Őslények
Írhattok felfedezéseket,érdekes cikkeket is bemásolhattok.. vagy kérdezhettek ha kiváncsiak vagytok vmire, stb..
Paleozoikum tól a Kainozoikumig minden jöhet! xd
miattam Nessi is, mert aztolvastam, hogy egy Elasmosaurus :)
Paleozoikum tól a Kainozoikumig minden jöhet! xd
miattam Nessi is, mert aztolvastam, hogy egy Elasmosaurus :)
Hozzászólások: 59
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Tofy: nemtudom hogy a Ceratopsiák,Prosauropodák,Stegosauridea-k stb.. hüllők voltak e de ma olvastam, hogy a Theropodák (pl.: Tyrannosaurus rex, Allosaurus,Megallosaurus,Albertosaurus,Tarbosaurus,Velociraptor,Keratosaurus stb..) és Sauropodák (pl.: Brachiosaurus,Seismosaurus,Apatosaurus,Supersaurus,Ultrasaurus stb..) nem voltak hüllők.
ferrari: a T-rexet ugytudtam kötőjellel kel írni (tom hogy másoltad csak ugy. x D) mind1 csak ugy mondtam : D
Én ugytudom, hogy 6m magas,és 14m-ig de végülis azaz 1m...
Nemtudom hogy volt-e nagyom theropoda nála, mindenesetre én csak 1et ismerek: a Carcharodontosaurus-t.😀
A Tyrannosaurus, (jelentése 'zsarnokgyík'😉 a theropoda dinoszauruszok egyik neme. A Tyrannosaurus rex faj, melyet gyakran T. rex-ként rövidítenek, az egyik legismertebb dinoszaurusz a populáris kultúrában. Maradványaira a mai Észak-Amerika nyugati részén bukkantak rá, más tyrannosauridákénál nagyobb elterjedési területen, különböző geológiai formációkban, melyek kora a kréta időszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtti maastrichti korszakra tehető; tehát a kréta-tercier kihalási esemény előtt élt utolsó röpképtelen dinoszauruszok kortársa volt.
Más tyrannosauridákhoz hasonlóan a Tyrannosaurus is két lábon járó húsevő volt, masszív koponyával, melyet hosszú, nehéz farka tartott egyensúlyban. Hátsó lábai aránylag nagyok és izmosak, a mellsők kicsik, de méretükhöz képest szokatlanul erősek voltak, a két ujj mellett lehetséges, hogy egy elcsökevényesedett harmadikkal is rendelkeztek. Bár más theropodák megközelítik vagy esetleg túl is szárnyalják a Tyrannosaurus méreteit, a tyrannosauridák között ez a legnagyobb ismert nem, és emellett az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi húsevő. Hossza közel 13 méter,[1] a csípőmagassága 4 méter,[2] a tömegét pedig 6,8 tonnára becsülik.[3] Mivel környezetében messze a legnagyobb húsevők közé tartozott, valószínűleg csúcsragadozóként hadrosauridákra és ceratopsiákra vadászott, bár egyes szakértők azt feltételezik, hogy elsősorban dögevő volt. A kérdés, hogy a Tyrannosaurus csúcsragadozó vagy dögevő volt-e, az őslénytan történetének egyik leghosszabb vitáját eredményezte.
Több mint 30 példányát azonosították, némelyiket majdnem teljes csontváz alapján. Legalább egy példány esetében lágy szövetek és fehérjemaradványok felfedezéséről is beszámoltak. A fosszíliák nagy száma jelentős mennyiségű biológiai kutatómunkát tett lehetővé, melybe élettörténeti és biomechanikai vizsgálatok is beletartoztak. A Tyrannosaurus fiziológiája, étkezési szokásai és feltételezett mozgási sebessége viták tárgyát képezi. Emellett rendszertana is vitatott, egyes tudósok az ázsiai Tarbosaurus bataart második Tyrannosaurus fajnak tekintik, míg mások elkülönítve, a Tarbosaurus nembe sorolják be. Több észak-amerikai tyrannosaurida fajt is a Tyrannosaurus szinonimájának tekintenek.
Kainozoikum:
A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik. A fanerozoikum középidejét, a mezozoikumot követte. Görög eredetű név (görög kainos= új, zoe=élet), fordították már újállatidőnek is. Az elnevezést John Philips használta először, 1840-ben. Ez az emlősök kora, hiszen 65,6 millió évvel (mya) ezelőtt kezdődött, a köznapi kifejezéssel a dinoszauruszok kihalásaként emlegetett nagy kréta-harmadkor kihalás után. A kainozoikumban az emlősök kisszámú egyszerű és specializálatlan fajból a földi, vízi és légi élőlények sokszínű univerzumává fejlődtek, elfoglalva a kihalt fajok által hátrahagyott élettereket.
A kainozoikum ugynakkor nem csak az emlősök kora, hanem a szavannáké és az egymástól függő virágos növényeké és rovaroké is. Ebben a korszakban ugyancsak nagy fejlődésnek indultak a madarak. Az eocénben tűntek el a nyitvatermőkhöz tartozó magaspáfrányok. Az emberszabású majmok fejlődése az oligocénben kezdődött. Geológiailag ez az a kor, amikor a kontinensek jelenlegi helyükre mozdultak. Ausztrália és Új-Guinea levált a Gondwanáról és északra sodródott, hogy Délkelet-Ázsiában kössön ki, az Antarktisz a Déli-sarkra került, az Atlanti-óceán kiszélesedett és később Dél-Amerika összeköttetésbe került Észak-Amerikával.
Asszem ennyit erről a Kainozoikumról😆😆
Paleozoikum tól a Kainozoikumig minden jöhet! 😆
miattam Nessi is, mert aztolvastam, hogy egy Elasmosaurus 😀