Guild Wars Trilogy, Eye Of The North

Az ArenaNet fejlesztőcsapat berobban az online játékok piacára...

World Of WarCraft, Lineage II, Aion, csupa olyan név, mely garantálja, hogy ha befizetünk rájuk, garantáltan meglesz az időtöltésünk a következő hónapokra. Az MMORPG-k piaca mára igencsak terítetté vált és rengeteg, ingyenes program is van ebben a kategóriában. Ezeknek a minősége ugyan nem éri el fizetős társainak a színvonalát, de ettől függetlenül lehet találni a témában igazi gyöngyszemeket, mint például a Cabal, Jade Dynasty, LotR vagy a Dungeons & Dragons Online. 2005-ben azonban ArenaNet fejlesztőcsapat egy olyan játékot készített, amely minden szempontból versenyképessé vált a fizetős MMO-k piacán. Három kampányt és egy kiegészítőt élt meg a program, olyan egyveleget alkotva így, amellyel ritkán találkozhatunk online szerepjátékok körében. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi teszi a Guild Wars-t olyan különlegessé, miért érdemes beruházni rá? Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni, mert csak az érzi át a GW erejét igazán, aki leül játszani vele. De nézzük meg, mit alkotott meg nekünk az ArenaNet csapat az elmúlt években!

Ha sikerült beszereznünk a játékot (a három kampány kronológikusan: Prophecies, Factions, Nightfall és a kiegészítő, az Eye Of The North), felkúsztak a DVD-kről az adatfájlok és aktiváltuk a felhasználói fiókunkat, nagy mosollyal az arcunkon elkezdhetjük létrehozni karakterünket. Amivel kezdeni fogunk, az a kasztunk kiválasztása lesz. Összesen 10 foglalkozás garantálja nekünk, hogy biztosan megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet. A Warrior kardokkal, fejszékkel és harci pörölyökkel esik neki áldozatának, hogy miszlikbe aprítsa. A Ranger-nek az íj a legjobb barátja, de akár saját állatkáját is beküldheti írtani a tömegbe, valamint csapdákat is telepíthet. Aki tömegeket szeret bántani tűzzel, vízzel, villámmal és földdel, annak ideális választás lehet az Elementalist, a gyógyítóknak és csapatvédőknek pedig a Monk-ot érdemes megfontolniuk. A Mesmer egy végtelenül alattomos és idegesítő varázsló, aki arra szakosodott, hogy minél jobban megkeserítse ellenfelei életét trükkös varázslataival. Végül, aki úgy gondolja, hogy a legvidámabb társaság csak az élőhalottaké lehet, annak ott a Necromancer, aki átkoz és létrehoz mindenféle csúf szörnyet.

A maradék négy kaszt már kampányspecifikus, így azokkal csak akkor lehetünk, ha nem az alap GW-ben indítjuk karakterünket, hanem a Factions, vagy Nightfall kampányban. Az előbbi részben kipróbálhatjuk az Assassin-t, aki villámgyors és halálos csapásokat visz be tőrével, emellett csak az árnyékokban érzi jól magát, a Ritualist pedig könnyedén kommunikál a szellemvilág lakóival és segítségül is hívja őket. Megbűvölheti fegyverünket, gyógyít is, de ha kell, bántó varázslatokkal is előáll. A Nightfall-ban választhatjuk a Paragon kasztot, aki csatakiáltásaival erősíti a bajtársakat, dárdájával pedig tekintélyesen sebez. A Dervish pedig egyfajta harcos pap, aki kaszával beront a tömegbe, magára teszi erősítő bűbájait, majd szó szerint lekaszál mindenkit, aki csúnyán néz rá. Ha eldöntöttük, mely kaszt a legszimpatikusabb számunkra, már csak a külsőnk megalkotása van hátra, valamint a karakternév megadása. Ezek elkészülése után beléphetünk a GW világába.

