Itt a leszámolás ideje! - Modern Warfare 3

Most egy hosszabb véleményt olvashattok a Modern Warfare sorozatról majd végül csak a széria befejező részéről! Kezdjük is el azzal a ténnyel, hogy a Call of Duty már már kultuszjátékká vált az elmúlt évek epizódjai megjelenése során. Visszagondolva pár apróságot leszámítva óriási fejlődést produkált ez a széria és számomra nyíltan meg is mutatta mit is jelent valójában a valósághű (nem grafika szempont!) lövöldözés. Az most itt mellékes, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a sorozathoz, mit látnak az epizódokban, mi az ami már egyáltalán nem jellemző a frissen elkészült fejezetekre amik nagyban befolyásolták és szerethetővé sőt legendává tették a szemünkben a veterán részeket.

Ahány ember annyi vélemény, szokták mondani én viszont úgy gondolom, hogy itt kétféle (fő) véleménynyilvánítás létezik. Az egyik tábor emberei azok akik zombikként (ha kikapcsolom picit azt az énem aki valóban körültekintően vizsgálódik én is ilyen vagyok!) minden egyes epizód megjelenését várva várják és számukra egytől egyig mind maga a megtestesült tökéletesség. Elég ha csak megpillantják a borítót és máris bebizonyosodik, hogy ez a széria a legjobb a világon! A másik akiket én személy szerint megkülönböztetek az az a brancs akik egyes részek után már egyáltalán nem érzik át a játék mondanivalóját és egyszerűen más játékokból felhasznált eszközök összességeként gondolnak az újabbnál újabb részekre. Én igazából mindkét oldalt megértem mert attól függetlenül, hogy az újdonsült epizódok már nem hordozzák olyan szinten (vagy egyáltalán) a Call of Duty tulajdonságokat mint "régen" még valamilyen szinten a laikus szemű emberkéknek is igazából önmagukban nem sorozatban véve elég szórakoztatóak tudnak lenni.

Azt bevallom, hogy az a bizonyos varázs amit a sorozat első darabja nyújtott az szinte kifogástalan és úgy gondoltam, hogy ezt nem igen lehet fokozni. Aztán megjelent a második epizód ami bebizonyította, hogy igenis át lehet ugrani azt a bizonyos lécet, de csak akkor ha tudják mit és hogyan kell alkalmazni a játékokban! De! ami ez után jött arra senki nem számított. Szakítva a sorozat hagyományaival és az eddigi nagyon jól felépített tematikájával az Infinity Ward (akiknek javarészt a legjobb CoD-okat köszönhetjük) 2007-ben piacra dobta a Call of Duty Modern Warfare című játékadaptációját ami a mai háborús felkészültséget és helyzeteket, helyszíneket hivatott bemutatni. A rajongók és az addig még nem rajongónak számító emberkék is a a mérleget a jó irányba döntve kinyilvánították, hogy ez bizony hatalmas szórakozást tud nyújtani. Szinte minden fórumon javarészt csak jó kritikákat lehetett róla találni. A fejlesztőcég ezzel a lépéssel még magasabbra tette a lécet és meg népesebb rajongótábort szerzett magának és amit valóban nem gondolt volna senki, hogy ezt az epizódot már tényleg nem múlhatja felül semmi.

