptünk egy mission közepéről. Természetesen az utóbbi esetnél a legutolsó mentésünktől tudjuk folytatni a kalandot.

- Training: Itt tudunk különböző gyakorlatokat végrehajtani. 5 mód közül tudunk választani, de mielőtt ide érkeznénk, a nehézségi szintet megint ki kell választanunk, azonban ebben az esetben csak a kid mode, ill. a standard áll a rendelkezésünkre. A módok:

- Time Attack: Annyi a lényege, hogy minél több ellenséget öljünk meghatározott időn belül. 60 ill. 120 mp-es időkorlát között tudunk választani.

- Survival mode: itt nem az számít, hogy hány embert küldünk a másvilágra, hanem az, hogy minél tovább tudjunk életben maradni. Mielőtt belekezdünk ebbe, lehetőségünk van kiválasztani, hogy milyen helyszínen, s hogy kikkel szeretnénk megküzdeni. Eleinte lockolva van egy-két dolog, de ha végigtoljuk a játékot, akkor feloldónak ezek a tartalmak.

- Speed training: Ekkor annyi a feladatunk, hogy a legrövidebb idő alatt érjünk el A-ból B-be.

- Target practice: Ennél a módnál különböző képregényhősök figuráival találkozunk, s aki gonosz, azt le kell lőnünk egy kis pókhálóval. Ha helyes volt a találatunk, akkor +1 pontot kapunk, viszont ha pozitív hőst lövünk le, akkor -1 pont lesz a jutalmunk. Azonban sietnünk kell, mert ekkor is számlál vissza az óra, mégpedig 60 mp-ről.

- Item collection: Ezen belül két opció van még. Van az Item hunt, ekkor gyalogosan kell szinte pókháló nélkül összegyűjtenünk az aranypók gömböket. A másik pedig a Zip-Line training, ekkor már többször kell használnunk a pókhálót. Olyannyira, hogyha leesünk az áramos talajra, akkor meghalunk. Minden egyes mód befejezése után előjön egy táblázat, ahova be tudjuk írni a nevünket ún. rekordok könyvébe. 3 karakternyi nevet adhatunk meg. Ha esetleg meghaltunk, vagy csak simán javítani akarunk, akkor lehetőségünk van a menet újraindítására, kiléphetünk a tréning szobába, de vissza is mehetünk a főmenübe.

- Records: Itt meg tudjuk nézni a training módban elért eredmények listáját.

- Special: Ennél a résznél bepillantást nyerhetünk a különböző ruhák világába, persze ezek még nincsenek megnyitva. Feloldásukhoz több feladatot végre kell hajtanunk. Valamelyik rendelkezik szuper képességgel, viszont valamelyik csak visszafejlődés a default overálhoz képest. A készítői stáblistát is meg tudjuk tekinteni, ezenkívül különböző csalásokat tudunk beírni. Ha sikeresen beírtuk őket, akkor egy hangot fogunk hallani és felül középen kiírja, hogy mit nyitottunk meg.

- Gallery: Itt tudjuk megnézni a karaktereinket külön-külön, akik szerepeltek a játékban, mint sok más tartalom itt is korlátokba ütközünk. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy oldódnak fel a figurák. Ha rámegyünk egyre, akkor rövid beszámolót is kaphatunk róluk, s egy idő után mindegyik kiad egy-egy hangot. A felfelé nyíllal rájuk tudunk zoomolni, a lefelé nyíllal pedig eltávolodni az adott karaktertől. Ezeken kívül a játék alatt lejátszódó átvezetőket tudjuk újra végignézni, az összegyűjtött képregények listáját is megtekinthetjük. De a fejezetek borítói is visszaköszönnek itt. Ezenkívül egy Storyboards részleg is van itt, ahol rajz formájában tudunk megnézni pár képsort az átvezető videókból kivágva.

- Options: Itt tudunk választani néhány előre definiált irányítás közül. Állítani tudunk a hangeffektek hangerején, ill. a képet tudjuk mozgatni minden irányba. Ez az utolsó funkció általában eléggé haszontalan.

- Memory Cards: Itt tudjuk elmenteni az adatokat, ill. betölteni.

Történet:

Kalandunk egy bemutatón kezdődik, ahol a főszereplők egy része fel is sorakozik. Többek között: Peter Parker (pókember), Eddie (Venom), Dr. Octopus, Carnage stb. Mi is ott vagyunk ezen az előadáson, ahol nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy annak lennie kéne. Ugyanis megjelenik egy pókember hasonmás, aki a teljes testőr gárdát kiüti a nyeregből, majd a csodaszerkezetet ellopja. Na persze elszabadul a pokol ekkor, s ennek mi isszuk meg a levét....

