A Modern Háborúban is kösd fel a gatyád!

Olvasd el a tesztem! :)

Sziasztok! Beszéljünk egy kicsit az elég nagy gödörben lévő rendszerünkről. Tüntetések követnek tüntetéseket, egyre csak romlik a világ politikai és harci helyzete is. Talán ezért van olyan nagy sikere a háborús játékoknak nemde? Gondoljatok bele, egyszer talán a Föld erre a sorsra jut, amiket a videó játékokban látunk. Az ivóvíz rettenetesen gyors fogyása, a fegyverek utáni nyáladzás és még sok más indok, amiért az emberek képesek lemészárolni embertársaikat. Igen sajnos itt tart most a világ. És épp ez az a pont, amiért sikeresek a Háborús Fps-ek. Hiszen ki ne akarna virtuálisan csatlakozni a modern harcokba, legyőzni a fellázadt kis mocskokat anélkül, hogy bármi bajunk esne. Mindannyiunkban ott lapul az a kis katona, aki csak arra vár, hogy kiszabaduljon. Ez a fő célja az Fps harcoknak. De most beszéljük a Call of Duty sorozatról, azon belül is a 4. részről.

A Call of Duty mint tudjuk második világháborús helyszínekre kalauzolt el minket, egészen a harmadik részig, amit sajnos Pc Platformra nem voltak hajlandók kiadni (Azt a kutyabetyárját). Az első 2 rész óriási siker volt minden szempontból. S az Infinity Ward úgy döntött szakít a hagyományokkal, s egy teljesen új Call of Duty sorozattal fejezi be a 2007-es évet. Egy teljesen új játéksorozatot készítettek, különálló történettel, teljesen új karakterekkel (Egy karakter kivételével (Captain Price)). Ugye jól emlékszünk a Call of Duty 2-ben nem voltak olyan fontos karakterek mint a Modern Warfare-ban. Ezért nem izgultunk egyetlen emberért sem, mert egyszerűen nem tudtuk kibe és mikor vág bele a villámló bot. Itt viszont már sok információt tudunk a csapattársainkról, ezért aggódunk értük, és sajnáljuk őket nagyon, ha egy esetleges baleset áldozatául esnek. Legalábbis én így érzem.

A Call of Duty a történeteiről és a fantasztikus egyjátékos módjáról híres, ne nézzetek így. Valljátok be őszintén, hogy a Call of Duty a 4. résztől kezdve olyan történeteket alkotott és hozott be a játéktörténelembe, amilyenekkel ritkán találkozunk. Persze kritizálni is kell meg elemezni, de lássuk be a Call of Duty az Call of Duty. Nem Battlefield! Nem Crysis! Egy pár szót már szólnom kell erről is, hogy a Battlefieldesek is megértsék mi a fene van. A Call of Duty a rendkívül sikeres Egyjátékos Módjáról híres, és picikét a multiplayerről is (Call of Duty 2--Call of Duty 4.) A grafika pedig elfogadható volt, kit érdekel, hogy nem újítottak. A Battlefield pedig a Multiplayerről híres. A Battlefield egyjátékos módja meg sem közelíti a Call of Duty-t. Szóval erről ennyit. Na akkor beszéljünk a Call of Duty 4 Modern Warfare-ról.

2007. november 5-én jelent meg a játék Pc-re, mikrohullámú és olajsütőkre. Talán ez megmagyarázza nektek azt, hogy miért ilyen a grafika nem? (Ez poén volt). Na 2007, ettől az évtől kezdve minden egyes év novemberében jelentettek meg egy-egy Call of Duty-t. Ami nem semmi. Az Infinity alkotta meg a Modern Warfare sorozatot, és a sokak által ismert Activision bocsátotta ki. Az alapfelállása ugyanaz, mint azt már az első résznél megszokhattunk. Mész, lősz, fedezel, lősz, megmented a világot. Ebben a játékban viszont már nagy hangsúlyt fektettek a történetre, és a karakterekre (említettem). Ettől a résztől kezdve tisztán kimondhatjuk azt, hogy egy mozifilmet játszunk ki. Elég röhejesen hangzik, de így van. A történetek annyira jól összerakott elemekből állnak, amik megérdemelnék, hogy filmvászonra vigyék. És a karakterek, velük is olyan könnyű volt azonosulni, kezdve Price-val, Nikolai-al, és persze saját magunkkal. A karakterekért aggódunk, nehogy valami bajuk essen, hiszen jó pár olyan jelenetet sikerült megoldaniuk, mint a filmekben. Épp ezért tartom a világ legjobb háborús játékának a Call of Duty-t. S ezt fel is vállalom. Most beszéljünk egy kicsit a játék történetéről.

A játék a 2010-2011-es évben játszódik. Négy Fő terrorista van kitűzve célul. Eddig úgy tűnik nem nagy történet igaz? Viszont a megvalósítása, az már igen. A játék egy kivégzéssel indít, mégpedig egy ismeretlen embert gyilkolnak meg élő egyenes adásban. Fontos személyiség lehetett, mert az Oroszok igencsak örömmel és nagy tömeg közepén végeztek vele. És itt jelenik meg az első gonosztevőnk Al-Asad. Csak az ő nevét árulom el. És ezzel kirobbantanak egy Polgárháborút Oroszországban. Mi (Amerikaiak) egy S.A.S névre keresztelt kommandós egységbe tartozunk. Persze azt elmondom, hogy még megfordulunk különféle helyszíneken nem a S.A.S tagjaként, hanem más karaktert irányítva. De a fő karakterünk neve Soap McTavish, akivel rengeteg halálos helyszínen fogunk átvergődni, egyetlen cél érdekében, hogy igazi kommandóssá váljon. Fő szerepben áll még a kiképzőnk, a mesterünk Price Kapitány, akit a Call of Duty 2. részében ismerhettünk meg (Tud az öreg). Szóval ennyit a sztoriról. Most rátérhetünk a játékmenetre.