Ez a megérzés újfent csalódásokat okozott ugyanis 2009-ben ugyanaz a fejlesztőcég kiadta a Modern Warfare második felvonását ami mára már (számomra) a "Legend" kategóriában foglal helyet. Olyan szinten megindító, drámai és pörgős amilyen egy vérbeli, és szinte minden kifinomult tulajdonságát magában hordozó akciófilm. Ez az epizód tette szerintem ténylegesen azzá a sorozatot amit manapság emlegetni merészelünk. Valami elképesztő kompozíciót alkottak meg olyan módon, hogy a játék még azt sem engedi meg, hogy kérdezzünk tőle valamit, ugyanis mielőtt kigondolnánk a feltenni való kérdésünket a válasz már ott lebeg a szemünk előtt. Aztán az Infinity Ward 2011-ben megalkotta az utolsó Call of Duty-ját (látszólag persze, mind tudjuk mi lett a vége!) amely a Modern Warfare széria méltó befejezését takarta. Véget ért a csatározás, véget ért egy hihetetlenül jól összerakott történet, búcsút kellett vennünk a szeretett karakterektől és átverekedve magunkat a frontokon, végre elégtételt vehettünk azon az emberen akit a kezdetek óta keresnünk kellett: Egy korszak lezárult nem csak a franchise-on belül de maga a sorozat számára is ez egy pontot jelentett a mondat végére. Ugyanis ezzel a nagy sikerű szériával már olyat tett ami méltó lett volna arra, hogy egy kicsit ha nem is örökre de egy időre nyugodni térjen. Megvolt a kezdeti lökés, megvolt a virágkor de legalább 3-4 évre jegelni kellett volna a sorozatot és azután előrukkolni valamivel.

Mert a CoD esetében sajnos az a baj, hogy hiába jelentenek be minden évben egy új részt, hiába érzem én is minden ilyen alkalommal, hogy "ez az egy újabb Cól of Duty", valamiért gyászolom is az egész koncepciót. Nem kellene ilyen gyors tempóra fogni ezt az egészet, hiszen ez csak egy óriási szakadékhoz vezet és mind tudjuk, hogy ennek mi lesz vagy mi lett a vége! Sajnos ez a sorozat is ahogy a legtöbb nagy névvel bíró elindult egy hatalmas lejtőn ami végül egy óriási kudarc vermében fog landolni, hogy elfoglalja méltó helyét a csalódás, egyhangúság és a semmitmondó játéksorozatok tömegsírjában. Félig meddig példának ide 2013-as epizódot lehetne felhozni a Ghosts-ot ami szinte a játék feléig egyáltalán nem produkálta azt az őrületes hangulatot amit ez a cím hordoz magában, nem mellékesen meg lehet említeni azt is, hogy sem látványilag sem pedig hang effektek szempontjából szinte alig vagy egyáltalán nem fejlődött semmit sem a széria.

De, mivel a játék története és cselekménye a játék felezőpontjánál végre beindult és aprított rendesen én személy szerint erre sem tudok haragudni csak és kizárólag arra, hogy a programozás olyan mintha csimpánzok végezték volna el emberek helyett, akik végül tojtak az egészre mert nem kaptak kellő mennyiségű banánt! De most nézzük is meg azt ami mássá teszi a Call of Duty-t. Mik azok a tulajdonságok amik messze jobban és határozottabban működnek ebben a sorozatban mint a többi lövöldözős FPS-ben? Mi az ami a Cod-ot Coddá teszi? És legfőképp miért nem szabad összehasonlításokat végezni e játék és a Battlefield között? Elvetemült rajongók jól nyissátok ki a kapilláris csövecskéiteket és figyeljetek rendesen, nehogy évet kelljen ismételnetek! Elsősorban amiről itt szó van az a kifogástalan történetvezetés. Számomra a Modern Warfare széria bizonyította be, hogy hogyan kell egy akciófilmet játékadaptációként bemutatni. Ennek a franchise-nak a története simán elférne egy mai háborús akciófilm fő történetszálaként.

Itt nem csak és kizárólag arról van szó, hogy remekül össze lettek rakva a jelenetek és a történések de arról is, hogy a cselekmény indulópontja, kibontakozása és a befejezése remekül összhangban vannak egymással. Nincsenek kérdéses pontok (legalábbis alig akad) és ténylegesen úgy magába tud szippantani a "mese" megmozdulása, hogy szinte kíváncsiak vagyunk minden apró kis részletre és arra, hogy mi történik majd ezután. Történetmesélésből nem kaphatna jobb jegyet mint csillagos 5-ös. S ami emellé párosul a karakterek remek motivációs tulajdonságai és megmozdulásai. Valóban úgy mutatják be ezt az egész mizériát mintha bármelyik pillanatban megtörténhetne persze rengeteg irreális maszlag mellett amivel mi teljesen tisztában vagyunk, hogy ez bizony egyáltalán nem így lenne! Akár egy remek film közben miután megismertük a karaktereket itt is kicsit elszomorít majd harcra buzdít az ha egyik társunk meghal akit már régről ismerünk.

