A Véres Hajsza - Bulletstorm

A Sci-fi alapanyagú alkotások személy szerint engem mindig nagyon is érdekeltek mert rengeteg lehetőség rejlik bennük. Hiszen a kreativitás a végtelenségig húzható, olyan ötletekkel lehet előrukkolni, amelyek ha nem működnek nem okoz nagy gondot, hiszen kitalálhatnak több száz új alapötletet, történeteket, karaktereket és világokat amelyek jól működhetnek.

A Sci-fi alapanyagú alkotások személy szerint engem mindig nagyon is érdekeltek mert rengeteg lehetőség rejlik bennük. Hiszen a kreativitás a végtelenségig húzható, olyan ötletekkel lehet előrukkolni amelyek ha nem működnek nem okoz nagy gondot, hiszen kitalálhatnak több száz új alapötletet, történeteket, karaktereket és világokat amelyek jól működhetnek. Legyen az film, játék, könyv bármi, a Sci-fi mindig is a képzelet szárnyalását jelentette. Hiszen néha nem árt szüneteltetni a mindennapok játékait, a véget nem érő háborúkat, a csak a "grafika a szép, játékmenet meg egy talicska trágya" autóversenyeket s foglalkozni kicsit azzal a világgal, amely tényleg csak a kreativitásról szól. Nem csak karaktereket, nem csak helyszíneket de komplett világokat és univerzumokat is ki lehet dolgozni anélkül, hogy az bárkinek sértő lenne. El lehet rugaszkodni a saját világunkból és olyan alakokat megalkotni mint például Buci maci egy üveg sörrel és egy gépkarabéllyal a Halálcsillagon csintalankodva. A legalkalmazhatóbb ágazat játékok terén mégis legtöbbször ezt az ágazatot baltázzák el egyes készítők. S nem az ötlethiánnyal van gond egyedül.

A képzeletvilágban is van bizony jó pár olyan játék, amely egy rész megléte bőven elég s nem igényli a folytatásokat! Ennek ellenére akárcsak a más típusú platformokat folyamatosan folytatják, értelmetlen történeket vezényelnek a már jól összerakott világoknak. Hogy példákkal is éljek, megemlítek pár olyan játékot, amiket ahelyett, hogy tágítottak volna vagy kiegészítettek volna, a folytatásokkal még a kiinduló első részt is a feledés homályába küldték akár akaratlanul akár nem. Itt megemlítem a Dead Space-t és a Crysis-t. A Dead Space iszonyatosan magas iramot félelmet és adrenalint diktált az első részben, aztán jött a második, amelyen még érezni lehetett az első részbeli rettegést és szenvedélyt. Aztán jött a 3. ami kidobott minden elemet az ablakon, amely az első két rész betonbiztos része volt. Nem volt félelem, több karakter volt jelen, egyszerűen kihűlt az egész, a játékmenet úgy ahogy korrekt maradt de mégsem adta vissza azt amit az első résszel éltünk át, és ez azt az érzést generálja, miszerint elhagyták a sorozatot és belekezdtek egy teljesen új franchise-ba. A Crysis a másik példám. Elképesztő volt az első rész összességében. A történet egyszerű volt, mégis kiegészítették akkor még új de nagyon hatásos ötletekkel, mint a nanoruha és a különböző képességeik. A 2. és 3. rész viszont semmi másról nem szólt csak a grafikáról és arról a tényről, hogy sajnos elkúrták a folytatásokat. Azt a tényt nem lehet lógva hagyni a levegőben, hogy játszható és néhol élvezetes a Crysis két folytatása, viszont a szenvedély és az erőfeszítés már csak a grafikára összpontosul, de arra nagyon. Kis kilépő után jöhet az a játék, amely nem csak a lövöldözésről és a pompáról szól. Amely tényleg kimeríti azt amit a Sci-fi nyújt. Ez a Bulletstorm.