Rögtön itt le kell szögezni, a GW nem MMORPG. Sokan azt hiszik, hogy ez is olyan, mint a többi, online időrablásra szakosodott játék, de ez tévedés. A program egészen pontosan CORPG, azaz Competitive Role Playing Game. Hogy érinti ez a játékmenetet? Először is mindhárom kampány kapott egy-egy történetet. Ugyan a neves fantasy írók nem fogják lerágni mind a tíz körmüket, hogy a GW trilógia történetei után milyen új eredeti sztorit találhatnak még ki (kövezzenek meg a hardcore GW rajongók, de nekem annyira nem jött be a sztori egyik kampányban sem), de az összképet nézve aránylag emészthető meséket kapunk. A Guild Wars világa (Tyria, Cantha és Elona a három fő kontinens) eléggé kidolgozott ahhoz, hogy a picit bárgyúbb sztoriszálakat elnézze az ember. A történetmesélés főképpen a missziókon keresztül zajlik, melyeket a játék grafikus motorjával készített átvezető animációkkal tarkítottak. A fő missziókon kívül számtalan mellékes feladat fog ránk várni, melyekért tapasztalati pontot és aranyat kapunk, így érdemes újonnan indított karakterünkkel elvégezni őket. Eredetiségüket tekintve sok sablonfeladat akad sajnos, mint például menj el ide és öld meg azt, vagy szerezd meg ezt a tárgyat XY szörnytől. A questek mentségére szóljon, hogy a Nightfall és az Eye Of The North mellékküldetései között azért sokkal változatosabb feladatok is vannak. A naplórendszer végtelenül leegyszerűsített, csupán a feladatot nyújtó NPC párbeszédét és a cél konkrét leírását olvashatjuk el benne, illetve kedvünk szerint kukázhatjuk azokat a quest-eket, amikkel nem akarunk foglalkozni.

A következő különlegessége a GW-nek, hogy a városokon, outpost-okon kívüli világ úgymond minden játékosnak egy személyre szabott instance. Nem fogunk a vadonban más játékossal találkozni, ezzel okosan ki vannak küszöbölve olyan frusztráló dolgok, mint a player kill, vagy a loot lopás. Pláne, hogy a szörnyek által dobott tárgyakat karakternév szerint sorsolja a program. Csapatot szervezni tehát csak a biztonságos városokban tudunk, illetve ha nincs senki a közelünkben, akkor az AI által vezérelt zsoldosokat fogjuk betenni magunk mellé. Így csak az arany fog elosztódni, a többi tárgy a mi zsákmányunk lesz. A Prophecies és Factions kampányokban ugyan ezeknek a zsoldosoknak a testreszabása egyáltalán nem lehetséges, azonban a Nightfall bevezetett egy merőben nagyszerű újítást, mégpedig a hősöket. A Nightfall és az Eye Of The North fő sztoriszálán haladva kapjuk meg ezeket az alakokat, akiket már teljesen átalakíthatunk a saját szánk ízére. Vehetünk nekik fegyvert, újfajta armort adhatunk rájuk, megválogathatjuk a skill-jeiket. Érdemes sokat variálni őket, mert nagyszerű csapatot alkothatunk, ha ügyesek vagyunk.

Ezzel talán el is érkeztünk a Guild Wars talán egyik legnagyszerűbb játékeleméhez, a skill rendszerhez. A képeken alul látható a skill bar, amelyre összesen 8 választott képességet pakolhatunk fel. Mindegyik kasztnak rengeteg skillje van, és ezekből kell összeválogatnunk egy jól használható úgynevezett build-et. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy már jó pár fórum és honlap foglalkozik a buildeléssel, és rengeteg variációt alkottak már meg a játékosok. Fontos még megemlíteni, hogy a skillek között megkülönböztetünk normál és elit képességeket. Előbbieket a skill trainer-től vásárolhatjuk meg (vagy egyes quest-ek után kapjuk őket), utóbbiakat viszont a világban járkáló boss szörnyektől lophatjuk el, egy Signet Of Capture segítségével. Ez úgy fest a játékban, hogy amint leöltük a boss-t, odafutunk a hullájához, aktiváljuk a Signet-et és kiválasztjuk a felbukkanó ablakban az elit skillt. Azonban sok másfajta Signet is van a játékban, ezeknek az előnyük, hogy nem használnak energiát (mana helyett itt energiának hívják a varázslatokhoz szükséges naftát). Ha már varázslatok, nem mondok szerintem újat, ha megemlítem, hogy a Spell kategóriában találják a varázshasználók a számukra hasznos dolgokat. Ezekből is sokfajta van, például erősítő, rontás, területre ható vagy éppenséggel DOT sebzésű. Illetve vannak még úgynevezett Glyph-ek is, amelyek legfőképpen ezekkel harmonizálnak, például egy hosszabb casting time-al rendelkező meteoreső azonnal elsüthetővé válik, ha előtte magunkra rakjuk az ehhez alkalmas glyph-et.

