Hajótöröttből túlélő
Minden bizonnyal kevés olyan ember van, aki otthonosan mozog a virtuális világ szórakoztatási szekciójában, aki ne hallotta volna a The Sims nevet. Ez a játék, amely emberek millióit bolondít meg, melynek fejlesztője kiegészítők formájában akár több bőrt is le tud húzni a játékról anyagi értelemben. Van, aki iszonyatosan imádja, hogy szinte más játék nem fér meg mellette, de akad olyan is, aki teljesen kifordul magából a címet meghallva, s csak ontja magából a negatívumokat, de az esetek többségében majdnem mindig megtalálható az alapjáték, illetve a kiegészítők a számítógépén.
Annak idején még iskolás koromban egyszer úgy jött el az osztálytársam hozzám, hogy azt mondta majd hoz valami jó játékot. Én igazából csak néztem rá kerek szemekkel, hogy vajon mi rejtőzhet a The Sims név alatt. Nem kellett egy óra, s annyira belelendültem, hogy nem tudtam otthagyni. Nem ment. Majd folytatódott az őrület a The Sims 2-vel. Aztán megérkezett a harmadik epizód is, amely mérsékelt pozitívumot tartalmazott nekem, így gyakorlatilag már a negyedik kiegészítő előtt elvérzett úgy, hogy nagyjából tíz órányi játékidő, ha volt benne. Lassan teljesen érdektelenné váltam a szériával kapcsolatban egészen addig, míg idén nem jött a negyedik rész. Kíváncsiságom határtalan volt, de talán a széria egyik legnagyobb bukása volt számomra. Ugyan a parancsikon minden áldott nap farkas szemet néz velem, de foglalkozni azóta se foglalkoztam vele. Azonban a negyedik rész kapcsán előkerültek a korábbi epizódok, s egyik legkellemesebb meglepetést produkáló The Sims 2: Hajótörött krónikák is, mellyel tettem egy kellemes utazást tegnap délután.
Ha nagyon őszinte szeretnék lenni, akkor azt kell mondanom, hogy már jócskán kinőttem a Sims világából olyannyira, hogy nagyon nagy dolgot kellene letenniük, hogy visszatérjek a franchise-hoz. Nagyjából az operációs rendszer feltelepítése óta fent van a szóban forgó krónika, de igazából csak egyszer ültem neki úgy igazán, ha nem számítom, hogy nagyjából öt évvel ezelőtt már végigjátszottam egyszer. Most azonban ismét késztetést éreztem, hogy egy kis laza délutánt csapjak magamnak, s az agyam lehetőleg ne a fülemen jöjjön ki, így jó döntésnek bizonyult a címbeli játék. Az más kérdés, hogy első megdöbbenés akkor volt, amikor észrevettem, hogy a korábbi mentéseimnek annyi. Akkora veszteség egyébként sem volt, hisz körülbelül nyolc hónappal ezelőtt ha fél órát játszottam vele.
Az álomház megépítése, tökéletes karakterek létrehozása, s ezek életútjának egyengetése (és most legyünk nagyon őszinték) egy bizonyos idő után teljes unalomba fulladhat. Hiába terveztem, hogy majd generációkon keresztül fogom vinni a játékot valahogy mindig megrekedtem. Feltehetően ennek tudatában készültek el a krónikák, melynek egyik zseniális húzása véleményem szerint a hajótöröttek története.
A játék indításánál három opció lehetséges. Lehetőségünk van egy oktató játékra, melynek szerintem semmi létjogosultsága, de ezt később majd részletesebben kifejtem. Van lehetőségünk családot kreálni, s a civilizációtól távol élőként megpróbálni a generációkon keresztüli életvitelt, ha van az embernek elég kitartása, illetve ideje. Gyakorlatilag minden azonos lesz az alapjátékokkal, annyi különbséggel, hogy itt a szigeti élethez van finomítva minden, így ha valaki plazma tévét akar, vagy luxus kocsit annak erről le kell tennie. Ellenben vannak gyönyörű falvak, tengerparti kunyhók és ezekhez tartozó különböző tárgyak. A harmadik opció talán a leglényegesebb, melyről a játék a címét is kapta: maga a történeti szál. Itt kiválaszthatjuk, hogy női illetve férfi karakterrel akarunk-e majd nekivágni a kalandnak. Személyre szabni nem nagyon van lehetőségünk kezdetekben, de ha a későbbiekben teljesítünk bizonyos dolgokat, akkor ez már nem lesz akadály. A karakter kiválasztásánál pedig fontos megemlíteni, hogy mindkettővel érdemes végigvinni. A befejezést nem befolyásolja, de egy-két ponton vannak, amik különböznek.