Sajnos a mai Fps-ek már nem nagyon vonzanak, mert nem mernek semmi újba belenyúlni, egyszerűen vagy a megkezdett alapanyagokat folytatják vagy pedig folytatják azokat. Nekem ezzel nincs bajom, de akkor mutassanak valamit, bármit amire érdemes rászánni az időmet nem pedig az eszement lövöldözést, amelyből van jó pár régebbi cím és azok velük ellentétben jól is működnek. A Bulletstorm nem csak Sci-fi Fps-ként állja meg a helyét a játékok világában, ki merem jelenteni, hogy ez egy mérföldkőnek kellett volna lennie a fantasy világok között. Pörgős, akciódús, véres, változatos és ami a legfontosabb, jól összerakott és remekül bánik a különféle felvezetett "fantasztikus" elemmel. Nem csak szerényen kúszik a lábatok mellé pár űrlénnyel és szörnyetegekkel. Nem. Odaugrik és egy rettentő véres világgal, zúzós eszközökkel és mindenre fittyet hányó részeg emberekkel tudatja veletek, hogy ez az a hely ahol nincs helye kérdéseknek (igazából van egy kettő). Az egyetlen gyengesége szerintem a történetben rejlik. Kreativitás nem szorult a sztoriba de szerintem nem is ez a fő erénye az egésznek. Elsőre megértettem az előzményeket és minden egyebet, amikor a játék világában voltam már el is felejtettem miért harcolok de én voltam a legjobban meglepve, hogy ez egyáltalán nem zavart.

A macskafogó

A történet rém egyszerű. Tipikus macska egér játék, semmi extra. A nagyon távoli jövőben játszódik ez a mese, ahol az emberek az űr majdhogynem minden szegletére eljutottak, terjeszkedtek és mindeközben erősítették katonai szervezeteiket. Mi ebben a világban egy zsoldoshadsereg katonáját vesszük irányításunk alá aki nem más mint a parancsnok Grayson Hunt, aki nem mellesleg Rozsomák/Pézsmapatkány első számú rajongója lehet. Az évek múlásával Grayson ráébredt arra, hogy valami nem stimmel az oldalon amelyen harcol, az oldalon amely a jónak mondja magát. Érezte, hogy valami nem klappol ezzel az egésszel és később rájött, hogy nem abban a világban követi el amit elkövet amiben hitte. Ugyanis a prédák akiknek a vére tapad a kezéhez semmi kirívó tulajdonsággal nem rendelkeztek. Egyiküknél sem volt fegyver, nem rendelkeztek semmi olyan eszközzel vagy környezettel, amely egyensúlyba hozná a tényt amiért végezni kellene velük. Egyszerű emberek, sima civilek voltak akiknek a vérét ontotta.

Mikor rájött erre a borzalmas eseménysorozatra Gray pár emberből álló csapatával karöltve eltűntek a Galaxis szélére, egy távoli helyre. A bujdosást követően Gray feladta régi énjét, teljesen kifordult magából és semmibe véve katonai mivoltját egy lélektelen iszákos űrkalóz lett belőle. Aztán nagy meglepetésükre a csapat összefutott az űr sötétjében azzal az emberrel aki az ártatlan civilek lemészárolási megbízásáért felelős: aki nem más volt mint Sarrano. Alkoholista főhősünk tudatán kívül (mert pár üveg bort már beszippantott) orvul támadást indított Sarrano hajója ellen. A harc nem tartott sokáig de mindkét űrhajó súlyosan megsérült, és egy közeli bolygóra zuhant mindkét csapat. A bolygó nem volt a legjobb választás ugyanis ázik a vértől, bűzlik a különböző kalóztól és a vérengzés szinte mindennapos. Graynek ezek után nincs is más cél a szeme előtt, csak és kizárólag volt felettese likvidálása s ezek után minél gyorsabban elhagyni a bolygót. Mint mondtam a történet egy tipikus "Feláldozhatók" sztori de nagyon jól működik!

Mi? És hogy?

A történetet leszámítva minden kifogástalan a játékban. Teljes mértékben kimeríti a Sci-fi fogalmát úgy, hogy közben kérdés sem marad a végigjátszása után. Pörgős, akciódús, beteg és változatos. Mégis mik teszik ezt a játékot (szerintem) azzá, amit sok más hasonló kaliberű játék megirigyelhetne, akár folytatásokról van szó akár egy epizódos csodákról. Kezdve azzal a tökéletesen megalkotott elemmel, ami végig meglepetéseket okozott: a kiterjesztett világ. Remekül létrehozták a helyszíneket. Egy bolygón landoltunk és próbálunk elszökni onnan mégis olyannyira változatos, hogy én kérdés nélkül megadom neki az ötöst. Az elején az az érzés ugrált bennem, miszerint "megint egy unalmas jövőbeli városban kell lövöldözni, ez izgalmasabb mint egy tyúk hátsójába petárdát rakni... piszkos emlékeim vannak de ezt nem próbáltam még! Hé Ferb megvan mit csinálunk idén szilveszterkor). Visszatérve a kiterjesztett világ szót nem véletlenül használom.

