Cities: Skylines teszt

Mindig is nagy érdeklődés vette körül a szimulációs játékokat. Amennyiben olyan üzletbe tévedtem, ahol értékesítettek nagy mennyiségben játék szoftvereket elég soknak volt a műfaja a szimuláció. Az ilyen játékok esetében viszont nagyon meghatározó, hogy hogyan állnak hozzájuk a fogyasztók. Hiszen mitől is lesz jó egy játék? Valakinek elég, ha jó a grafika, de van olyan, akinek mindegy, hogy milyen, hisz neki csak az kell, hogy legyen benne tartalom. És van egy szűkebb kör, akiknek mindkét tulajdonsága az adott játéknak meghatározó. Valahol pont emiatt is kukázható az ilyen műfajú játékoknak több, mint a fele.

Aggodalomra nincs azonban ok. Igaz, hogy kevés az olyan cím, amelynek nevéhez minőségi jelzőt tudunk kapcsolni, de legalább az a kevés ténylegesen jó játéknak minősül a játékosok számára. A szimulációs játékokkal nagyon hadilábon álltam lévén kevéssel jutottam el a kipróbálási fázisig, illetve még kevesebb volt, amely ténylegesen tetszett. A 2013-ban megjelent Simcity volt az, amelynek komolyabban nekiültem, hiszen az tartalmazta azokat a dolgokat, melyeket a korábbi epizódjaiból, illetve konkurencia által piacra dobott játékokból hiányoztak. A lelkesedés csak az első hétben tartott, ugyanis nálam hatalmasat bukott az idétlen korlátai miatt. Gyógyír a sebre, hogy itt a Cities: Skylines.

A játék lassan bő három hónapja a piacon van, de több tényező miatt eddig nem tudtam átadni magamat a virtuális élvezeteknek. Ennek egyik oka a munka és a magánéleti közti átmenet, mely kevés szabadidőt adott nekem effajta szórakozásra. Ugyan maga a kipróbálás már megvolt korábban, de csak az elmúlt egy hétben tudtam huzamosabban a gép előtt ülni, hogy végül kijelenthessem a Cities: Sklyines tényleg egy minőségi darab, amely ha bizonyos szempontokat alapul vesszük akkor bizony a megvásárlást is megérheti akár egyeseknek.

Kevés városépítős szimulátor van a piacon, s sajnos azt kell mondanom, hogy a legtöbbje sajnálatos módon középszintű darab. Ebből fakadóan pedig ezek a címek többnyire ideig, óráig képes csak lekötni az adott játékost. Így hát nem kis fába vágta a fejszéjét a Colossal Order fejlesztőcsapata.
Ahhoz, hogy egy játékkal több időt töltsön a játékos, vagy pedig többször nekiüljön a fejlesztők – amennyiben a lehetőségek engedik – különböző extra tartalmakkal telítik tele az adott címet. Ez igaz a Cities: Skylines esetében is, hiszen az első nekifutásnál elegendőek a különböző menüpontok alá kacsintani. Igaz, hogy ekkor még sok minden nem elérhető, de látható, hogy mi mindent tudunk a későbbiekben felhasználni abban az esetben, ha elég sok időt beleáldozunk a játékba, s ennek köszönhetően a szoftver által elvárt kihívásokat teljesítsük. Aki nekiül nyilván hatalmas felhőkig érő felhőkarcolókból álló metropoliszt szeretne létrehozni, de ehhez nagyon sok időt kell belefektetni a játékba. És előfordulhat, hogy egy bizonyos ponton akár kukázhatjuk is az addigi mentéseinket, ha nem jól szerkesztjük meg a városunkat. Nyilván ez az egyik rákfenéje az ilyen stílusú játékoknál, hiszen aki nem óhajt órákat a monitor előtt görnyedni, az minden bizonnyal csalódottan feláll nem sokkal indítás után, s szépen az uninstall gombra kattintva megszakítja bimbózó kapcsolatát a játékkal. Itt azonban kiemelném, hogy hatalmas pacsi jár a készítőknek, hiszen gondoltak azokra a játékosokra is, akiknek esetleg nincs idejük, vagy kitartásuk. Ugyanis a játék indítása előtt beállíthatjuk, hogy végtelen pénzforrásunk legyen, illetve szinte minden extra jutalom meglegyen. Persze emellett még mindig marad bőven kihívás. De azoknak sem kell elszomorodniuk, akik a keményebb kihívást részesítik előnyben, hiszen a “hard challenge” menüpontot aktiválva bizony elgondolkozhatnak – főleg a férfi játékosok -, hogy melyik a nagyobb fájdalom: a tökön rúgás, vagy eme játék ultra nehéz nehézségi szintje.