Játékmenet:

Miután végignéztük az első bevezető videót, rögtön neki is állhatunk a küldetésünkhöz. A mozgásterünk elég kicsi, a feladatok között nincs csavargásra lehetőség, de azért 1-2 ház tetejére fel tudunk menni. Mondjuk nem nehéz eltévedni, hiszen egy iránytű mindig mutatja, hogy merre is kell mennünk. Ha esetleg gondban vagyunk egy-két helyzetnél és van egy kék színű kérdőjel ikon, akkor odamehetünk és ott kaphatunk egy kis infót, hogy mit is kell pontosan csinálni. Persze erre igazából nem nagyon lesz szükségünk, mert a játék nincs tele fejtörőkkel. Na de persze ettől függetlenül igenis élvezhető a nehézségi szint növelésével meg pláne.

Eleinte a városban házak tetején ugrálunk, vagyis swingelünk. Minden pályán természetesen vannak ellenségek, akiket különböző módszerekkel tudunk megölni. Lehet az, hogy simán bepókhálózzuk őket. Ezt csak embereknél tudjuk alkalmazni, más ellenfeleknél felejtős ez a mutatvány. Esetleg felpofozgatjuk néhányszor, vagy jól szétrúgjuk őket. Persze az ütéseket és a rúgásokat lehet kombinálni, így újabb kombókat érhetünk el. Magunkhoz is tudjuk rántani az ellenfelet. Ezt megtehetjük közelről ill. távolról is. Előbbinél, akkor van lehetőség erre, ha egy piros nyíl jelenik meg az ellenség feje felett. Utóbbinál pedig, lenyomva kell tartanunk az L2-őt, ekkor szélesvásznúvá válik a kép, s a célkereszttel be kell mérnünk a gonoszt. Ekkor sárga célkereszt jelenik meg. Ha ez megvan, akkor lenyomjuk a háromszöget, majd a lefelé mutató nyilat (analóg kar esetében, pedig lefelé nyomjuk azt). Ezt akkor is meg tudjuk tenni, ha az ellenfél egy másik háztetőn van. Ezt azért szerencsés így csinálni, mert akkor az ellenfél lezuhan. Ez azért fordulhat elő, mert csak egy bizonyos távolságig tudjuk magunkhoz húzni az illetőt. Tehát nem háztól házig jön a csomag, hanem mondjuk félúton megáll a levegőben, majd leesik.

Ha már támadás, akkor nemcsak földi harcokról tudunk beszélni, hanem a légiről is. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy megnyomjuk az ugrás gombot (X), majd a rúgás ill. az ütésnek megfelelőt. Ezenkívül még a pókhálónkkal tudunk bűvészkedni. Tudunk kis golyókat küldeni a gonosz arcbába, ehhez le kell nyomnunk a háromszöget és a felfelé mutató nyilat. Ez egy kicsit jobban fogyasztja a hálót, mint a sima swing. Persze használhatjuk védelmünkre is a fegyverünket. Ha lenyomjuk a háromszöget a jobbra nyíllal karöltve, akkor egy pár másodperc erejéig egy burkot építünk magunk köré. Amint letelik ez a kis idő, akkor felrobban és a közelben lévőket megsebesíti. Persze ezt a kis pukkanást manuálisan fel lehet gyorsítani, ha lenyomjuk a négyzetet. Ha a háromszög megnyomása után a balra mutató nyilat nyomjuk meg, akkor pókhálós kesztyűt vesz fel hősünk, ezáltal megnövelve az ütés erejét, ez is néhány pillanatig tart. Erősebb ellenfelek esetén célszerű ezt alkalmazni.

Öklünkön és lábunkon kívül környezetünket is tudjuk használni a szörnyetegekkel szemben. Pl. elég sok tárgyat fel tudunk emelni, majd eldobni pl. fotel, íróasztal, robbanós hordó stb. A gyengébb ellenfelek ettől egyből kiterülnek. A robbanóstól meg a szimbióták (lila takonyszerű lények) pedig kigyulladnak. Ez nagyon hatásos fegyver ellenük, sőt még a tüzes csoda pókháló is csodákra képes. A szimbióták a legszívósabb kis szörnyetegek a boss-ok után.