Kicsit visszakanyarodok a karakteralkotáshoz, ugyanis egy fontos tényezőt dönthetünk el a kezdetek kezdetén, miszerint egy Role-playing karaktert, vagy csak kifejezetten PvP karaktert fogunk indítani. Egy PvP-s karakterrel ugyan nem állhatunk neki a kampányoknak, de egyből felvonulhatunk más játékosok ellen harcolni az arénákban. Különböző PvP-s terepek állnak a játékos rendelkezésére, amelyek közül biztos, hogy a PvP orientáltabb játékosok találnak számukra szórakoztatót. A Random Arena keretein belül például 4 fős csapatok feszülnek egymásnak, és véletlenszerűen dobálja a rendszer be a játékosokat. Ebben talán annyi kivetni való akad, hogy az egyik csapat esetleg kap gyógyítót, másik teamhez pedig nem. Szerencse kérdése, hogy lesz-e csapatunkban Monk, az viszont tény, hogy előnyből indul az a négyes, akiknél szerepel sebnyalogató. A Codex Arena területén előre meghatározott skillekkel léphetünk a csatamezőre, így előtérbe kerül az, hogy ki tud egy ügyesen összerakott buildet profibban felhasználni. A Heroes' Ascent-ben 8 fős csapatoknak kell kiállniuk több mini arénában a próbákat, a Guild versus Guild csatákban pedig a céhek feszülnek egymásnak, szintén 8 fős alakulatokban. A Factions kampányban helyet kaptak az Alliance Battle és Competitive Mission PvP területek, melyekben a sztori szerint két ellenséges frakció, a Kurzick és a Luxon csatáiban segédkezhetünk. PvP terén jól teljesít a Guild Wars, aki jobban kedveli a másik player elleni csatározásokat, találhat magának jó pár lehetőséget erre.

A Guild Wars helyszíneinek és világának kidolgozottságáról eléggé vegyesen nyilatkozhatunk. A Prophecies kampány egyes területei a szokásos fantasy sablonokból építkeznek. Magas, hófedte hegycsúcsok lábánál kalandozunk Shiverpeaks-ben, sivár és élettelen homokdűnék között járunk majd Crystal Desertben. Viszont vannak olyan helyek, amik nekem kifejezetten tetszettek, például a Charr faj által lerombolt Ascalon vagy a Ring Of Fire szigetcsoport, melynek bazalthegyeibe arcokat vájtak. Ezek egész hangulatosra sikerültek. A Factions kampány esetében azonban nem lehet ennyire pozitívan nyilatkozni sajnos. Ugyan érdekesnek tűnik a kissé ázsiai kultúra áthallású helyszínek java része, sajnos az eleje annyira semmitmondó lett, hogy beleveszik az unalomba. Kaineng városa egyszínű és rendkívül tekervényes, mely inkább bosszantó, mintsem szórakoztató. Az egyetlen kiemelkedő helyszín számomra a Jade Sea volt, a nevéből kitalálható, hogy egy jáde tengeren fogunk kalandozgatni. A Nightfall esetében azonban mindenképpen jó irányba billen a mérleg, ugyanis az afrikai szavannák és a különböző, indiai, közel-keleti kultúrára hajazó városok meglepően hangulatosak és gyönyörűek. Amikor a kampány végén lejutunk a Torment-be, akkor egy kellően abszurd, groteszk világot kapunk a játéktól. Az Eye Of The North esetében pedig csak annyit mondanék, hogy nagyon hasonlítanak az új helyszínek a Prophecies részben látottakra, azonban számos hangulati elem lett belezsúfolva, megszépültek a területek. Azért összességében eléggé pozitív mérlegállás van a helyszínek esetén, ez betudható annak is, hogy a világ minden egyes apró részlete jól ki van dolgozva, és hangulatot kölcsönöznek a kissé sivárabb helyeknek is.