Első indításkor szükségszerűen el kell végeznünk a különböző beállításokat ahhoz, hogy későbbiekben ne kapjuk magunkat azon, hogy egyes dolgokat csak úgy tudunk majd használni, ha éppenséggel teljesen új játékot kezdünk. A játék kiválasztásánál természetesen jól meg kell fontolnunk, hogy milyen területre is kezdünk el építkezni, hiszen szükségünk lesz szinte mindenféle nyersanyagra. Így például egy sivatagi környezet majdnem kizáró ok, hiszen itt például elég nehéz lenne vízhez jutni többek között.
A beépíthető övezet iszonyatosan nagy, tehát ha teljesen be akarjuk népesíteni, akkor fel kell kötnünk a gatyamadzagot, s szembe kell néznünk azzal, hogy rengeteg órát kell majd belefeccölnünk ebbe. Az első indításkor (s minden megkezdett új játék után) csak egy üres terepen vagyunk, ahol egy autópálya halad el mellettünk. Nincs más dolgunk, mint egy utat húzni tetszőleges helyre, majd pedig indulhat a benépesítés. Különböző módok kapcsán jelölhetjük a különböző körzeteket. Ezekből is többnyire kétféle adott számunkra. Van egy alacsony, illetve egy nagyobb népsűrűségű változat. Ennek okán létrehozhatunk lakókörnyezeteket, ipari negyedeket, illetve kereskedelmi zónákat, valamint hivatali részeket. Mindegyikre szükségünk van, így nem érdemes egyikkel sem spórolni. Ami mindenképp pozitív ezen a téren, hogy szinte minden összefüggésben áll a másikkal, így tehát ha valamit elrontunk, vagy valamiből keveset alkotunk azok hatással lesznek a másfajta körzetekre.

Amennyiben nem választottuk a végtelen pénz lehetőséget akkor számolnunk kell azzal, hogy kezdetben sok korlátba ütközünk majd, melynek köszönhetően nehezen tudunk majd egyről a kettőre lépni. Ugyanis nem elegendő a város lakóinak munkát, illetve oktatást biztosítani. Hiszen szükségük van orvosi ellátásra is mindazok mellett, hogy a bűnözés is jelen van. És akkor még nem is esett szó a tűzesetekről sem. Ezek tekintetében pedig rendkívül részletesen lett megalkotva a játék, s szinte nincs olyan szegmense, amire nem kellene odafigyelni. S az egyre növekvő városnál pedig mindenre nem is lenne lehetőségünk odafigyelni. Ahhoz, hogy ne vesszünk el a részletekbe, s valahogyan igényesen is nézzen ki a játék a készítők úgy döntöttek, hogy a közösségi oldalakat veszik alapul, hogy a fontosabb dolgokról mindig tájékoztatva legyünk. Ebből fakadóan pedig minden lakos rendelkezik egy twitter fiókkal, s a képernyő felső sávjában többnyire mindig megkapjuk egy rövid üzenetben, hogy a lakók hogyan érzik magukat. Mik azok, amelyeket kedvelnek, szeretnek, vagy mik azok, melyek gondot okoznak nekik olyannyira, hogy panaszra nyíljon a virtuális szájuk. Idővel azonban rájövünk, hogy nagyjából húszféle üzenetet jelenít meg a játék, s így egy bizonyos idővel ez azt opciót megéri kikapcsolni.
Kezdetektől fogva pedig nincs más teendőnk, mint az adott városunkat fejleszteni. Rengeteg opció áll rendelkezésünkre, hogy megtudjuk mi az, ami nem jó, vagy mi az, amiben még fejlődnünk kellene. Hiszen nekünk a cél, hogy minél jobban benépesítsük a városunkat. Ehhez viszont szinte minden egyes kis apróbb dologra oda kell figyelnünk, ugyanis könnyen megeshet, hogy elhagyott lakásokat, házakat találunk majd.