Nyilván nemcsak házak tetején fogjuk eltölteni az időnk nagyrészét, hanem lesznek más egzotikus jellegű helyszínek is, bár koránt sem minden olyan, mint a Paradicsom. Többször lesz olyan, hogy túszokat kell kiszabadítani. Nehézségi szinttől függ, hogy mennyi idő van rá. Persze a játék ezt az intervallumot nem írja ki, csak hardon azt veszed észre, hogy alig értél oda, s máris a mission failed fogad téged. Persze ki lehet szúrni ezekkel a fickókkal anélkül, hogy megölnénk őket. Talán még néhányan emlékeznek, mikor még a Tomb Raider 2-ben a zaklató papát a csörömpölő kacsóival együtt be tudtuk zárni a húsfagyasztóba. Na itt is megtehetjük ezt, bár ebben az esetben nem jutnak hozzá a gonosz hősök a finom falatokhoz. Persze annyi eszük nincsen, hogy megnyomják a nyitó gombot.

Akár olyan helyzetbe is kerülhetünk, hogy egy bombát kell időben egy széfbe bejuttatni, még mielőtt az felrobbantaná az egész kócerájt. Ha eldobjuk a bombát, akkor a visszaszámláló felgyorsul, így még szaporábban kell szedni a csülkeinket. Akad olyan helyzet, mikor egy boss elől kell megmentenünk bajtársunkat. Ekkor neki is mutatja az életszintjét. Ha ő meghal, akkor újra kell kezdenünk a küldetést. Helikopteres kalandokba is lesz részünk, ám itt mi leszünk az üldözöttek, ebből kifolyólag nem lesz túl rózsás a helyzetünk. Ekkor annyira nincs időnk a pályán található rendőrökkel foglalkozni, hiszen a helikopter folyamatosan lő ránk. Ráadásul kisebb épületeket akár rakétával is bombázzák, meg néhány reklámtáblát. így ezeket érdemes elkerülni, ha életben akarunk maradni.

A történet előrehaladtával egyre változatosabb feladatokat kell teljesítenünk. Pl. van olyan, mikor egy mozgó metrón kell helyt állnunk a Lizardokkal szemben. Ezek zöld színű szörnyek, amelyek a dinókhoz ill. krokodilokhoz hasonlítanak a legjobban. Szeretik a vizet, s szeretnek köpködni minket, ami megint csak sebzést okoz. Ezek a galádok erősebbek, mint az emberei ellenfelek, így több ütést, rúgást bírnak ki. Sajnos ezekkel a szörnyekkel szemben mi nem tudunk úszni, így ha belesünk a vízbe, akkor game over van. Sokszor kell kapcsolókat állítanunk a víz leeresztéséhez. De ezeket a kapcsolókat különböző ajtók nyitásához is tudjuk használni. Van olyan, melyen 4 oszlop van és ezek közül 1 vagy 2 világít. Ez azt mutatja, hogy hanyadik ajtót nyitja ki.

A zöldeknél a lila trutymákok is erősebbek, ezek kiütéséhez 11 pókhálós golyó kell az alap karakterünkkel. Ezeket úgy a legkönnyebb legyőzni, ha találunk a pályán a tűzzel megáldott pókháló csomagot. Így megkíméljük magunkat egy óra szenvedéstől. De a hordók is remek fegyverül szolgálnak ellenük. Ezek a szörnyetegek generátorból szabadulnak ki, amelyekből addig jönnek, míg meg nem semmisítjük azokat. Ezeket úgy tudjuk likvidálni, hogy a 2 oldalán lévő dobogó lila taknyot kilőjük. Így már nem szaporodnak tovább.

Mint a legtöbb ilyen stílusú játékban, itt is vannak nagyobb ellenségek néhány pályánként. Ezek legyőzése egy kicsit összetettebbek, de nem legyőzhetetlenek. Bár ez függ a kiválasztott nehézségi szinttől. Mondjuk a környezet itt is nekünk dolgozik néhány esetben.