A bosszúállási kényszerünk az egekbe szökik mikor a gonosztevő már a végső cérnaszálat feszegeti esetleg el is pattintja a cselekményben akár a szövetségeseink vagy esetleg a saját életünkről van szó! S nincs annál felemelőbb pillanat mikor annak az embernek a szemébe nézhetünk aki egy világháború kirobbantásáért felelős, ilyenkor pedig csak egy gondolat járkál a fejemben: Miért csak egyszer tudom kinyírni? És miért csak egyféle módon? De a Modern Warfare fináléja itt sem okozott csalódást, mert a másik nagy erőssége a történetvezetésnek az a folyamatosan hirtelen kirobbanó akció cunami. Ellentétben a legtöbb játékkal itt nem az átvezetőkben lesznek véresen komoly harcok akár gépfegyverekkel akár anélkül.

A játék közben szinte mindig történik egy olyan eset ami felviszi az energiaszintedet a csillagos egekig és egyszerűen nem bírsz leállni a játékkal. Rendben, de mi az ami nem működik jól az egész sorozatban, mármint a Modern Warfare-ban? Egy ilyen jól összerakott sztori legrosszabb velejárója az, hogy véget ér, a Cod-ok esetében pedig az ennél is rosszabb az, hogy HAMAR véget ér. A kampány módok a Modern Warfare 2 óta rendkívül rövidek és ez sajnos szintén a határidős programozásra fogható (megint). Arra, hogy kialakítsanak egy jó sztorit, remek karaktereket valósítsanak meg plusz jó hangulatot teremtsenek nem elég az a "kis" idő amivel dolgoznak a készítők. Sajnos ezt a grafika és a többi effekt már már ronda megvalósítása be is bizonyította nekünk.

A történet abszolút kifogástalan és a játékélmény is de ha mellé vesszük a látványt az valljuk be, kicsit kizökkenthet az élményből. És itt leszögezném, hogy én sem a grafika miatt szerettem bele a játéksorozatba, én sem azt vártam, hogy nem kell ide Crysis szintű világ ha jó a cselekmény. De egyre jobban kezdtem belátni, hogyha egy remek történettel bíró filmet néznék meg gusztustalan kialakítással, az bizony arra késztetne, hogy a díszleteket én magam fessem meg a Tv képernyőre vízfestékkel. Ami engem mindig is bosszantott ebben a szériában (pár helyszínen), hogy túl egyhangúak, nem mutatnak semmi életet (jó persze 3. világháború de akkor is). Egyszerűen mintha pár óvodás gyurmát dobált volna a plafonra olyan érzést keltett bennem néhány színtér. Plusz ami még engem nagyon zavar az egész MW sorozatban az a mesterséges intelligencia folytonos botladozása. Az ellenfelek párszor azt sem tudják hol vannak, mire szerződtek, ilyenkor ilyen össze-vissza öldöklésbe (agyatlan öldöklésbe) csap át az egész. De kárpótol minket a következő adrenalin löket ami a történetből eredeztethető. Miután ez megvolt nézzük a Modern Warfare történetét bezárólag a 3. résszel.