Különböző statisztika jelleggel működő menüpont azt a célt szolgálja, hogy könnyen tudjuk a problémákat orvosolni, illetve minél hamarabb felderítsük azokat a dolgokat, mely esetleg negatív hatással lennének az általunk létrehozott városra. Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy a játék ezen része iszonyatosan aprólékosra sikerült, így ahhoz, hogy könnyen tudjunk mozogni bennük minden bizonnyal szükség lesz legalább 2-3 órányi játékidőre, hogy be tudjuk mérni, hogy mi miért történik.
Ami mindenképp érdekes, hogy szinte a legaprólékosabb szintig ki van dolgozva a játék. Ez alatt azt kell érteni, hogy akár egy adott embert is kiszúrhatunk a tömegből, melyről elég pontos információkat kaphatunk. Így van ez az épületekkel is, melyek szintén konkrét statisztikával rendelkeznek. Így megtudhatjuk, hogy egy adott épületben hányan élnek, milyen korúak, illetve iskolázottsági szintjük hol is tart pontosan. Utóbbi talán a legfontosabb dolog, hiszen szinten kell tartanunk az oktatást ahhoz, hogy a kereskedelmi, illetve az ipari zónák megfelelően tudjanak működni.

Ami mindenképp pozitívum, hogy nem kell minden egyes épületet figyelnünk. Ha megfelelő környezetet biztosítunk, akkor azok maguk fognak majd idővel fejlődni. Ez alatt azt kell érteni, hogy első körben talán csak egy két szintes házat látunk, melyből akár egy felhőkarcoló is létrejöhet. S persze zónától függően ez több munkást, illetve lakót jelent számunkra. Azonban ezekre is oda kell figyelni, hiszen példának okáért az emberek nem szeretnek hangos, s koszos környezetben élni. A várost azonban fejleszteni szeretnénk, így meg kell találnunk az arany középutat, hogy mindenből megfelelő mennyiség legyen. Amennyiben mégsem sikerül ez akkor különböző “csalásokat” is véghez vihetünk. Tehát, ha túl nagy a hangzavar, akkor például benépesítjük a környéket fákkal, parkokkal, s máris csökken a hanghatás. Ez is fontos tényező, hiszen ez is lehet egy ok, ha mondjuk a lakók elhagyják a lakóépületeket, vagy pedig megbetegszenek.

Ha nagyon őszinte szeretnék lenni, akkor a fentebb írtak gyakorlatilag még csak babalépések ahhoz, amit a játék tartogat. Számomra a harmadik város bizonyult maradandónak, ugyanis nagyon sok mindennel nem voltam tisztában. Többek között azzal, hogy nem elegendő, hogy utat húzok az autópályától, s beszínezem a régiókat. Hanem gondoskodnom kell az áramellátásról, illetve a vízellátásról is. Egyik sem könnyű feladat, ugyanis kezdetben nincs annyi pénzünk, hogy mindenből a legkorszerűbbet tudjuk megépíteni. Ezek pedig komoly problémákat is jelenthetnek nekünk főleg a benépesítést illetően. Annak ellenére, hogy sok mindent kínál a játék, melynek köszönhetően előre tudunk haladni, de mindent azért nem tol a szépen agyonült popsink alá míg a monitor előtt ülünk. Ha valami nem működik rendesen még nem fog rávilágítani pontosan a probléma okára, s nekünk kell rájönnünk, hogy hol rejtőzik a gond. És még ez sem jelent nekünk pontos előrejutást, hiszen még hátravan az a feladat, hogy megoldjuk az adott gondot.

