Vissza a démonokhoz

Kiadó: CAPCOM
Platform: PC, Xbox 360, PS3
Stílus: Akció

A Hack 'n' Slash műfaj legjobb darabjáról olvashattok most, legalábbis szerintem a legjobb. Kezdjünk is bele. Lássuk mit alkotott a híres CAPCOM.

Remélem senkinek sem kell bemutatnom a nagy sikerű CAPCOM-ot, hiszen nekik köszönhetjük a Resident Evil-sorozatot, és most már a DMC-t is. A Devil May Cry (rövidítve DMC) 2001-ben látott napvilágot. Amit jó tudni, hogy eredetileg egy új Resident Evil részen dolgozott a CAPCOM, de annyira elkalandoztak készítés közben, hogy megszületett a DMC. A játékból 5 részt terveztek, és pont az ötödiken dolgoznak, plusz csináltak egy 12 részes Anime sorozatot, amit bármelyik anime-dmc fannak tudok ajánlani. A DMC 1 2001-ben látott napvilágot, és elég sikert ért el, hogy nekilássanak a 2. részhez, sajna ám a 2. rész igencsak alul teljesített, így elég nagy csalódás lett. (Részemről nem hiába volt, hogy csak azt a részt nem vittem ki eddig) De ekkor jött a feltámasztás, jött a 3. rész, és visszahozta, sőt túlszárnyalta az első rész sikereit. Így hát jött a 4. rész. Valamint elmondom, hogy a DMC-ben sok a vicces, humoros rész, amin sokszor szakadtam, mind a 3.-ban, mind a 4.-ben. Szóval lássuk is mit alkottak!

Új hős született?

Amit először észrevehetünk, és kis csalódás lehet, hogy nem Dante-t irányítjuk, a vagány démon vadászt, hanem egy teljesen új karaktert Nero-t, aki szintén nem mindennapi ember. De észre se vesszük, és már annyira meg is szerethetjük Nero-t, mint Dante-t, amit tudni lehet Nero-ról, hogy démonok által megszállt a jobb karja, így elég jól jön csatába, elsődleges fegyvere a Red Queen (vörös királynő), egy igen erős és különleges kard, pláne, hogy valamilyen motorhajtású, vagy én nem tudom milyen, de a lényeg, hogy fel tudjuk tölteni, és ilyenkor ilyen tüzes, vagy valamilyen hasonló csapásokat tudunk végrehajtani, ami egyértelműen erősebb, ergo több kombót tudunk végrehajtani, másodlagos fegyvere, a Blue Rose (kék rózsa), egy igen erős, dupla csövű revolver.

Egyre zavarosabb dolgok

A történet eléggé zavaros, ahogy elindul a játék, kis várakozás után Dante betoppan, és szokásához hűen összezavarja a dolgokat. Nero habozás nélkül neki ront, azaz csak addig haboz, míg látja, hogy barátnője, akibe szerelmes Kyrie veszélybe kerül, ekkor kezdődik a játék. De később kiderül, hogy nem is Dante a fő góré, hanem megint csak spárda erejének megszerzése a cél, és természetesen akiről nem gondolnánk, na pont ő a fő gonosz.

Ölj stílussal

A DMC sorozat egyik sajátossága, hogy nem annyi a játék, hogy ütöd, vágod, megdöglik, szóval egyik sajátossága, hogy harcolás közben feltűnik egy Rank mérő, pl. Atomic, amiket változatos csapásokkal vagy beszólásokkal tudunk növelni. Ugyanis a DMC egyik egyedi tulajdonsága, hogy harc közben lehet beszólni az ellenfeleknek, ahogy lépjük a rankokat harc közben, annál jobb beszólások vannak. Na ezt a rank cuccot nem egy CoD-féle szintlépéshez kell hasonlítani. Ahogy harcolunk nőnek a rankok, de ha vége a harcnak, visszacsökken alap rankra, de ez nem csak arra szolgál, hogy jól néz ki. Amilyen rankkal ölünk meg egy ellenfelet, olyan sok orbot ad halálakor. A harcrendszer betanulása továbbra is tart kb. egy hónapig, és ajánlott egy kontroller beszerzése, ha pc-n tolnánk. A tájak részemről nagyon szépek, ritka, de alig található bug a játékban, azokat az apróságokat leszámítva, hogy a kard néha átlóg a kabáton, meg a tátogások beszólás közben érdekesek, a Skill Up-rendszer továbbra is a pályák elején vagy ezeknél az érdekes szobroknál történik, kivéve, hogy most már a vörös Orb-bal csak életet, meg hasonló dolgokat tudunk vásárolni, tuningolni más cuccal kell, amit csak pályák végén kapunk meg az összesítésnél.
Valamint Nero-nak a karját tuningolhatjuk még a pályákon felvehető kis pluszokkal, pl. magunkhoz ránthatjuk az ellenséget. Dante-nál egyszerűsítve lett a harc, ugyanis nem pályák elején vagy ezeknél a szobroknál választjuk ki stílusát, hanem már játék közben is válthatunk Gunslinger-ről Swordmaster-re, amivel elég sok kombót szedhetünk össze. Továbbra is megmaradtak a Secret Mission-ok, amikkel orbokat nyerhetünk, plusz a pályákon is el vannak rejtve.

No music no life

A harc az egyik fő pontja a DMC-nek, hisz ütős zene nélkül nem lehet bulizni. A DMC-ben mindig is az adrenalin töltött, kemény rock számok voltak, amik elég jól jöttek, boss-okhoz, videókhoz vagy simán harc közben. A hangokat jól eltalálták, Dante-n érezni, hogy már nem a régi, de még jól bírja, Nero az újonc, aki igen nagy erővel bír, egyszóval elég jók lettek.

Régi arcok

Továbbra is feltűnnek, ha csak videóban a DMC 2 bombázója, Trish és Lady, akik részemről szebbek, mint új korukban, a tipikus nagymellű, de jól kinéző kemény csajok, valamint Vergil is szóba kerül.

Hiba nélkül nincs játék

Habár sok jó oldala van a DMC-nek, követett el hibákat, ilyen amit már a 3-as is elkövetett, bár itt csúnyább lett, hogy a boss-ok nagy részét nem 1x, de nem is 2x, hanem 3x kell kinyírni, hát elég baromságnak tartottam, akkor már lett volna több boss. Vagy Dante-t is be rakták volna még 1x, mert nekem kevés volt vele az a 2 harc.

Játékélmény: 9/10
Grafika: 9/10
Hang: 10/10
Irányítás: 8/10

Összesítés: ha szereted az üsd-vágd játékot kemény zenére, jó humorral, beszólással, akkor ajánlom figyelmedbe a DMC 4-et.