Ebben a kitalált környezetben szinte úgy éreztem magam mintha tényleg én játszanám a hős Stallone-t a következő Rambo filmben (Részegen!). Szépen ki van alakítva a bolygó azon kis része amit folyamatosan járunk be és ahol folyamatosan fejlődünk. Nem egy nagy várost tartogat magában, nem csak lebegő autókat meg idegesítő telefonáló űrlényeket. Hol hófödte hegyek közelében toporzékolunk, hol egy hatalmas barlangban óriási King Kong tojásokat szeletelvé sőt még pici falvakban is megfordulunk, amelyek elég részletesen és szépen ki lettek dolgozva. Lesz jó pár helyszín ahol széles vigyor tapad az arcunkra a rengeteg lehetőség és a kidolgozottság miatt. De ne folyjunk össze mint a lejárt trappista sajt, kezdjük is rögtön az elején (az már megvolt te bamba jószág!) Ja tényleg! Akkor haladjunk tovább, mégpedig kezdjük az összhatással!

Mik működnek ebben a világban, amelyek a gép elé ragasztanak?

Nem egy alap Fps játékkal van dolgunk kéremszépen. Nem csak a fejetlen lövöldözés lesz a fő célunk... na jó valahol mégiscsak ennyi lesz de! Mégsem lesz unalmas, nem válik monotonná a lövölde ha netalántán kevés ellenfél lesz jelen a változatosság miatt. Rengeteg olyan eszköz boldog és részeg tulajdonosai leszünk amelyek megdobják a játék színvonalát olyannyira, hogy nem tudunk majd szabadulni a fogságából. Kezdve a fegyverek marha jó kezelhetőségével és azok sokszínű képességeivel, a különféle harci eszközökön át amelyek látványosak és élvezetes használni őket, egészen a különféle tereptárgyakig melyek szintén látványosak és brutálisak. Ha már itt vagyunk, menjünk bele kicsit a fegyverekbe és azok változatosságába. A karabélyok elemzésébe addig vétek belekezdeni, míg nem tudattam veletek, hogy működik a játék arzenálja és azok felépítése. Kezdjük is rögtön ezzel az igen sokoldalú rendszerrel ami felelős a fejlődésünkért, a fejlesztésekért és a pontok gyűjtéséért. Elárultam a nagy titkot, a játék a pontok gyűjtésére épít. A pontokat nem a két szép szemünkért osztogatják, hanem a jobbnál jobb és hatékonyabbnál hatékonyabb gyilkolási módszerekért, lövéskombinációkért és persze a különféle extra gyűjtögetéséért. A játék kezdete után elérhető lesz számunkra egy úgymond gyilkolási és fejlesztési táblázat. Eme táblázatba viszont csak akkor léphetünk be, ha az adott környezet engedi. Értelmetlen de kifejtem. Lesz egy eszközünk az úgynevezett ostor (amelyről részletesebben olvashatsz ha van türelmed!) amellyel kapcsolatba léphetünk egy nagy hűtőládával. Ebben a ládában vásárolhatunk különböző eszközöket fegyvereinkhez, megnézhetünk zsír kombinációkat a hatékonyabb gyilkolásokhoz és a még több pont eléréséhez. Fegyvereinket fejleszthetjük eme gyönyörű helyen, feloldhatunk új képességeket élek itt a csontozó lőszer példájával, ami az elsődleges fegyver látványos másodlagos tüzelési módja. Növelhetjük stukkereink tárait, hogy még több lőszert hordhassunk magunknál és persze a legfontosabb, hogy az ellenfelek elhagyott fegyverein kívül csak és kizárólag itt számíthatunk lőszerutánpótlásra. Mint mondtam a gyilkolási kombinációk is lesznek elérhetőek. Ahogy haladunk a történettel úgy oldódik fel egyre több ölés párosítás amelyeket alkalmazva zsíros pontok üthetik a markunkat.