A pályákon találhatunk felvehető tárgyakat, amelyek számunkra hasznosak lehetnek. Ha kevés az életünk, akkor olyan ikont kell keresnünk, amely a fehér pókra hasonlít, aminek a közepén egy vöröskereszt található. Azt kell tudni erről, hogy nem tolja fel csutkára az életünket. Kb. 50%-ot emel az életerőnkön. Ha pókhálónk kezd kifogyóban lenni, akkor egy kék színű pók ikont kell felszednünk. Ez 1 szintet dob a mennyiségen. 10 szint max. Ha pl. úgy szedjük fel ezt a csomagot, hogy pl. 5 és fél szinten állunk belőle, akkor 6 és fél szintre fog felugrani. Ezenkívül képregények gyűjtésére is lehetőségünk van. Ezek általában rejtett zugokban vannak. Van olyan, hogy meg kell várnunk, hogy kirobbantsák előttünk a kis épületet, szét kell verni az összes berendezést, fel kell emelnünk egy széket stb. Az arany színű pók ikon felszedésével egy pajzsot szedünk fel és ekkor egy kék-ezüst színű jellmezt kap a karakterünk. Ez gyakorlatilag fel ér egy 100%-os élet OC-val. Vagyis akkora pajzsot kapunk, míg a teljes életerő. Ha ez lemegy 0-ra, akkor visszakapjuk a normál overált. Ha örök életű jelmezzel vágtunk neki a kalandnak, akkor el kell viselnünk a játék végégig ezt a ruhát. A kérdőjelek tippeket adnak, hogy mi a teendő az adott helyzetben.

Általában 2 pályánként lehet menteni. Nem kötelező, de ajánlott. Ekkor betöltődik egy képernyő, s be kell írnunk, hogy milyen néven szeretnék elmenteni. Ha van mentésünk, akkor kiírja, hogy melyik pályánál, s milyen szinten toltuk azt. Felül is lehet írni egy mentést, ha erre szükség van. Ha ezzel megvagyunk, akkor le kell nyomni valamelyik gombot, s már folytatódhat is a móka. A pályák között vannak átvezető videók, amelyeket érdemes megnézni, mert fontosak a történet szempontjából. Persze ha nem érdekel minket, akkor le tudjuk nyomni őket.

Mint említettem Hard szinten egyáltalán nem ajánlom elsőre, de még a kijátszást követően se az alap karakterrel. Többféle ruhát tudunk szerezni. Ezeket úgy tudjuk bezsebelni, hogy végigvisszük a játékot easy, medium fokozaton. A Training módot is megcsináljuk, összegyűjtjük a képregényeket stb. Van olyan ruha, amely tartalmaz örök pókhálót. Ekkor sose fogy ki hálónk értelemszerűen. Van olyan is, amelynél csak örök élet van, így nem tudunk meghalni. Persze van a 2 keveréke, amely mindkettőt magába rejti. Persze ezek erősebbek is, tehát nem kell annyi ütés, vagy rúgás ahhoz, hogy az ellenfél bedobja a törülközőt. Ezeken kívül még olyanokat is fel tudunk oldani, amelyek semmilyen különleges képességgel nem bírnak, csak egyszerűen viccesen néznek ki. Mondjuk az örök életűvel szerintem nem érdemes menni, mert akkor nincs kihívás.

Grafika, hang irányítás:

A játék grafikája a korához képest egész jó, de persze egy PS1-es játéktól nem várhatunk csillogást. A karakterek háta kissé kockás, de a játékélmény ezt egyensúlyozza. A karakterek szája nem nyílik általában, amikor beszélnek 1-2 kivételével. Emulátorral lehet dobni a grafikán jelentősen.

A hangok a játékban nagyon jól sikerültek. Remez zenék hallhatóak. Minden szörnynek megvan a megfelelő hangja. Némelyiknek elég érdekes nevetése van. A zenék nagyon passzolnak az adott helyzethez. Erre nem lehet nagyon panaszkodni.

Az irányítás kézre esik teljes mértékben. Itt kimutatkozik a kontroller nyújtotta előny. Nem is tudom elképzelni, hogy hogyan boldogultak a PC-sek ezzel a játékkal billentyűzettel akkoriban, ha nem támogatta a PC-s verzió a kontrollert. Bár néha azért nem mindig csinálja azt a karakterünk, amit utasítunk neki. Nem egyszer volt, hogy nyomtam a hálókilövést, és mégis a szakadékba zuhantam, pedig volt még tartalék a pókhálóból.

Összegzés:

Annyit tudok mondani az egészről, hogy egy érdekes történettel megáldott játékot kaptunk. Ahol néha bizony megizzadunk néhány ellenfél legyőzése közben, s el kell viselnünk néha az irányításból kifolyó bugokat. Azért valljuk be, a legkönnyebb fokozaton kb. 3 óra alatt végig lehet vinni ezt a játékot. De a nehézségi szint növelésével és a training mód meg tudja dobni ezt a rövid időt. Aki egy kicsit is rajong a pókemberes dolgokért, annak mindenképpen ajánlom!

Értékelés:

Játékélmény: 9/10
Irányítás: 8/10
Hang/zene: 10/10
Hangulat: 10/10
Grafika: 8/10
Történet: 10/10
Szavatosság: 8/10
Összességében: 9/10