Az EA Games állatorvosi lova

...avagy The Sims 4 teszt

Annak ellenére, hogy sok órám van a játéksorozatban, de soha nem voltam Sims rajongó. Diákéveim alatt, amikor nem sok lehetőségem volt eljárni itthon, s olyan dolgokat megvalósítani, melyhez anyagi háttér kellett többnyire itthon a gép előtt töltöttem. Amikor egyik osztálytársam áthozta a The Sims első részét meglepően jól szórakoztam vele. Elvoltam egy ideig, de utána már hozzá sem nyúltam. Persze a kiegészítő epizódokra fájt a fogam, s el is szórakoztam velük egy ideig.
Majd jött a híres második rész, mely óta megállt az élet. Mert tulajdonképpen így van sajnálatos módon. Bevallom őszintén a folytatás volt az, ami nekem a szívembe lopta magát, hisz két kiegészítő volt (Pets, Seasons), ami magával varázsolt. Majd jött a harmadik rész, melybe ha nem akarok hazudni talán húsz órányi játékidőm van, de még annyi sem. Elsősorban a botrányos optimalizációnak volt köszönhető a negatív érzésem, illetve a már korábban látott kiegészítők újbóli kiadása, mely rendesen eltántorított az egész franchise-tól. Arról nem is beszélve, hogy egy bizonyos idő után már jelentős technikai problémákat okozott a játék annak, aki minden kiegészítővel rendelkezett. És sajnálatos módon ez nem gépfüggő volt. Persze nem volt kérdés, hogy jön a The Sims 4, melyhez ugyan volt szerencsém, de az jutott eszembe, hogy vajon ez lesz az EA Games állatorvosi lova?

Az előző résznél tapasztalt rengeteg problémát hivatott korrigálni a negyedik epizód. A kérdés persze adott, hogy vajon a készítőknek mennyire is sikerül a rajongókat elkápráztatniuk, hisz gyakorlatilag ugyanazokat a köröket futják már a második rész óta.
Én is azok táborába tartozom, akiknél komolyabb negatívumot nem jelentett az, hogy az első rész után érkezett a második. Pozitív élmények sora volt, amivel végül felkeltem az íróasztal elől, hisz gyakorlatilag egy sokkal kiforrottabb játékot kaphattak a rajongók arról nem is beszélve, hogy grafikailag már mindenképp indokolt volt egy újabb fő epizód. Nyilván ez is egy szempont, de véleményem szerint eme franchise lényege nem épp a külsőségekben, hanem épp a belsőségek megvalósításában rejlik a sikere. Hisz gyakorlatilag olyan házakat építhetünk, melyeket mindig is szerettünk volna, illetve olyan életet adhatunk karaktereinknek, amelyek nekünk nem lehet. A harmadik epizód talán épp ezért volt nekem mostoha gyermek, de a technika gubancok miatt, illetve a készítők ígéretei kapcsán bevallom azért engem is érdekelt, hogy vajon milyen is lesz a negyedik rész. Eddig nem estem tőle hanyatt.

Az egyik jelentős probléma nálam a nyelvek jelentős leredukálása volt. Míg az előző rész rengeteg változatot kapott, addig sajnálatos módon a negyedik epizód kissé vérszegény lett ebből a szempontból. Nyilván olyanoknak, akik legalább közép szinten értik az angol nyelvet különösebb problémájuk nem lesz, de azok, akik épp hogy tudnak pár szót, azok viszont komoly bajban lehetnek. Annak ellenére, hogy a fent említett idegen nyelvvel nekem semmilyen komolyabb problémám nincs, de okozott fejtörést a játék már az első indításnál. Így egyértelműen hatalmas nagy negatívum a magyar nyelv hiánya, mely minden bizonnyal bizonyos idő után hivatalos úton lesz pótolva (tippre eladás után), vagy pedig a rajongók fognak egy honosítást kidobni hozzá.