Miután a pontokat letöröltük a fröcsögő zsírtól vígan költekezhetünk, de jól vigyázzatok, nem lesz hiány pontokban ha jól teljesítesz, azonban ha több fegyvert hordasz magadnál erősen meg kell gondolni melyik karabélyba költesz több pénzt, ez is egy nagy piros pont, ugyanis realisztikus és spórolásra kötelez minket. Nincs végtelen lőszer, nincs végtelen pont. Magatoknak kell beosztani amiket összegyűjtöttetek! Nos még mindig várnak kicsit a fegyverek és mielőtt belemegyünk részletezésükbe, egy fontos mondandóm maradt. Mégpedig a stukkerek az alap képességeiken kívül rendelkeznek különleges képességekkel is. Ezekről a képességekről bővebben olvashatsz minden fegyver részletezésénél. De jöhet is az alapfegyver amivel kezdünk és mindig megtalálható az elég széles vállunkon. Na milyen fegyver lehet ez? A legtöbb játéktól eltekintve nem egy kis kés vagy egy pisztoly lesz az. Nem! Egy univerzális gépfegyver lesz amelynek a neve PMC az az Peacmaker carabine. Na jó az univerzálissal kicsit túloztam mert lássuk be nem hozza be nektek az újságot és nem tud mosni sem. Mint mondtam minden fegyver különleges "erővel" rendelkezik azon túl, hogy az általános munkáját végzi, nem is tudom például szórja a golyókat. A másodlagos tüzelésmódot (különleges erőt) egy gombnyomással változtathatjuk meg, oda és vissza is. Igen ám, de a különleges lőszer elég csekély, szóval azt nem árt a fent említett ládában teletölteni, mert sokszor kihúz a csávából ha egy nagy bennszülöttnek öltözött Fekete Laci próbál szétszaggatni a Minigunjával. E fegyver alap tűz módja is kifogástalan, a szórása tökéletes és a sebzése is a toppon van. Nincsenek idegesítő visszarúgások (na jó a való életben biztos beszakítaná az arcod de egy részeg ember kezében még vicces is), persze az is igaz, hogy egy ilyen jellegű fegyvernél lehetne számítani a legnagyobb visszarúgásra itt azonban a kezelhetőség nagyon is jól működik. Pontosak a lövedékek és elég távoli célpontokat sőt még helikoptereket az úgy nevezett madarakat is meg tudjuk vele semmisíteni.

A fegyverarzenálunkban talán ő az egyik ha nem a leghatékonyabb és legszebb fegyver (ne értsetek félre, sem aszfaltot sem fegyvereket nem nyalogatok). A következőstukker a Sceamer nevet viseli, maradjunk sikítónál én így nevezem (meg is tudjátok miért). Ez a fegyver a 2. kedvenc kategória győztese. Ez egy kis revolver (csöpp pisztoly) amely még pontosabb és sebezőképesebb mint a PMC gépfegyverünk. Egy jól irányzott lövéssel leszerelhetőek az ellenfelek (csak az apraja, a nagyja már erősebb ellenfelekből áll). És még nem is mondtam a másodlagos tűzereje fantasztikus. A másodlagos tűzerő alkalmazható egy vagy akár több ellenfelen is. Ugyanis egy napalmból készített kis rakétára emlékeztető lövedék hagyja el a pisztoly csövét, egy ember esetében a hatalmas erő miatt a csávót az űrig röpíti, távoli használata esetén viszont felrobban és gyúlékony anyagot bocsájt ki, amely teszi is a dolgát! Több fegyverről nem kaptok útmutatót mert vagy ledőltök az asztalról vagy elrontom a játékélményt ha netalántán kipróbáljátok! Hiszen a játék szintén remek tulajdonsága, hogy a fegyverek szépen lassan vannak adagolva de mégis olyan hatékonysággal, hogy míg épp csak megszokjátok az elsőt már kaptok is egy újat amiben napokig gyönyörködhettek! Annyit elárulok még, hogy lesznek különféle "csak ahhoz a pályához rendelt" fegyverek is amelyeknek nincs párja és nagyon kreatívak, én sokszor csak néztem mint birka a marhákra. Fegyverekről ennyi bőven elég, beszélhetünk az általam istenített különböző eszközökről amelyeket mindig módunkban áll alkalmazni. Eszközök: Ostor, szuperbiztos bakancsok. Ha azt gondoltátok, hogy a fegyverek változatosak és kifogástalanok akkor tévedtetek akárcsak én. Úgy értem: Lenyűgöző! Nem elég, hogy egyszerűen öröm a pályákon végig jutni nem pedig mint a legtöbb mai "játékoknál" könnyes szemekkel és széttört billentyűzetekkel várni, hogy mikor lesz már vége még a tereptárgyak és az eszközök is olyan színvonalat képviselnek amelyekre nincs is szó! Vegyük szépen a játék történései szerint sorban az eszközöket, kezdve az ostorral. Az ostor egy csuklóra szerelt mechanikus vezérlőből nyúlik ki, amely végtelen és mindig használhattok. Szóval ne Indiana Jones kötél szimulátorra készüljetek, annál sokkal többre. Ugyanis nem elég, hogy ez az ostor már alapjába véve sokoldalú, mindennek a tetejébe ez a szerkezet is folyamatosan fejleszthető (lásd hűtőláda) és több értelemben tágítható is! (bocs nem tudtam jobban megfogalmazni). De most mégis megteszem.