Többször belefutottam jómagam is abba a problémába, hogy egyszerűen nem tudtam, hogy a város miért kezd el kihalni, illetve miért is nem hajlandó fejlődni egy bizonyos szinten. De az sem egy jó dolog, amikor több órányi játék után azt kell néznie az egyszerű játékosnak, hogy a városlakók sorra betegszenek meg, s hullanak mint a legyek. S a huszadik kórház létrejötte után sem változik a helyzet. Az ilyen szituációk tökéletesek arra, hogy a program iszonyatos módon tudjon minket szívatni, hiszen egyrészről nehezen tudunk a probléma forrására rájönni, másfelől pedig több órányi játékidő veszhet el, ha a város, melyet építünk gyakorlatilag megszűnik létezni.
A fentiek a játékidőn mindenképp dobnak, hiszen addig, ameddig azzal foglalkozunk, hogy megoldást találjuk egy általunk rejtve maradt problémára, addig nincs időnk azzal foglalkozni, hogy fejlesszünk. Nyilván minél nagyobb egy adott város, annál több idő megy arra, hogy foltozgassunk. Ami nem baj, hiszen a való életben nem létezik olyan dolog, amit nem kell időközönként karbantartani. Nyilván nehéz bizonyos dolgokra rájönni, de általában az egyszerűbb dolgokra kell gondolni. Én többször estem abba a hibába, hogy nem figyeltem a zajszintet, vagy pedig a környezeti szennyezést. Hiszen az ipar nem tiszta termelési folyamatot produkál. Azonban a talajszennyezés nem végzetes, hiszen ha áttelepítjük az adott zónákat, akkor a természet egy idő után reprodukálja magát, s ugyanolyan tiszta beépíthető terület jön létre, mint ahogyan előtte volt. A táplálkozás itt is létfontosságú, habár első körben a vízre helyeződik a hangsúly. Így például a vízhálózat kiépítése sem mindegy, hiszen egy rosszul megalkotott hálózat akár szennyvizet is visszapumpálhat a lakosoknak, mely egyet jelent a megbetegedésekkel és magas elhalálozási rátával.

Amennyiben túljutunk azon a szakaszon, hogy megpróbálunk mindenféle hibajelenséget feltérképezni, s majd megoldást találni rá a későbbiekben már csípőből tudni fogjuk azt, hogy mit is kell tennünk. Ezek után pedig már javában mehet a fejlesztés abban az esetben, ha olyan beállítást használunk, mely lehetővé teszi ezt (végtelen pénz modifikáció) vagy pedig remek adórendszer, melynek köszönhetően megvan az anyagi rész ahhoz, hogy terjeszkedni tudjunk. Első körben még egy kisebb falatnyi területünk lesz, melyhez a későbbiekben megfelelő anyagi háttér esetén további részeket tudunk csatolni ezáltal egy gigantikus méretű metropoliszt tudjunk létrehozni. Az anyagiak még nem jelentenek nekünk teljes mértékben korlátot, hiszen lehetőségünk van több hitelt is felvenni különböző vásárlásokhoz, így nem kell aggódni, ha nincs elég pénzünk. Hiszen előfordul, hogy csak akkor tudunk fejlődni, s ezáltal több bevételre szert tenni, ha megfelelő mennyiségű épületünk van. Ehhez pedig elengedhetetlen a terület bővítése. Ugyan én nem értem el a gigászi határt, ám többek elmondása szerint a játékban egy milliós populáció a határ. De egy bizonyos idő után már inkább a karbantartásra helyeződik a hangsúly, melynek köszönhetően a fejlődés, illetve a létszám növekedés belassul. Persze akkor, ha mindent jól csinálunk.