A sztori a mai konfliktusokat hivatott bemutatni elképesztő lendülettel. A Modern Warfare első felvonásában pontosan 2011-ben kezdődik az a bizonyos konfliktus. Egy kivégzéssel indít a játék aminek szem és fültanúi lehetünk, sőt magában a cselekményben mi "játszhatjuk" el az áldozat főszerepét, már itt rögtön találkozhatunk is szemtől szemben az egyik fő ellenlábasunkkal. Ennek következtében a szeretett Oroszországunkban polgárháború tör ki, elvégre ilyesmit sehol nem tolerálnak, maximum a tyúkólban. Igazából ez a sztori egyszerű mint egy tockos, de a kivitelezés és az elbeszélés, ahogy apránként (az átvezetőkből is) megkapjuk a pici információkat amik végül összerakódnak az szinte tökéletes históriává teszi az egészet. Ezt a konfliktust nem egy ember szemszögéből és nem csak egy kettő helyszínen fogjuk megvizsgálni, ugyanis eléggé változatos, "sokszínű" placcon és küldetések keretében ragadunk majd fegyvert. Nem beszélve arról, hogy kettő főszereplőt vehetünk irányítás alá akik közül az egyik elég nagy jelentőséggel bír majd a konfliktusok kibontakozása során. Az egyikük egy tengerészgyalogos személyében köszön be nekünk, a másik pedig Soap aki mára már elsajátította társaitól a különféle tulajdonságokat.

A Modern Warfare 2. epizódja már sokban eltér a sztorimesélés szempontjából is. Valóban itt beszélhetünk tökéletesen összetett és velejéig átgondolt történésekről. Mindennek megvan a maga helye és ideje, nincsenek kérdéses pontok. Aki alig alig érti az angol nyelvet azaz a laikus emberkék is baromi jól szórakozhatnak és érthetik meg a fő mondanivalóját a játéknak ugyanis nem szájba rágósan de igencsak érthetően és ami fontosabb magától értetődően mutatja be ezt a világot. A tétek sokkal magasabbak lettek, egy eddig "bujkáló" ám eddig is tevékenykedő terrorista lép színre akinek a sorozat legfőbb konfliktusát is köszönhetjük majd. A Call of Duty Modern Warfare 3 pedig a tényleges bonyodalom kibontakozását mutatja be nekünk.

Annyit elég tudni, hogy a fent említett új ellenség akit Makarov személyében ismerhetünk meg terrortámadásokkal próbált meg üzenni az amerikai sőt az egész világnak (MW 2). Azonban mostanra (MW3) már a terrortámadások sorozatát követően kirobbanni készül a totális 3. világháború. Aminek persze megint a drága Amerika próbál véget vetni. A már szinte tökéletesen felvezetett karakterek jelen vannak és olyan érzés kerülget a játék kezdetekor mintha abba se hagytuk volna a Modern Warfare legutóbbi részét mert nagyon erősen és jól kapcsolódik egymáshoz a cselekmény. Mondhatni onnan kezdjük el a játékot ahol az előző epizódban abbahagytuk. De ennyi mese után kezdjünk bele mert ha így folytatjuk kétszer kihullik a hajunk meg vissza. Ahogyan az előző részek is ez is produkálja azt a hihetetlen tempót, ami miatt ez a széria más lesz mint a többi. Szinte pihenni egy percig sem hagy, mert minden egyes újonnan feltűnő dolog érdekli a játékost. A történetvezetés megint a csillagos eget veri annyira megindító és talán ebben a részben a legdrámaibb, legizgalmasabb, legbrutálisabb és legélvezetesebb. Én bátran fel merem vállalni bárhol bármikor, hogy ez az egyik ha nem a legjobb Call of Duty ami valaha a piacra került. Őszintén itt érezni az egészben azt az energiát ami valóban a sorozat mozgatórugóját képezi.