A tágítható alatt a különféle fejlesztések megvételét és a különleges képesség növelését értem! Igen igen, ennek az ostornak is van különleges képessége. Most már ellőhetem azt, hogy a PMC-vel ellentétben ez már tényleg univerzális fegyver/tárgy, hiszen ez már be tudja hozni az újságot. Az alap tudomány ennek az ostornak a játékmenetre épül, ugyanis sok helyzet lesz amikben csak az ő segítségét tudjuk kérni. Legyen az egy óriási szakadék vagy valami más. A szakadék közé behúzunk egy lezuhant roncsot ostorunkkal és máris remek. De nem csak ez a lényeg, kombinálható lesz fegyvereinkkel és harcrendszerünkkel. Ugyanis az ostor az egyik leghatékonyabb eszköz akár van kéznél lőszer akár nincs. Az ellenfeleinket az ostor kidobását követően magunk felé húzhatjuk s mikor elénk érnek áldozataink lelassulnak ez időben pedig boldogan szétszabdalhatjuk őket vagy csak simán beléjük rúghatunk. Ha már ostor! Ide tartozik a tereptárgyak alkalmazása is. Rengeteg helyszín lesz megdova 1 méter hosszú tüskékkel operáló kaktuszokkal, szétszakadt áramvezetékekkel és még sok mással. Eme helyzetekben kihasználhatjuk a csodás ostorunkat és simán felszúrhatjuk egy kaktuszra, vagy halálos áramütést idézhetünk elő kedvenc ellenfeleinknek. Ehhez azonban jól el kell találni a szögeket. Az ostor mellett a becsúszás és a rúgás a leghatékonyabb tulajdonsága a játéknak. Nem elég, hogy rúgás és becsúszás következtében ha ellenfelet érintünk meg szintén lelassulnak (akárcsak az ostor esetében) még fegyvertöltés közben is alkalmazhatóak ami már végképp a legjobb irányba tolja a játékot. A becsúszás hatékonysága és sebzésén felülkerekedik, az, hogy a gravitációnak is ellenáll. Viccen kívül lehet felfelé is csúszni. Az ellenfeleket e nagyszerű módszerrel is fel tudjuk szúrni a tereptárgyakra vagy magas helyekről adhatunk egy kezdőlökést amely megtanítja őket repülni.

Jobbnál jobb szemetek, akik csak egy hátsófélpattintásra várnak

Hogy megismertessem kicsikét miféle ellenfeleink is lesznek ezen a gyilkos bolygón, először ismét ódákat fogok zengeni a játékról. Nem csak azért, mert a vetélytársaink meglepően kreatívan néznek ki, hanem mert ahogy jutunk egyre feljebb a játékmenetben annál változatosabbak és erősebbek lesznek. Nem csak két lábon járkáló húspacnik lesznek előttünk, de különböző szerkezetekbe ülve is megpróbálják megkeseríteni az életünket. Egy olyan típusú játékban, ahol nagyon sokat kell ölni, szerintem az elsődleges cél kitűzése nem más mint a változatosság mégpedig azért, hogy ne unjuk magunkat halálra. Bár ebben a játékban ha csak pici kék lényeket nyomnának folyamatosan a képünkbe akkor sem unatkoznék. Kezdjük rögtön is az alap riválisainkkal akik szinte minden szinten de vegyesen jelennek meg, sohasem járnak egyedül.