Ahhoz, hogy egy idő után ne váljon unalmassá a játék elengedhetetlenek az extra tartalmak. Ugyan lehetőségünk van feloldani sok mindent már a játék előtt, de még így is bőven akadnak olyanok, melyekre nem lesz lehetőség. A felhasználó menüben viszont nyomon követhetjük, hogy mit is ad nekünk majd a játék. Ezek nem mások, mint az egyedi épületek, melyekkel színesíthetjük a városunkat. Hozzá kell tenni, hogy ezekből hét szint van, s mindegyik szint legalább négy épületet tartalmaz. Mindegyiknek van egy feltétele, hogy feloldjon. Viszont érdemes róluk tudni, hogy amennyiben feloldunk egyet azt bárhová helyezhetjük. Értéke nagy, hiszen belőle csak azt az egyet tudjuk használatba venni. Itt szintén pozitívumként emelném azt ki, hogy szerencsére ezeket lehet mozgatni, így érdemes őket a térképen szerte szét tenni. Hiszen, ha megfelelő látványosság van a közelben, vagy kikapcsolódási lehetőség, akkor az ingatlanok értéke nő, s a már meglévők pedig iszonyatosan fognak majd fejlődni.

Egy várost létrehozni nem nehéz, viszont tény, hogy egyik legmeghatározóbb eleme a közlekedés. Ez a része a játéknak, amire azt lehet mondani, hogy felér egy mentális tökön rúgással. Hiszen ahogyan növekszik a város többnyire ugyanolyan arányban alakulnak ki dugók. Ezekre konkrét megoldásokat nem kínál a program, tehát nekünk kell rájönnünk, hogy hogyan is fogjuk majd ezeket a dolgokat kijavítani. Nem lehetetlen, de nehéz. Ellenben mindenképp pozitívum, hogy rendkívül sokféle utat létrehozhatunk kezdve a földúttól a pályaútig. Egyetlen egy negatívum van ezeknél, hogy nem mindegyiket érdemes használni, illetve nem mindegyik mellett lehet építést kezdeményezni.
Amennyiben közlekedésről van szó a Cities: Skylines az, amelyiknél szinte a legnagyobb közlekedési eszközöket találtam. Kiépíthetünk buszhálózatot, villamos és vonat részeket. Elfelejtkezni nem szabad a repülőtérről, vagy a teher kikötőről sem. Ezek nem csak azt biztosítják, hogy a város lakói el tudjanak jutni egyik helyről a másikra, hanem turisztikai szempontból igen értékesek amennyiben sikerül nekünk ezeket megvalósítani. Hiszen más városból érkező turisták ellepik a várost, akkor további bevételre teszünk szert. Mindezek mellett, ha megfelelő módon értékelik a városunkat, akkor még extra tartalmakat is feloldhatunk.

A program igazán szöszmötölős főleg az első pár órában. Ellenben hozzá kell tenni, hogy itt nincs lehetőség arra, hogy az ember beleunjon amennyiben kiismeri szinte minden egyes funkcióját. Az alkotók ugyanis lehetővé tették, hogy további módosításokat lehessen hozzá adni. Ezen a téren szintén dicséretet érdemelnek a készítők, hiszen amit ők nem tettek bele a játékba, vagy épp kifelejtettek azokat a rajongók pótolják idővel. Nyilván érdemes odafigyelni a modifikációk értékelésére, illetve számba venni azt, hogy egy esetleges javító csomag után ezek nem lesznek használhatóak.

