Far Cry 3 - A trópusi túszdrámából kelt hentelés

A széria 3-ik játéka. A játékot a Ubisoft Montréal fejlesztette, majd adta ki 2012 november végén. Az eleinte magas árak gyorsan letörtek pár ezer forintra, amelyért már valóban érdemes megvenni a játékszoftvert. Őszintén szólva én a sorozatot a Far Cry 2-vel kezdtem, annak lenyűgözött az atmoszférája és a története sem volt rossz. Évekkel később jött az új PC-vel az ötlet, hogy akkor teszteljük a grafikájáról híres, kissé lelkileg elborult videojátékot. A továbbiakban csak az alapjátékkal fogok foglalkozni. Az írás nagyon spoiler tűzdelt így aki ki akarja próbálni a jövőben az óvatosan lavírozzon.

Grafika

A játékban a továbbfejlesztett Dunia engine 2-el grafikus motor dolgozik, amely számos újdonságot ígér a régi alapmotorral szemben. A DirectX 11-et kihasználó motor fejlettebb mesterséges intelligenciát és szebb arc kidolgozottságot- és mozgást kölcsönöz a szereplőknek. Továbbá megspékelték még realisztikus tűz és víz effekttel, valamint tanúi lehetünk az új időjárás fejlesztésnek is, ami abban nyilvánul meg, hogy- a trópusoktól nem is annyira idegen módon- kb. 3 másodperc alatt lesz felhőtlen napsütéses időből zuhogó eső és vihar.
Kinézetre a grafika valóban nagyon kellemes, szép látványt nyújt, főleg a térkép egyik magas pontjáról szemlélve, a fák, levelek, vízmosások kidolgozottsága nagyon rendben van.
A játék fizikájába se tudok nagyon belekötni, bekerült a csúszás- vagyis ha egy meredek domboldalon, sziklafalon óvatoskodunk lefelé, akkor elkezdünk lecsúszni és nem a videojátékokban megszokott módon stabilan állunk a 95%-os lejtőn.
A játék kinézetéhez és térkép méretéhez képest elhanyagolható a játék telepítéséhez szükséges 15GB. Egy közép-haladó PC-vel már szépen lehet futtatni, én a saját gépspecifikációmmal teszteltem minden gond nélkül stabilan, Ultra grafikai beállítások mellett 45-50 FPS körül.

A kezdetek [SPOILER ALERT]

A sztori egy hét fős baráti társaság ünnepi vakációjával kezdődik, ugyanis a főszereplőnk Jason Brody öccse Riley megszerzi a pilóta licencét kisgépre. Minden móka és kacagás addig tart amíg kiugranak a repülőgépből ejtőernyővel a trópusi Rook-szigetek felett. A szigetcsoport egyik tagjára az Archipelago-ra esnek ami azonban kalózoktól és rabszolga-kereskedőktől hemzseg. A lokális bűnszervezetet Vaas, az elmeháborodott bandavezér irányítja, aki közvetlenül a fővezér, Hoyt vazallusa. Főszereplőnket, Jasont és a többieket (Riley-t, Grant az idősebb fivért, Lizát Jason barátnőjét, és Liza barátait; Olivert, Keith-t és Daisy-t) elfogja a bűnszervezet, hogy túladjon rajtuk váltságdíj ellenében. A játékba ott kapcsolódunk be, hogy Vaas prédikál nekünk, illetve egy médialejátszóval hadonászik. Miután távozik, Grant kiszabadítja magát, majd elteszi láb alól a közelben lévő őrt. Pozitív élmény volt számomra a meglehetősen reális reakció, amit nem sűrűn tapasztalhatunk videojátékban, miszerint Jason először elborzad és rosszul lesz a gyilkolástól.
Végiglopózva a táboron és onnan kijutva igen botor módon hangosan egy térkép tanulmányozásába kezdünk kb. 2,5 méterre az őröktől és Vaas-tól aki természetesen észrevesz és nyakon lövi Grant-et.
Mivel Vaas-nak tetszik a család dráma ezért futni hagy minket mintegy 30 másodpercig aztán lovagiasan utánunk ereszti a harci kutyákat, de végül sikerül meglépnünk, és egy sziklapárkányról a vízbe ugranunk. Mielőtt eszméletünk vesztenénk egy tetovált kéz nyúl le értünk és húz fel a mélyből.