A harcok még mindig őrülten hangulatosak, sőt most, hogy már kicsivel "másabb" helyszíneken fordulhatunk meg szerintem jobb mint valaha. A különféle koreográfiák amiket a főszereplők hajtanak végre az valóban már már a badass kategóriába tartoznak. S a történet lezárásával kapunk egy remek összképet és bennünk marad az érzés, hogy ez bizony jó volt, csak kevés volt és kár, hogy véget ért. De többről van itt szó mint pusztán arról, hogy nagyon jó játék mert le tud kötni úgyhogy vegyük is át mik azok a tulajdonságok amelyek szerintem majdnem tökéletessé tették a játékot majd végezetül lássuk melyek azok a tulajdonságok amelyek javításra szorultak volna vagy egyáltalán nem kellettek volna bele ebbe a koncepcióba. Mint azt említettem a Call of Duty-k fő erényei a történetmesélés szerteágazó ám mégis végig figyelemfelkeltő ereje. A Modern Wrafare-ban tanúi lehettünk egy esetleges háború előszelének és annak milyen jól össze lehet rakni egy háborús cselekményt. A sztori szerint már ugye a 3. világháború beteljesedett. A világ minden (vagy majdnem minden) pontján dúlnak a harcok s a mai fegyverek tekintetében ez nem csak egy nyílvessző az ajtófélfában dolog hanem vadászgépek a fejünk fölött, épületek és szimbólumok összezúzása című történet. Láthattunk már remekül összerakott 2. világháborús játékokat, megízlelhettük milyen lenne ha a jövőben élnénk s ott kerülne nézeteltérésbe pár vezető de olyat még sosem ami akár a holnapot is jelentheti nekünk.

A másik, hogy ugye a történet a VILÁGháborút mutatja be ezért magától értetődik, hogy a világ nevezetesebb pontjain meg fogunk majd fordulni és ez szerintem még ha a látvány ellenére is de fenomenálisan lett kivitelezve. Ahogy szemtanúi leszünk azoknak a helyeknek amik a mai világ legszebben felépített betondzsungeleiként vannak jelen, hogy válnak a földdel egyenlővé. Láthatjuk New Yorkot, Németországot, Franciaországot stb. teljesen "tönkre menni" és összeomlani. Szerintem a sorozat e része a széthullást és a konfliktus teljes kibontakozását remekül bemutatta nekünk a világ ismert helyszínein. A sorozat során szerintem a változatosság szó (a helyszíneken kívül!) itt lett kiaknázva a legjobban. A fegyverek sokszínűsége és a hozzá tartozó és kapcsolódó eszközök itt valóban sokszínűek. A megszokott erőforrások mint az AC 130-as nehézbombázó gép és a nagyobb kaliberű fegyverek, páncélöklök, különböző gránátvető eszközök újra megtalálhatóak csak némelyikük jobb dizájnt kaptak, amelyek persze ismét csak a játék pozitív oldalát erősítik.

A játék struktúrája igazából nem változott meg a Modern Warfare 2 óta, ugyanolyan akciódús, érdekes és izgalmakkal teli. Mondanám azt is, hogy látványos de ez csak félig meddig igaz, mivel az összeomló épületek és látványosságok, a magasból szemlélődő emberek elé vetett kép miszerint a nagyvárosok szó szerint összeroskadnak valóban jól néznek ki csak nem azzal a látványvilággal amivel a játék rendelkezik. És elérkeztünk ide is. Ennyi jó után következzenek a rossz tulajdonságok amelyeket nem szabad a szőnyeg alá seperni. Aki valaha játszott Call of Duty epizódokkal az tisztában van vele főleg a Modern Warfare sorozaton belül, hogy a grafikus motor amit az előző epizódok használtak csak kis mértékben estek át változtatásokon. Sokak azt hiszik vagy gondolják ami baj, hogy ugyanazzal a megvalósítással bíró motor dübörög a sorozat befejező része alatt is, ami szintén csak félig meddig igaz.

Annyi igazság van ebben, hogy valóban ugyanaz a nevű motor felelős a látványért mint eddig (MW-MW2) azaz az IW engine. Azonban az említett motor továbbfejlesztett példánya az ami megformálja a világot a programban. Párszor a tereptárgyak és az egész környezet megvalósítása (a kialakítással nincs baj) az ami a szó legszorosabb értelmén csúnyán hat mindenre. Ezek az elmosódottnak ható textúrák, néha a robbanások és úgy az egész olykor-olykor kirívóan szemet irritálóan tudnak kinézni. De a látkép legtöbbször (főleg ebben az epizódban) szépnek lehetne mondani de valahogy mégis jobb lehetne ez mint amilyen. A következő hideg zuhany az a teljes játék időtartama. A Modern Warfare első epizódja óta a CoD címek egyre többet vesztenek az időből ami csak rányomja a bélyeget a végső összképre. Egy ilyen tónusú játék mint például ez is jóval hosszabb időt kellene produkálnia. Mivel az akció és az iram őrületesen erős nem kellene ilyen "hamar" megszakítani. A küldetések lehetnének picivel hosszabbak és megizzasztóak.