A Guild Wars fejlődésrendszere ugyan egyszerűbb, mint egy átlagos MMORPG esetében, de nagyon el lett találva. Minden kasztnak négy tulajdonságát tudjuk a szintlépéskor kapott attribute pontokkal növelni. Ezekből egy az úgynevezett Primary attribute, melyet kasztkeresztezés esetén nem kapunk meg. Például egy Necromancer felveheti magának a Mesmer kasztot másodlagosként, de nem fog kapni Fast Casting attribute-ot, mert az a Mesmer elsődleges tulajdonsága. Ezzel egy újabb fontos játékelemhez értünk, vagyis a másodlagos kaszt felvételéhez. Taktikai lehetőségeink határa így kitágul, hiszen a második kasztunk skilljeit is felhasználhatjuk. Nem beszélve arról, hogy olyan elvetemült hibridet is használhatunk, mint például egy Elementalist-Warrior, már ha találunk olyan harcos képességet, ami kedvezhet számunkra (szerintem aligha, de lehet kísérletezgetni). A maximális szint 20-ra lett belőve, ami talán karcsúnak hangozhat MMORPG-ken nevelkedett veteránoknak, de higgyétek el, pont elég lesz.

Ne higgyük azt, hogy a sztorik végigjátszása után teljesen megáll a játék. Az igazi kihívást jelentő PvE-s területekre is érdemes ellátogatni, mert itt lesznek a legkeményebb csatáink. Léteznek úgynevezett Master Difficulty questek, melyek már jóval izzasztóbbak lehetnek. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy amint meglépjük a 20-as szintet és végigvisszük egy karakterrel valamelyik kampányt, megnyílik a Hard Mode. Sokkal erősebb szörnyek, megnövelt támadási sebességgel, gyorsabb varázshasználók és persze nagyobb esély a kövérebb loot-ra. Ha már a szörnyeknél tartunk, ki kell emelni, hogy az AI néhol már idegesítően okos. Gyógyítót támadják, kifutnak a területsebző varázslatok hatóköréből, koncentráltan használják képességeiket egy célpontra, úgyhogy az ellenfelek jól tudnak harcolni. Mindhárom kampányban szerepel két nagyobb kihívást biztosító terület, az egyik az Underworld, a másik pedig a Fissure Of Woe, minkét helyszínen démoni teremtményekkel vehetjük fel a harcot. Prophecies területein ellátogathatunk Sorrowr17;s Furnace-be, ahol a törpéknek kell segítséget nyújtanunk mindenféle quest alatt. A Factions kampány további két elite mission-nel kedveskedik nekünk, mégpedig az Urgozr17;s Warren és a The Deep. Ezek még inkább nehezebb küldetések, fel kell kötni az armorunkat ahhoz, hogy sikeresek legyünk. A Nightfall-ban pedig ellátogathatunk a beszédes Domain Of Anguish területre, ahol mindjárt négy playfield-et kapunk, ezek teljesítése után pedig megnyílik egy újabb elite mission. Az Eye Of The North pedig bevezeti nekünk a Dungeon-öket, amelyek között akad könnyebb is, de akad olyan nehéz is, hogy Hard Mode-on egy igencsak jól összeillő csapatra lesz szükségünk, hogy érvényesülni tudjunk. Persze a jutalmak ezeken a területeken nyilván magasabbak, úgyhogy megéri ellátogatni ezekre a helyekre rendszeresen.

A fegyverekkel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy itt is több színben jelennek meg. A fehér a normál fegyver, semmilyen extra nincs rajtuk. A világoskék már rendelkezik bónusszal, e fölött áll a lila színű fegyver, melyeken már több extra kap helyet. Az arany nevűeken már lehet, hogy tökéletes komponensek jelennek meg, a zöld színűeken pedig szinte biztos, hogy minden maxolt lesz a fegyveren. Utóbbiakon kívül mindegyikbe rakhatunk komponenseket, hogy erősebbé tegyük, például íjakhoz vehetünk tűz vagy hideg sebzésű húrt, vagy a botokhoz olyan fejet, amely +5 energy-t ad számunkra. Furcsa, de mégse a zöld színű fegyverek a legdrágábbak, hanem a különböző, szebb arany skinek viszik a pálmát árban. Armorok esetében minden kasztnak meg van határozva a maximális armor rate, nyilván egy Warrior páncél sokkal jobb védelemmel büszkélkedik. Megfelelő mennyiségű szett került bele a játékba, sőt, vannak külön Elite összeállítások (némelyik nevetségesen sok nyersanyagot igényel), amikkel lehet villogni más előtt, ezen kívül semmi extra tulajdonságot nem adnak. Nekünk kell felerősíteni páncélzatunkat, mégpedig a rúnák segítségével. Vannak kasztspecifikus és mindenki számára elérhető rúnák, okosan kell megvariálni összeállításunkat, mert ez fogja befolyásolni karakterünk erősségét. Olyan köveket használhatunk, amik például megnövelik valamelyik kaszt-tulajdonságunkat, több életerőt és energy-t adnak, vagy éppenséggel plusz armort kapunk. Szoros összefüggésben fog állni a build-ünkkel a rúnázás, ezért érdemes figyelni arra, milyen köveket rakunk fel karakterünkre. Ha pedig nem elég az armor, akkor vehetünk magunknak kosztümöket az NCSoft online boltjában a játékhoz, de a ruhadarabokon kívül számos dolgot lehet még vásárolni, például a tárolóládánk kapacitását bővíthetjük, és így tovább.