Hogy széles körben el tudjon terjedni a játék nyilván szükség volt remek optimalizációra is. Azt kell mondanom, hogy ezen a téren is remekül szerepeltek a készítők, hiszen komolyabb gépigénye nincsen a játéknak. Az pedig mindenképp szép húzás, hogy a minimális gépigény alá is tudunk menni főleg úgy, hogy a termék támogatottságát elvesztő Windows XP is támogatott az operációs rendszerek között. Eget verő grafikai megoldásokat nem kell várni, de még így is bőven a középmezőny felső sávjában helyezkedik el a látványvilág. Aki ténylegesen komolyan ül neki az talán az első tíz perc után nem is arra fog fókuszálni, hogy hogyan is néz ki a játék, hiszen be fogja rántani az élmény, melyet ad.

És szokás mondani, hogy sehol nincs kolbászból a kerítés. Sajnos erre a címre is igaz, habár az elmúlt két hónapban kapott némi hibajavítást, így én már a “foltozottabb” változattal találkoztam. De sajnos még így is találtam benne hibát. Bevallom, hogy az idegen nyelvvel nem állok rosszul, de ha szakmai szemmel akarom nézni a dolgokat, akkor ez volt az egyik ok, amiért komolyabban nem ültem neki a játéknak. Pontosabban akadtak olyan részek, amiket nem értettem, s még nem is sikerült kikövetkeztetni, hogy a játék mit is akar. Szerencsére idő közben megérkezett a honosítás is, így végül ez a része számomra meg lett oldva. Ellenben némi keserű szájízt hagyott maga a után a betűméret, mely kritikusan kicsire sikeredett. Főleg FullHD felbontáson nehéz olvasni, ugyanis az embernek ki kell essen a szemgödréből a szeme. Egy TV készüléken olvashatatlanul apró betűkkel találkozik az ember, s monitornál pedig szinte kénytelen az ember belemászni a képernyőbe. Szerencsére idővel egy modifikációnak köszönhetően változtatható lett a betűméret, így ez nem hivatalos módon orvoslásra került.
Apróbb logikátlanságok azonban így is akadnak, melyeket eddig még nem nagyon sikerült javítani. A fejlődésnek az egyik hátráltató tényezője például a forgalom. Ha nem jut el időben a szemetes az adott helyre, vagy a mentőautó, akkor az adott épület belefullad a mocskába. Az emberek megbetegszenek, s meghalnak. Elég egyetlen egy halott ahhoz, hogy az épületből mindenki kiköltözzön. Mondjuk tény, hogy a való életben is ki akarna egy aszódó hulla környezetében élni. Ugyan idővel kiszűrhető mik azok a praktikák, hogy jobbá lehessen tenni ezt a dolgot. De még így is bőven akadnak olyan esetek, amikor teszem azt egy négy sávos útnak csak az egyik sávját használják a kocsik, s közben pedig iszonyatos méretű dugók alakulnak ki.

Összegezve nem bántam meg, hogy neki ültem. Igaz, már legalább két hete próbálgatom, de az elmúlt két szabadnapomat szántam rá igazán, hogy kitapasztaljam gyakorlatilag mit is tud a program. Kellemes meglepetés volt számomra mindenképp még úgy is, hogy az apróbb hibákat is remekül tudtam kezelni. Azt gondolom, hogy ritkán látni egyébiránt szoftverezés szempontjából ennyire stabil játékot úgy, hogy ennyi mindent rejt. Tartalom az van bőven csak győzze az ember kihasználni a benne rejlő erőforrást. A hivatalosan is támogatott modifikációk pedig csak hab a tortán.
Véleményem szerint amennyiben a készítők továbbra is foglalkozni fognak a játékkal, azaz további javítások érkeznek hozzá iszonyatosan jó városépítős szimuláció lehet belőle, melyet bárkinek ajánlani lehet. Már most nagyon sok dolgot tartalmaz, s a honosítás is egy plusz pont, melynek kapcsán bárkit bátorítok arra, hogy ha érez magában némi érdeklődést eme játék iránt ne halogassa a kipróbálását.