Egy faluban ébredünk, ahol megtudjuk, hogy egy Dennis Rogers nevű figura mentett ki minket, és mivel meglátta bennünk a "Harcos" szellemet, ezért kábulatunkban még a karunkat is kivarrta a törzsi tetoválások 'Iniciáléjával'. Hamarosan megtudjuk a sziget és a helyi törzs, a Rakyat történetét. Dannis elregéli nekünk,hogy háborúban állnak a kalózokkal és felajánlja, hogy segít megtalálni elveszett barátainkat azzal a feltétellel ha mi is segítünk a törzsnek harcolni az agresszív ellenséggel. Beleegyezünk és innentől kezdődik a játék amiben szervesen részt is vehetünk. Felmászunk egy rádiótoronyba és azt újraindítva elkezdhetünk harcolni a kalóz-propaganda ellen, illetve kiépíthetjük a hírszerzést, ami persze nem mutatkozik meg a játékban.
A tetoválásokról kiderül, hogy újabb és újabb képességek kitanulásával újabb és újabb "tatau"-kat kapunk, így a játék vége felé már szép kivarrt alkarunk lesz, ami igen jól fest, még magamon is el tudnám képzelni. Három típusa létezik a varrásoknak: Pók, cápa, és kócsag. Mindegyik más-más harcmodort és stílust képvisel (Távolsági, stealth, darálós...) Egyébként külön érdekesség, hogy a tetoválásoknak nem teljesen fiktív jellegük van, hanem számos déli nomád törzsnél megjelentek, Új-Zéland, Fiji környékén és a polinéziai szigetvilágban.

A játék innentől teljesen kinyílik, számos lehetőségünk akad jármű szinten bebarangolni a hatalmas map-ot, sok-sok ereklyét találhatunk elrejtve, sőt még II. Világháborúból visszamaradt Japán hadi eszközöket is láthatunk itt-ott. Választhatunk többféle autót, Jeep-et, hajót, Jetskit, Quad-ot, hogy utazzunk a szigeten. A repülő egységet itt 2 dolog, az un. Wingsuit és Siklóernyő képviseli. Mindkettő igen jó móka, és gyors, a Wingsuit bárhol elérhető, a siklóernyő csak kijelölt pontokon, viszont azt tapasztaltam,hogy a siklóernyővel távolabbra juthatunk.
A rádiótornyok felszabadításával, nemcsak a ködöt pucoljuk le a mapról, hanem értékes fegyvereket is ingyenessé teszünk a boltokban, így ha mind a 18-at megcsináljuk hamar, gyakorlatilag csak lőszerre és a fegyverek pingálására kell költeni.
Számos mellékküldetéssel segíthetjük a Rakyat és a sziget lakosainak harcát az elnyomó kalózok ellen, sőt néhány mellékküldetés értékes és speciális "tataukat"- képességeket old fel.

A főküldetések során megismerkedünk a törzs vezetőjével, az igen forró testű Citra-val aki mint kiderül Vaas lánytestvére. Különböző törzsi szertartások és szívességküldetések után egyre beljebb és beljebb kerülünk a sziget világába, bekebelez minket a felfedezés és persze az ellenség hentelése. Egyre jobban a főszereplőnk mániájává válik a gyilkolás.
Eljutunk egy forráspontra, ahol kőkeményen bedrogozva Citra templomában megküzdünk egy felhőkarcolónyi magas, ősi démonnal, akinek a csicskásai 360 aprítanak minket, miközben a szörny tűzgolyókkal dobál. Felnőtt ember létemre rendesen becsokiztam a lénytől, főleg, mert késő este játszottam, fel-fel jött még napokig a kép előttem elalvás előtt. A szörnyet az ominózus késsel végezzük ki amit nagy nehezen megszerzünk korábban, sok-sok barlangot és régi távol keleti romot átkutatva. A játék során lassacskán felleljük a barátainkat is, akiket egy füves orvosféleségnél helyezünk biztonságba. A hazajutás Jason számára itt más lényegtelen lesz, a törzsért akar harcolni, megszállott lesz, és nem hajlandó hazamenni a barátaival.
Vaas-t egészen egyszerű módon, saját szigetén tesszük el láb alól, mindenkit kivégezve a táborban, aztán megint csak egy furcsa betépett jelenetnek lehetünk tanúi, ahol 30 darab Vaas ront ránk a "Void"-ból.

Tettünket követően erősen megnő a reputációnk, hírünk bejárja a szigetvilágot. Vaas kivégzése után számomra kicsit elmúlt az izgalom, betokosodott, biztonsági játék lett az egész, menetrendszerű lövöldözésekkel. Az ex bandavezért tartottam igazi karizmatikus központi-rivális személynek, akinek zseniális szinkronizálása díjat érdemelne.