Ugyanazzal a kezelőfelülettel van dolgunk, mint az alapjáték – jelen esetben a The Sims 2 – esetében. Pár aprócska változtatást eszközöltek az alkotók, hogy a történeti módhoz passzoljon. Ilyenek között szerepel az, hogy például nincs óra, ezt a napszak változása opció váltotta fel. A barkácsolási lehetőség a történeti mód végéig teljes mértékben elérhetetlen, így ezzel nem is kell bajlódni. Ellenben megmaradtak az igényeink, tehát ugyanúgy kell ennünk, aludnunk, fürdenünk, ámbár első látásra teljes mértékben meglepő, hogy ugyanúgy megmaradt a szociális igényeink, illetve karriert is építhetünk, mely meglepően furcsa ahhoz képest, hogy egy lakatlan szigeten vagyunk. Ezek a furcsaságok hamar megszűnnek, ugyanis a történeti szál előrehaladtával rájövünk, hogy ezekre igenis szükségünk van.
Partra vetődésünk után rögtön kapunk pár instrukciót, mellyel el tudunk indulni a megfelelő irányba. Ideiglenes menedékhely, szeméttároló, tábortűz kialakítása után már sokkal átgondoltabbnak tűnik az egész. A szigetet felfedezhetjük, így ismerősök számát növelhetjük, s az állatokkal történő viszonyunk is segít abban, hogy ne legyünk depressziósak. Ehhez például bőven elegendő, hogy örökbe fogadjunk egy orángutánt. További szükségleteink kielégítése azonosak maradtak, csak némileg átalakításra kerültek. Tisztálkodásra nem kell annyira ügyelnünk, ugyanis elegendő, ha megmártózunk a tengerben, vagy nem kell illemhelyiséget keresnünk, mert bőven elegendő, ha a bozótosban elvégezzük a dolgunkat.
Ahhoz, hogy a történeti részben tudjunk haladni az adott simünknek tökéletes állapotban kell lennie. Mindenképpen pozitívum az előző részhez képest, hogy itt nem negyed óráig kell várni, hogy kialudja magát, vagy épp teletömje bendőjét. Sokkal kevesebb idő alatt megoldható ezeknek a szükségleteknek a kielégítése, így szerencsére nem ez lesz előtérben. Az, hogy hiba-e vagy a készítők voltak átgondolatlanok nem tudni, de nekem mindenképp érdekes volt, hogy amikor a simem alvásigénye vagy az éhsége nullához ért nem ájult el, nem halt meg, de nem is elégítette ki ezeket a szükségleteit, ha épp nem az otthonának nevezett helyen volt.
Itt ugyanúgy megtalálhatóak a vágyak, illetve a képességpontok is. Utóbbinál persze minden a környezethez lett igazítva, hogy az egyszeri játékos ne érezze magát szokatlanul. A képernyő jobb oldalán szövegbuborékokban jelenik meg a gondolataink, illetve a másokhoz intézett mondandónk. Többek között ez is segíti a történetbeli előrébb jutást, illetve a fő vágyunk az, aminek teljesítése elegendővé teszi, hogy tovább tudjunk jutni. A fentebb említett oktató módot pont ezért is tartottam feleslegesnek, hisz szinte a játék tippek formájában mindent a szánkba rág, hogy mit is kell csinálnunk. Egy-két negatívum ezzel kapcsolatban is ért, ugyanis akadtak olyan helyzetek, amikor ténylegesen megcsináltam azt, ami le volt írva tippként. Azonban jóval később jöttem rá, hogy az adott tipp megvalósítása példának okáért helyszínhez, vagy személyhez van kötve.