A Guild Wars az elmúlt évek alatt nagyon sokat fejlődött (sok játékos szerint inkább visszalépések voltak, de szerintem mindenki döntse el maga), a fejlesztőcsapat nem hanyagolta el a játékot, és igyekeztek mindig új tartalommal szolgálni. Ezért is érezhetjük azt, hogy ez a játék tulajdonképpen mindenért megjutalmaz. Jó pár fesztivál szokott lezajlani bizonyos időszakokban (Dragon Festival, Halloween, Wintersday, stb.), melyeken részt vehetünk különböző mini játékokban. Van egy Title-rendszer beépítve, különböző címeket szerezhetünk meg karakterünknek, amit kipakolhatunk a nevünk alá. Némelyik bizony nem csak arra jó, hogy vagánykodjunk vele, hanem itt jönnek be a képbe a PvE-Only skillek. Ezek általában jóval erősebb képességek a többinél, és bizony lesznek olyan csaták, amiket nagyon rövidre zárhatunk egy ilyen skill elsütésével. Hab a tortán, hogy bizonyos címek passzív bónuszokkal is szolgálnak, úgyhogy tényleg érdemes rágyúrni ezekre, mert magasabb rank-en lévő title csak előnnyel szolgálhat. De vannak kifejezetten csak a poén kedvéért létrehozott darabok is, például ha nagyon sokat iszunk alkoholt, megkapjuk a Drunkard címet. Vagy ha jó sok party item-et elsütünk (megvan a feeling-je, amikor karakterünk a feje fölé dob egy diszkógömböt, és elkezdi alatta ropni), akkor a Party Animal jelzőt fogjuk kiérdemelni. Ha pedig elmegyünk Vanquish-re (egy felfedezhető területen lévő összes szörny leölése Hardon), akkor Vanquisher címet kapunk, és még sorolhatnánk. Azonban van még egy húzása a Guild Wars-nak, amivel érdemes sokat foglalkozni, ez pedig a Hall Of Monuments. Az ArenaNet gőzerővel készíti a folytatást, amit sokan már most a legjobb MMORPG-nek (igen, a második rész már ebben a kategóriában készül) tartanak. A Guild Wars karakterünknek lehetősége van az Eye Of The North-ban a saját kis trófeaszobájába rakni mindenféle kacatot, melyekkel pontokat szerzünk. A kapott pontok után pedig a második részben különböző extra tárgyakat fogunk kapni. Lehetőségünk van berakni a drágább fegyvereket, a hősöket, ha vettünk nekik szebb armort, saját Elite páncélszettünket, a megszerzett címeinket és még sorolhatnánk. A HoM kalkulátorba pedig beírjuk a karakterünk nevét, és ki fogja dobni, hány pontnál járunk és mit értünk el eddig. Ötletes újítás ez az ArenaNet-től és megfelelő ösztönzés a játékosok számára, hogy megtérüljön a karakterükbe belefektetett idő.

Mikor megjelent a Guild Wars, nem igazán volt párja a programnak grafika terén. 2005-ben gyönyörű volt a játék. Nagyon szép égbolt, még szebb fényeffektek és elég nagy felbontású textúrák csinosították a játékteret. A varázslatok effektjei is elismerésre méltóak voltak, nagyon szépen nézett ki például egy tűzvihar vagy meteoreső. Shiverpeaks-ben a heves havazás láttán engem kirázott a hideg, úgyhogy az időjárás effektek is kiválóak. Sajnos mára azért megkopott a csoda, de az Eye Of The North területei még azért mindig szépek. Elég csak végigfutnunk a Charr-ok földjén, a magas fák között beszűrődö napfény melegét szinte érezni fogjuk. A szép vízesések, burjánzó dzsungelek és a hatalmas mélységű szakadékok káprázatosak. Érdemes megemlíteni, hogy a megjelenés idejében bizony eme szépségnek nem kellett atomerőmű, ugyanis a játék motorja meglepően jól optimalizált. Egyes karakteranimációk azonban kissé darabosak, valamint akad jó pár grafikus bug is a játékban.