Ezután a főféreg, Hoyt felé fordulunk és szövetkezünk egy német militaris arccal, aki bevesz minket a kissé Fallout New Vegas feeling-ű játékba, ahol a póker, és szerencsejáték dominál. Saját túszul ejtett öcsénk agyonverésével beférkőzünk Hoyt bizalmi körébe. Nő a feszültség, és a grandiózus pókerjátszmánál robban a bomba, kiderül, hogy sehova se férkőztünk, Hoyt levágta a szitut, torkon szúrja a cimboránkat, majd elkezdi darabolni az ujjunk. Ekkor valami ősi erő megszáll minket, és lemészárolunk egy szobányi zsoldost, köztük Hoyt-ot. Kiderül, hogy Riley-t már a reptérre szállították, hogy végleg eltűnjön a rabszolga kereskedelem mocskában, de időben kiérünk, és halomra lőve a repteret, Riley rögtönzött helikopter vezetésével meglépünk a helyszínről.

Riley-t Citra templomához kalauzoljuk, ahol -megint- csúnyán beállunk és végigmegyünk a "Harcos" sétányán, hogy végleg átvegyük a hatalmat betöltő pozíciót a Rakyat törzsben. Ámde a múltunktól végleg megszabadítani akaró Citra és Dennis kikötözött barátainkhoz vezet minket, és itt bizony válaszúthoz érkezünk, ami -természetesen- befolyásolja a végződést. Kétféle vég kapott helyet a játékban:

1: Kiszabadítjuk a barátainkat, és megpróbálunk beszélni a hisztérikus állapotba került Citrával, aki életében először elvesztette az önuralmát, majd Dennis a rituálé sikertelensége miatt bedühödve, félig-meddig féltékenységgel átitatva felénk szúr késével, de Citra elénk ugrik és a halálos döfés őt éri. Dennis összeomlik, Citra utolsó szavaival elmondja, hogy szeret minket.

2: Elvágjuk Liza és a többiek torkát. Beteljesül a Harcos útja, mi magunk vagyunk a Rakyat. Következő kép az, hogy erőteljesen cuccoljuk Citrát egy kőoltáron, majd magunkat beleeresztve Citra belénk állítja az ősi kést amivel a Démont megöltük. Ezzel biztosítva van a tiszta harcos születése, ránk a képlékeny ismeretlen múltunk miatt már nincsen szükség. Lassan elszürkül a kép, és a kést látjuk a csendes tengerparton a homokba szúrva, majd láthatjuk a készítők listáját.

[Spoiler Alert OFF]

Harcrendszer, játékmenet, összegzés

Teljesen korrekt, közepesen sok fegyver, a kelleténél több áll a rendelkezésünkre. Gyakorlatilag egy íjjal és darálós fegyverrel végig lehet vinni a játékot. A fegyverek fejlesztése lehetett volna színesebb, főleg mivel nem volt nagyon sok belőle, de emellett el lehet menni. Az irányítás teljesen rendben volt, az autóban külön tetszett a "rászedett"kormánymozdulat. Finomságok, mint a fegyveren a karabiner lengése a mozgásra is tetszett.
A modernebb játékokban egyre jobban teret hódító vadászat is nagyon betalált, a sok craftolható dolog színessé teszi a játékélményt. A vadászat éjjel, íjjal lopakodva 10 pontos. Az állatok szépen voltak kidolgozva. A kalózok is korrekt módon voltak megcsinálva, bár lehetett volna a kb. 3 típustól eltérő is, de sebaj. A játékot PKM-el plázaírtós vagy csendes lopakodós módon is játszhatjuk, tetszés szerint mixelve, a sztoriline úgyis bővelkedik küldetésekben ahol mindkettőt kell használnunk. Az életünket növényekből craftolt beinjektált kotyvaszokkal állíthatjuk helyre, de ha nincs injekciónk az se baj, Jason feltalálja magát és egy fadarabbal piszkálja ki a testébe fúródott golyódarabot. (csak ez időigényesebb, és undorítóbb)
Az M.I egészen fejlett, pl. kövekkel dobálózva elterelhetjük magunkról az ellenség figyelmét, csak ez egy idő után elég komikussá tud válni amikor ugyanazzal a mondattal figyelnek fel a jelenségre, a 34-dik kavics koppanása után.

Ami tetszett:
- Fegyver hangok (nekem fontos)
- Izgalmasnak mondható történet
- Szép grafika, elfogadható rendszerigénnyel
- Wingsuit
- Vadászat
- Jó kis Fast travel
- Skill fa
- Vaas karaktere
- Citra :D

Ami annyira nem:
- Túl gyors napszakváltás
- Túl sok loot-olható konténer
- Vaas-al a párbaj
- Picit összecsapott végződés, az FC2 jóval drámaibb volt.

Összegzés

Nem egy BS Infinite, de abszolút kellemes élmény volt, kalandos, látványos FPS játék RPG elemekkel, "skill"-fával. Nem is az emlékezetes kategória, nem is az abszolút felejthető, pont a középúttól kicsit felfelé ível a game. Érdemes kipróbálni, mivel tényleg nem drága, és bőven ad nekünk játszani valót elosztva 1 hétre.

Laurentinus (Sz.Lőrinc)