A nyelvezet okozott nekem fejtörést későbbiekben is, de nálam mondjuk ez kiküszöbölhető, s megszokható volt az első óra után. Nálam az optimalizációval problémák nem voltak, s meg is lepődtem, hogy mennyire leegyszerűsödött a játék már az első képsor után. Ugyanis a szükségszerű céglogók után máris kezünkbe vehetjük az irányítást. Véleményem szerint elég jó ötlet volt, hogy mozgó simek kerültek bele az indítópanelba, nekem elnyerte a tetszésemet. Itt egy lejátszó gomb, illetve egy sim készítő opció kapott helyett, azaz nem kell huszonnyolc menüt megnyitni, ha valaki új családot akar generálni magának. Az viszont egy csöppet idegesítő, hogy ha az ember új családdal akarja bővíteni a szomszédságot, akkor vissza kell lépnie a főmenübe. Mondjuk csak egy kattintás, de valahogy nekem nem tűnik túl kényelmes megoldásnak.
A simek megalkotása viszont sokkal, de sokkal részletesebb lett. Feltehetően a készítők szem előtt tartották, hogy rengeteg országban megjelenik a játék, de kevés nyelv lesz elérhető, így véleményem szerint ezért van az, hogy nagyon sok dolgot ikonnal igyekeznek pótolni az alkotók. Azaz, ha valamit akarunk alkotni, akkor egy ikon segít abban, hogy nagyjából tudjuk mit is akarunk pontosan. Természetesen, ha az egerünket az ikon fölé visszük, akkor megkapjuk a szükséges magyarázatot. Persze angol nyelven. Ugyan van egy fajta limit, de nem érdemes túlságosan népes családot létrehozni, mert a beépíthető terület nem elég ahhoz, hogy ilyen jellegű családdal tudjunk is valamit érdemben kezdeni. Viszont bármilyen kinézetű, testfelépítésű karaktert hozhatunk létre. Szinte minden egyes porcika személyre szabható, így aztán el lehet ütni ezzel az időt, már aki nagyon szeretne tökéletes egyedeket létrehozni. És akkor nem is szóltam arról, hogy már itt közös gyermeket lehet létrehozni, s a szülők genetikája is megtalálható lehet benne. Ez akkor látványos, ha olyan genetikailag elfajzott, már – már torzszülött simet hozunk létre, aki inkább hasonlít egy lóra, mint egy homosapiens-re. Az viszont nekem kérdőjeles, hogy miért mindig kövér simeket dobott fel a játék? De vannak alapértelmezett egyedek is, így aki nem óhajt a játék ezen részével tökölni könnyen áthidalhatja ezt a periódust.

Lakberendezők is örülhetnek, hisz az előző részekhez mérve itt leegyszerűsödött az egész. Könnyebben lehet megépíteni bármit, s bármilyen típusú házat létrehozhatunk. Az kicsit ugyan hagy némi keserű szájízt, hogy a szerkeszthető területek hagynak némi korlátokat nekünk, így nagyon hatalmas palotákat nem hozhatunk létre. Ellenben nem kell pepecselnünk sokat, mert a játék kicsivel könnyebb elrendezést kapott, ha az ikonokat vesszük alapul, mint az elődében.

A változat, melyet kipróbáltam az a Deluxe Edition volt, melyen bevallom kicsit meglepődtem. Ugyanis két helyszínt kínált fel, amit be tudok népesíteni. Ezeknél pedig úgynevezett kerületek vannak, tehát méret itt is korlátozva van, így gondolkodóba estem, hogy vajon mi is történne akkor, ha az egészet sikerülne úgy benépesíteni, hogy egyszerűen már a simek nem férnének el? Nézegettem, hogy vajon lehet-e újabbakat létrehozni, illetve mennyire lehet terjeszkedni, de sajnálatos módon eme próbálkozásom nem járt pozitív sikerrel. Ami azért nagy negatívum, mert itt is megjelennek a korlátok. Igaz, vannak más épületek, mint például konditerem, park, könyvtár, múzeum, s kedvünkre ezeket is szerkeszthetjük, vagy akár lebonthatjuk, de ez mégsem olyan dolog, mely igazi szabadságot adna nekünk.

Ha ezek a csalódások nem vette el senki kedvét, akkor bele is vághat a játékba. Vannak szomszédaink, akikkel lehet ismerkedni, így nem vagyunk teljesen rákényszerítve arra, hogy már az első indulásnál családot hozzunk létre. Azonban mindenképp ez ajánlott, hisz abban az esetben, ha valakivel összebarátkozunk még nem jelenti, hogy lesz is köztünk valami. Az érzelmi szint valóban sokkal részletesebb lett, így természetesen erre is nagyon oda kell figyelnünk, hogy az adott karakterünk ne legyen depressziós, s ne is viselkedjen úgy, hogy másokat elriasszon magától. Az első lépéseknél azonban nagyon meg kell gondolni, hogy mit alkotunk meg, s hogyan, mert könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy nem tudjuk ezeket a dolgokat majd megváltoztatni.
Amit felfedeztem ezzel kapcsolatban, hogy a megalkotott simeket később is lehet alakítani, ami egyébiránt pozitív dolog, hisz így legalább korrigálni tudjuk, ha valamit elrontottuk. Azonban nem túl reális, hisz ha teszem azt az az életcél, hogy a nyurga alkatú simünk kigyúrja magát, akkor mi magunk is bele tudunk ebbe szólni azzal, hogy a szerkesztőben megvalósítjuk eme vágyát. S bizony ilyenkor pedig oda a kihívás, hogy a sok dolog között ezt is feladatunk legyen. Én alapjáraton családdal akartam indulni, de olyan szinten elvoltam veszve, hogy úgy költöztek be a leendő szülők, mint lakótársak. Mivel ezeket elrontottam akartam korrigálni, de érdekes módon ezt már utólag nem lehet.