A hangokról és a zenéről felemás érzéseim voltak. Egyrészt találunk benne tök jó hanghatásokat, mint mondjuk a Charr-ok morgásai, vagy úgy általában a különféle szörnyek hangjai, de az átvezető animációk alatt hallható szinkron egy picit erőltetett. Jó pont, hogy karakterünk bizony megszólal, így egy picit jobban bele tudjuk élni magunkat avatárunk szerepébe a harcokban és dialógusokban. Ha lehetőségünk van 5.1-es rendszerrel játszani, a játék kiválóan támogatja azt is. A zene pedig színtiszta Jeremy Soule munka. Ez gondolom, senkinek nem mond újat, aki játszott mondjuk a Morrowind-el vagy a Dungeon Siege-el, akkor sejteni lehet, hogy a hősies zeneszámok vannak túlerőben. Hogy ebbe is belekössek kicsit, nekem pár szám túlságosan azonos zenei alapokból építkezik, de ez a mesternek teljesen elnézhető.

Ki szeretnék még térni a Guild Wars céhrendszerére, amely nem igazán bonyolult dolog. A Guild Registrar NPC-nél hozhatjuk létre saját Guild-ünket, kitalálunk valami epikus nevet a céhnek, és megtervezzük köpenyünket, melyen létrehozhatjuk a saját jelképét a guild-nek. Sok variáció van, nehezen lehet találni két azonos elemekből felépített köpenyt. A céhben a következő rangok találhatóak meg: a tagok, a tisztek (ők már hívhatnak be új tagokat és ki is rúghatnak már meglévőket, ha a szóbeli fegyelmezés nem elég), és a vezető. A guild-ek szövetségekbe tömörülhetnek, a Factions kampányon belül pedig gyűjthetik a faction pontot a csoportosulásnak és saját maguknak, ha elég összegyűlik, akár saját town-t vagy outpost-ot vehetünk magunknak. A Guild versus Guild PvP-ről már fentebb beszéltem, ami még kimaradt, azok a Challenge Mission-ök. Ezekben minél tovább ki kell tartanunk annak érdekében, hogy jó sok pontot gyűjtsünk össze, és így felkerülhetünk a Mission Ladder-re, ha ügyesek voltunk. Megesik az is, hogy a hátizsákunkba pottyan egy hősnek adható armor darab is, úgyhogy érdemes ezeket is kipróbálni.

Azt hiszem, sikerült minden fontosabb tulajdonságára kitérnem a játéknak eme cikk alatt. Rengeteg apró dolog van még, amiről írni lehetne, de ezeket érdemesebb inkább saját magunknak kitapasztalni, ebben rejlik a Guild Wars szépsége. A sok kis apró részlet, ami profin ki van dolgozva, a rengeteg variáció a karakterekkel, a farmolás, a PvP, az Elite területek, még sorolhatnánk naphosszat, de akkor ez a cikk sose érne véget. A legelső bekezdésben feltettem egy kérdést, hogy miért éri meg beruházni a programra? Úgy gondolom, hogy a Guild Wars egy teljesen egyedülálló program, és külön kezelendő minden MMORPG-től. Sokan bele szoktak esni a World Of Warcraft vs. Guild Wars vitába, de ez badarság. A WoW az WoW, a GW pedig GW, nem érdemes összehasonlítani őket. Közel sincs benne annyi lehetőség, mint a WoW-ban, de nem is úgy tervezték a játékot. Én várom nagyon a második részt, de bevallom, nem vagyok elfogult, mint sokan mások, mert láttunk már jó pár olyan ígéretet, hogy lesz minden, mi szem-szájnak ingere, de aztán csalódunk. Bízom az ArenaNet-ben, de biztosat akkor lát az ember, mikor már elkezd játszani vele. Egy tuti, számomra az online játékok közül a Guild Wars van a dobogó tetején, hiába vannak apróbb-nagyobb hibái és a néha egekbe szökő lag sem tántorít el a fenti kijelentésemtől. Megemlítenék még valamit, a játék mentes mindenféle havidíjtól. Igen, az online boltot leszámítva teljesen ingyenes és teljes a tartalom! Úgyhogy én emelem kalapom az ArenaNet előtt, és bízom benne, hogy a folytatás is hasonló színvonalon lesz majd!