Hív a végtelen nagy kékség

A történet az 1930-as években játszódik. Hősnőnk, Norah Everhart kap egy titokzatos csomagot, melyben talál egy rituális kést, valamint egy képet a férjéről, Harryről egy kis jegyzettel, mely támpontot ad, merre keresse a férfit. Harry egy expedícióra indult egy Tahiti környéki szigetre annak érdekében, hogy megtalálja a gyógymódot Norah rejtélyes betegségére, melyet mi a kezén levő sötét foltok által láthatunk. A kór adddigra már elvitte a nő nagyapját, az anyját, és szépen lassan őt magát is kezdi felemészteni. Norah hajóval útra kel, hogy megkeresse férjét, és hamarosan egy mesés szigeten találja magát, amelynek a környékbeli lakosok még csak nevet sem adtak, viszont ez az a hely, amely már hetek óta végigkísérte álmait. Első ránézésre semmi különös nem tűnhet fel, csak a gyönyörű környezet. Persze a képlet nem ilyen egyszerű, és hamarosan el kell kezdenünk különféle feladatokat megoldani, hogy továbbmehessünk utunkon. Ennek során aztán egyre több rejtélyes részlet kezd kibontakozni az expedícióról, melyeket többnyire feljegyzésekből, és képekből ismerhetünk meg. Norah minden vágya, hogy megtalálja férjét, és betegségével nem törődve veti bele magát a dzsungel mélyébe. Azonban hamar kiderül, itt többről van szó egy egyszerű trópusi szigetnél.

Alapvetően egy kalandjátékról beszélünk, amely egyben egyfajta sétaszimulátor is, ennek megfelelően nem fog valós veszély leselkedni ránk a sziget különböző részein. A főbb megoldandó feladatok többnyire egyszerű puzzle-ök lesznek, melyekhez 1-2 kivétellel nem kell majd különösebben megerőltetnünk magunkat. Alapvetően inkább a narratíván van a hangsúly, a kritikák is ezt dícsérték elsősorban, és ez a játék egyik erőssége is egyben. Jól felépíti a karaktereket, bár nem sok mindenkivel lesz dolgunk a végigjátszás során. Nem minden feljegyzést kötelező elolvasnunk, ezek többnyire a háttértörténethez, és az expedíción történtekhez kapcsolódnak, ám a játék rövidsége miatt simán belefér az időnkbe. A történet lineáris, meg van szabva, merre mehetünk, és milyen sorrendben csináljuk meg a feladatainkat. A játék 6 fejezetre van osztva, mindegyik egy külön pályarészen játszódik, így nem egy összefüggő térképet kapunk, mint mondjuk egy Firewatch esetében. Nincsenek melléktevékenységek, sem gyűjthető tárgyak, így maximálisan a történetre tudunk fókuszálni.

A játék meseszerű grafikát kapott, egyszerű, letisztult, és mégis igényes, kifejezetten kellemes ránézni. Az Unreal Engine 4 hajtja, ami nem olyan meglepő, mivel az indie fejlesztők a Unity motor mellett ezzel dolgoznak legszívesebben. A bevilágítással külön operáltak a fejlesztők, a trópusi naplemente rendkívül békés hangulatot sugároz magából, ahogyan a víz alatti környezetet is kellőképp alaposan kidolgozták azokban a részekben, amelyek ott játszódnak. Jól van optimalizálva, magas beállítások mellett is tartani tudta a 60 FPS-t, néha azonban jelentősen bezuhant ez a szám, ha füst került a látótérbe, ezt nem tudom pontosan, hogy magának a játéknak lehet-e felróni hibaként. Az előzetesek alapján arra számítottam, hogy végig a szigeten, trópusi környezetben fog játszódni a játék. Ez azonban nem teljesen igaz, annyi talán igen, hogy a szigetet valóban nem hagyjuk el közben, viszont a környezet alaposan megváltozik majd, ahogy haladunk előre a történetben, ám ha ennél többet elárulnék, az már spoiler lenne.

A játék a misztikus, rejtélyes dallamokat keveri a kalandjátékokra jellemző, amolyan felfedező stílusú zenével, igazából semmi extra, teljesen illik a nagy egészbe, viszont néhány hét múlva már nem tudnék belőle felidézni egy dallamot sem. A környezet hangjai igényesek, a dzsungelben trópusi madarak énekelnek körülöttünk, a tenger hullámzása melankolikus a partokon, Norah, valamint a feljegyzések által felszólaló Harry szinkronhangja pedig kitűnő választásnak bizonyult, egyik sem idegesítő, vagy játssza túl a szerepét.

A játék rövid, maximum 5 óra alatt végigjátszható úgy, hogy ezalatt mindent alaposan átnéztünk, megvizsgáltunk, és még a puzzle részeken is gondolkodtunk egy sort. A fejezetek el vannak különítve egymástól, így magunknak is könnyen fel tudjuk osztani a végigjátszást, hacsak nem toljuk le egyben ezt az 5 órácskát. Magyar nyelv egyelőre nem elérhető hozzá, viszont a Magyarítások.hu adatai szerint már elkezdtek dolgozni rajra, így annak, aki nem annyira magabiztos angol nyelvből, érdemes lehet kicsit várnia a végigjátszással.