Az új epizódban a készítők leginkább arra törekedtek, hogy minél valósághűbb legyen a simek viselkedése, mint az előző részekben. Itt is jelen van a szabad akarat, azonban sokkal, de sokkal nagyobb szinten, mint azt megszokhattuk. Természetesen vannak olyan dolgok, melyeket nem fognak megcsinálni anélkül, hogy mi nem adnánk rá utasítást, de ha teszem azt ott hagyjuk a számítógépünket akár egy óráig úgy, hogy egyáltalán még a közelébe sem vagyunk simán visszatérhetünk, hogy a megalkotott karaktereink elvoltak magukkal, s nem úgy, mint teszem azt az első részben, hogy ha nem irányítottuk a hűtőre, ha éhes volt, meghalt.
Mindezek mellett pedig alap hangulatuk is van, ami a karakter képe mellett olvasható. Arra mindenképp törekedni kell, hogy jó állapotban legyen, ugyanis ha nem sikerül ezt megvalósítanunk, akkor hosszútávon eléggé belenyúlhatunk a lecsóba. Példának okáért, ha egy kapcsolatot akarunk összehozni egy másik simmel, akkor nagyban befolyásolja azt, hogy karakterünk milyen érzelmi állapotban van. Az eléggé érdekes, hogy például a kedélyállapotot nem csak szórakozás tudja eléggé fellendíteni, hanem akár egy kiadós étkezés, vagy pedig egy jó kis habfürdő.

Lehetőségünk van arra, hogy teljesen magunk irányíthassuk a megalkotott simeket. Ugyanis egyszerűen az önálló akaratot kikapcsoljuk a menüben, s máris mi lehetünk az “Istenek”. Pontosabban lehetnénk, hisz a játék egyik hibája itt jön elő, amikor is szeretnénk, hogy valamit megcsináljon az adott sim az neki is leselkedik, s egy ideig csinálja, majd szépen otthagyja, s saját maga keres egy elfoglaltságot. Ez leginkább akkor idegesítő, amikor a kapcsolat rendszeren dolgozik az ember, s nem tud egyről a kettőre lépni, mert hiába van az önálló akarat kikapcsolva a simünk mégis felülbírál minket.
A gyermek nemzés megmaradt, s mivel elsősorban kiskorúak a célcsoport pár aprócska szív felröppenése jelzi, hogy mi is folyik a paplan alatt. Ugyan én kétszer próbálkoztam ilyennel, de mind a kétszer siker koronázta ezt a fajta megmozdulásomat. Véleményem szerint azért lehetne kicsit realisztikusabb, hisz ne sikerüljön minden elsőre. De nyilván a legtöbb játékos például nem ezen fog fenn akadni.

Igazából kíváncsi lennék egy habzó szájú Sims rajongó véleményére is. Én, mint aki játszott az előzményekkel azt gondolom a játék teljes mérték üres. Hiányzik a hangulat, s olyan alap elemeket vettek ki a játékból, melyre igazából nem találok szavakat. Korlátokba ütköztem szinte mindenhol, s egyszerűen nem tudtam ezeket a dolgokat hova tenni. Nem tudott szórakoztatni ez az egész. Bár tény, hogy ami oda láncolt pár óra erejéig az egyedül a felfedezés megléte volt, mert gyakorlatilag semmi sem ösztönöz jelen pillanatban arra, hogy ismét elindíthassam a játékot. Grafikailag annyira nem nyűgözött le, habár nekem nem is ez volt a lényeg. Azonban meglepődtem, hogy egyes helyeken milyen hibákba ütközik az ember. Teljesen olyan érzésem támadt, mint ha egy befejezetlen szoftverrel játszanék. És talán igazam is van, mert szinte biztos, hogy bizonyos időközönként majd jönnek az újabb és újabb kiegészítők.

Összegezve azt kell mondanom, hogy a The Sims 4 egy “érdekes” plecsnit kaphat. Semmi mást. Nem vehetem alapul azt a megannyi kiegészítőt, melyet az előző epizódokat kaptak, de ha azt veszem alapul, hogy az alap részek milyenek voltak akkor azt kell mondanom, hogy a negyedik rész eléggé üresre sikeredett. Nyilván egy kiegészítő majd korrigálni fogja példának okáért az időjárást, háziállatokat, építhető dolgokat, mint például a medencét. De nekem ez így elég fapados.
Tesztelni ajánlott, de nagy elvárásokat senki ne támasszon felé.