Fentiek ellenére a történeti mód mégis szórakoztató, lebilincselő. Bőven vannak benne fordulatok, s csavarok, s bizony olykor meglepetéseket is tartogat. Magas röptű gondolatokkal, megfogalmazásokkal, illetve akciójelenetekkel nem fogunk találkozni, hisz mégis csak egy pegi +12-es játékról van szó, melynek célközönsége elsősorban a fiatalkorúak.
Persze aki a jártasságokat akarja fejleszteni, s szeretne minden vágyat teljesíteni annak bele kell vetnie magát a játék sűrűjébe. Nem lehetetlen feladat, ugyanis nincs időhöz kötve, hogy a történeti részt mennyi idő alatt kell teljesíteni. Mivel lehetőségünk van, így akár az egész szigetet felfedezhetjük, illetve egy elég komoly kapcsolati rendszert hozhatunk létre. Szinte minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy egy tökéletes simet létre tudjunk hozni, míg a történetnek a végére érnék. Sziget szempontjából akár gazdagok is lehetünk! Mivel a játékban nincsen semmilyen formában pénz, így biztos megélhetést az élelem illetve a nyersanyag készletünk határozza meg. Ezek azok, melyekért vásárolhatunk bármit, amellyel lakhatóvá, illetve barátságossá tudjuk tenni a lakókörnyezetünket.
Ha komolyan nem akadunk el – amire egyébként vajmi kevés esély van – akkor nagyjából nettó négy órányi játékidőt préselhetünk ki a játékból. Ilyenkor az átlagos játékosnak azért megfordulhat a fejében, hogy vajon miért is fizetne ki jelentős összeget egy címért, ha az csupán ennyi szórakozást biztosít neki. Ha nem családot alkotunk, hogy éljünk a szigeten, akkor történeti módban végig velünk lesz a barkács opció, melyet szürkével jelez a játék motorja, hogy nem elérhető. Nem meglepetés senkinek, hogy amint végig vittük a sztori módot onnantól kezdve a zárolt tartalmak feloldódnak, s utazhatunk a szigeten bárhová. Innentől kezdve pedig a hagyományos játék elemei térnek vissza: építkezhetünk, házasodhatunk, elválhatunk, gyermeket nemzethetünk, illetve elhalálozhatunk is. Ebben az esetben nyilván nagyon fontos lesz a történeti módban kialakított kapcsolathálózatnak.
Technikai szempontból a mai gépekhez mérve szinte semmilyen probléma nem akadt a játékkal. Egyetlen dolgot vettem észre, hogy nagyjából a történeti mód közepén, amikor megindul az utazgatás több helyszínre érdekes módon érthetetlen módon előkerülnek a szaggatások, melynek egyébként nem lenne szabad jelentkeznie. Fagyásokkal, és egyéb anomáliákkal azonban nem találkoztam. Mivel nem mai játék így azért el kell tekinteni a Full HD minőségtől, illetve ehhez kapcsolódó látványeffektektől. De ennek ellenére grafikailag élvezhető, már amennyiben nem egy olyan egyén akar tenni vele egy kört, akinek csak akkor van rendes ejakulációja, ha látványtól hasmenést kap.
Összességében nem terveztem végigjátszani a játékot. Játszogatni akartam vele, s a tegnapi napon elindítottam. Végig is játszottam, tehát nem egy olyan játékkal áll senki szembe, amihez több órányi idő kell, illetve olyan nehézségi szinttel rendelkezik, hogy az első fél óra után a billentyűzetet csapkodja bárki.
Kellemes kikapcsolódás volt, s bátran ajánlható bárkinek, hisz véleményem szerint ahhoz, hogy élvezni lehessen a szóban forgó alkotást nem kell The Sims rajongónak lenni. Ami viszont a legfontosabb mindenek felett, hogy a szoftver magyar nyelven is elérhető, tehát bárki számára könnyen értelmezhető!
Műfaj:
Fejlesztő: Maxis