Az egész bolygó legfőbb szempontja, hogy az ellenlábasaink a külvilágról elzárt bennszülöttekre emlékeztetnek. Eléggé változatosan van megoldva az úgymond helyük a táplálékláncban is. Mivel a kis szálkás balfékeknél csupán egy két vágószerszám található, de bitang gyorsak, míg a harcedzettebbeknél akik még katonáknak is elfogadhatóak lennének, erős PMC fegyverek, shotgunok és más zúzós fegyverek találhatóak, amelyek persze megszerezhetőek miután legyűrtük őket. Küldetéseink során lesz jobbnál jobb főnökharc, bár ez a főnökharc nem foglal magába olyan erős ellenfeleket akik véresen megizzasztanának, inkább mondanám őket a "törzsük" vezetőjüknek, akik nem bírják elviselni az emberveszteséget és ezért nekünk rohannak. Ezek a pár perces párbajok nagyon hangulatosak és végig izgalmasak. S ami még jobban tetszett, hogy ismét csak a kreativitást hozhatom föl és helyezhetem előtérbe, mert nem csak fegyverrel lehet kivégezni a főnököket sem, hanem különféle kombinációkkal, ostorral és még sorolhatnám. Még annyit az ellenfelekről, hogy néha elég szétszórtak lesznek ha ügyesen ontjuk a vérüket. Ugyanis az ellenfeleket szó szerint darabokra lehet szabdalni, zúzni, lőni, vagdalni. Elég jól néz ki amikor egy elég erős karabéllyal levesszük a riválisainkat a lábukról. Ennyi ellenfelekből bevezetőnek bőven elég, úgyhogy jöjjön a rettegett grafika.

Látvány - Hang

Ezt a gyöngyszemet a Batman játékokból ismert Unreal Engine 3 hajtja. Nem is kötök bele, elég részletes, azonban mielőtt még tökéletesnek mondanám! Egy két szinten vettem észre olyan csúnyaságot, miszerint egy nagy fejlett városban és hófödte hegyek hátterében egy szemet döfően csúnya textúrát szúrtak be a készítők. Nem hittem a szememnek amikor egy lefényképezett faházat láttam meg ami nemhogy nem volt hiteles de nagyon elcsúfította az összképet. Én értem, hogy változatos bolygón járunk, hol hófödte hegycsúcsok, hol óriási városok de egy tanya textúra felhasználása engem kidobott egy időre a látványból. Mindenesetre minden más remekül néz ki. 2011-ben jelent meg és hát mondhatni közepes grafikai kategória. Nem a legtökéletesebb de közel sem rettenetes. A játék átvezetői nem a grafikus motorral lettek elkészítve, sokkal szebben és ez is egy pacsi. Még egy erős pont a játékmenetben. A beszélgetések ha nevezhetem így őket nagyon frappánsak és tök jól megírt szövegek. Sokszor elmosolyodtam hallgatásuk alatt, miközben a két főhős beszélgetett ellenségeikről. A különböző harci helyzetekben a zenék nagyon adják a hangulatot, a rúgások, lövések hangjai néha problémásak de összességében helyükön vannak. Hang terén különösebb gondokkal nem találkoztam szerintem ugyanolyan jól működik mint a játék többi része.

Bug és bug és bug! + Végítélet

A játék kifogástalan hangulattal, szép látvánnyal és hatalmas változatosságokkal rendelkezik. Mégis, hogy ne legyen tökéletes ez a játék sem, muszáj volt bugosra készíteni. Előre leszögezem, nincsenek nagy bajok, viszont pár helyen nem csak idegesítőek lesznek de gátolnak majd abban is, hogy végig tudj csinálni egy feladatot. Hogy példákkal éljek tapasztaltam lebegő embereket, lebegő fegyvereket, és a legidegesítőbb tulajdonságot, a beakadást. Pár helyen csúszás után beszorulunk egy két sarokba. Ugye ugrás nincs a játékban, csak ha a helyzet úgy kívánja egy gombnyomással csak azon a helyen tudunk ugrani! És ez is csak a gondot okozza, hiszen ha egy lépcső és egyenes szint közé mész, könnyen lehet, hogy beragadsz és csak az ment meg ha kilépsz a játékból, ez szerintem nagyon nem jól működik ezért is rontotta le az értékelést. Lebegő fegyverek még nem szúrták ki senki szemét, azonban ez a beszorulás nem a legjobb tulajdonság. Mindenesetre nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a játék mennyire sokoldalú, véres és milyen hatásos módszerekkel meríti ki a Sci-fi alapanyag fogalmát. Változatos helyszínek, nyalogatni való fegyverek, kreatív ellenfelek, brutális tereptárgyak és persze a vérengzős eszközök amik tényleg majdhogynem tökéletessé teszik a játékmenetet. Nem írom le, hogy próbáljátok ki, mert gondolom érzitek mi a dolgotok. A játéknak megadom a megérdemelt pontot, ami: 90%.