Sokan ilyenkor bedobnák azt, hogy "hát játsszad veteránon öcse", de sajnos nem nagyon tud segíteni. A normál mód az amelyikkel általában mindenki elindít egy játékot és ez a program kampány módja ezen a nehézségi szinten olyan 4 óra és még lehet sokat is mondtam. Amit én mindig is utáltam a CoD-okban az a "lepényszájúak társulata" című történet, amely a karakterekhez köthető. Hiába vannak társaink, hiába segítenek minket több oldalról is az ellenfelek egyáltalán nem fogynak. És itt nem az "átvezetőkkor" mutatkozó harcokra gondolok amit legfőképpen Price hajt végre hanem a szimpla csatákra. Örök életük és lőszerük van, de nem bírnak normálisan célozni. Egy kezemen meg lehet számolni azt, hogy egy küldetést követően hány ember vére tapadhat a kezükhöz. Legtöbbször csak ide oda rohangálnak, rosszabb esetben csak guggolnak egy helyben miközben lövik őket ezerrel és nem nagyon reagálnak. Az ellenfelek legtöbbször úgy viselkednek ahogy kell, de olykor ők is elvetik a sulykot és nem vesznek tudomást arról, hogy ők valójában mit is csinálnak. Amit végezetül megemlítenék az a hang.

A látvány mellett ez az ami bőven javításra szorulna. Legtöbbször kiszóltam az ablakon, hogy kapcsolják már ki azt a nyamvadt autóriasztót. De a sok ablakon berepülő tárgyak után rá kellett döbbenjek, hogy ezek a fülrongáló hangok a játékból valóak. Némelyik fegyver zaja is hagy némi kivetnivalót, olyan érzésem volt párszor mintha fegyver helyett mákdarálóval játszogatnék. A hangeffektekhez híven az irányítás sem változott szinte semmit a széria befejező részében sem. Annyit megemlítenék még, hogy a karakterünk nem okoz bugot maga körül, nem lépnek fel különösebb komplikációk e téren sem. A gyógyulás funkció is maradt a már megszokott szétlőnek, elvérzel majd elbújsz s Deadpool-t megszégyenítve másodpercek alatt regenerálódsz. Bárki bármit mond vagy lehetek én bármilyen "öreg" gyerek én még mindig sokkalta jobbnak és hatásosabbnak tartom az életfeltöltő csomagok keresését és megszerzését, mint azt, hogy több sebet szerezve elég csak megbújni valahol.

Összességében

A hírhedtté vált szinte legjobb Call of Duty széria méltó befejezést kapott. A történet szépen lassan kibontakozni látszott s mutatott egy remek képet egy ádáz terroristáról aki jó szokásához híven mindent magának akart, kezdte a pánikkeltéssel, majd áthaladt a tragikusabbnál tragikusabb tettek mezején s befejezte ezt az egészet egy modern kori világháború kirobbantásával. El is érhette volna célját ha nem léptek volna közbe a már megszokott karakterek. Ahogy minden játék úgy ez is küzd bizonyos problémákkal melyek jelen esetben már annyira nem tolerálhatóak (grafika, hang) de ezektől függetlenül egy példátlan szórakozást nyújtó program amely szerintem önmagában megteremtett a realisztikus lövöldözős játék elméletét. Jöhetnek itt az új epizódok a már meglévő sorozatokhoz, jöhetnek új franchise-ok a Call of Duty címen belül de én kimondom, olyan összetett, akciódús, sokatmondó és valóban lényeges erővel bíró CoD mint a Modern Warfare széria már nem lesz több!