Játékmenet

Mint azt már említettem a történetre összpontosít a játék és nem az eszeveszett lövöldözésre. A helyszínek és a különféle küldetések úgy vannak direkt megoldva, hogy taktikázz, s ne rohanj bele a képébe az ellenségnek. Ugye nem csak a végtelen lövöldözés lesz a feladatunk. A COD 2-ben már akkor is nagyon király volt a különféle feladatok megoldása (Telefonvezetékek összerakása, robbantások Stb.) itt sem maradnak el. Teljesen a realitásra koncentrál a játék (No persze nem minden szempontból). De a lényege, hogy nem csak azzal mented meg a világot, ha kinyírod az ellenséget, hanem a terveiket is meghiúsítod. A Call of Duty 4-be sikerült egy olyan dolgot megvalósítani, ami más játékoknál nem mindig mutat jól. A lopakodás, közelharcok, mesterlövészkedés. No persze rengeteg más játékban is átélhető ez az összesűrítés, de a CoD-ban igazán életszagú. Most beszéljünk egy kicsit a Különféle harci helyzetekről.

Az összesűrítés remek alkalmazása

Ahogy mondtam remekül alkalmazza a játék a különféle elemek összesűrítését. Rögtön az első küldetésünknél lehetett a fejünket fogni, hogy milyen baró is lett. Kis átvezető után lopakodnunk kellett, s hangtompítós fegyverünkkel túlélni a "beszivárgást". Aztán jöttek a vérbeli CoD-os elemek, a kő kemény vérbeli harcok, amik szintén feldobják az adrenalint. S végül megjegyezném a kiváló mesterlövészkedést is. Nem akarok nagyon Spoilerezni, úgyhogy körbeírom. A Mesterlövészesdit annyira realisztikusan sikerült megoldaniuk, hogy tényleg azt érzed, hogy ott vagy. Főleg a harciöltözék és a különféle parancsok teljesítése miatt gondolhatod azt, hogy tényleg a világot mented meg. Ez a küldetés is mély nyomot hagy benned az tuti. Mert sok ember még ezt a helyszínt hozza fel leggyakrabban. Mint amikor te felhozod, hogy Battlefield az nem Cod, én pedig pörgőrúgást alkalmazok. Itt is ez van Call of Duty 4-Chernobil. Most beszélhetünk a fegyvereinkről is egy picit.

Fegyverek

Mondanom sem kell, hogy miféle fegyvereket tudhatunk majd magunkénak. Nem vasvellát, meg kisbecskát fogunk a kezünkbe venni, hanem vagány modern cuccokat. Változatosan van megoldva a kivitelezés, bár mivel vannak olyan helyszínek, ahol Price-val kell ügyködnünk, s nem tudjuk le a küldetést egyből, hanem részekre lesz bontva, itt ugyanazt a fegyvert fogjuk, amink volt. Viszont kétségbe nem kell esni, mert az ellenfeleknek is igencsak színes fegyverválasztéka van, s elcsenhetjük amikor csak kedvünk szottyan. A már jól ismert AK 47-es rendszeresen felbukkan az ellenfelek kezében. A mi használatunkban azonban gyönyörű modernizált fegyverek lesznek. Gondolok itt az Mp5-re, M16A4-re és még sorolhatnám. Rengeteg tartozékunk lesz a fegyvereinkhez. Mint például a lézercélzó, ami jóval pontosítja a lövésünket/találatunkat. Gránátvető is nagyon hasznos, a nagy csapatos ellenségek közé robbantással. És még sok más kiegészítő. Persze mi nem szerkeszthetjük fegyvereinket, tartozékokat automatikusan kapjuk, nekünk nem áll módunkban se venni, sem gyűjteni tartozékokat!

Helyszínek és ellenségeink

A különféle terek és ellenségeink remekül hozzák a formájukat. Ellenfeleink annyira nem változatosak, de nem is kell óriási Mickey egerekre gondolni. Ezek a szakállas orosz katonák, akik nem ismernek félelmet. A helyszínek rendkívül vegyesek. A különféle nyugis helyeken élvezet a halk öldöklés. Ilyenkor persze egyedi cuccokat kapunk a feladatunk teljesítéséhez, gondolok itt az éjjel látó "szemüveg"-re és a fegyverhangtompítóra. Az éjjel látó nagyon muris tud lenni, bár nem tanácsos röhögni ilyen helyzetekben. De tényleg amikor belépsz egy sötét zónába (Sötét épületbe) neked nem kell félned mert a technika fejlődésének gyümölcse ott lesz a kezedben... mármint a fejeden, s ilyenkor a sötétben tapogatózó Orosz katonákat gyakni nagyon élvezetes. A hangtompító is növeli az életben maradásunk esélyeit. Sokszor van olyan helyzet, amikor az adott nyugis helyszínek (meg sem gondolnánk) meglepetésszerűen változnak hangos tűzharccá. Ilyenkor azt gondolod, hogy elpuskáztál valamit, de nem. Ez is a Call of Duty meglepetéseinek része. És persze vannak azok a helyszínek, ahol meg kell védeni a csapatodat, s az erődödet. Erőd alatt itt istállókra és pajtákra gondolok. Ez is nagyon életszerűvé teszi a játékot. A Cherrnobil-os pálya az egyik kedvenc, ugye említettem, hogy itt kell mesterlövészkednünk. Kijelenthetjük, hogy a Call of Duty 4 változatos lett a helyszínek szempontjából is.

Feladatok és eszközeik

A feladatok sem okoznak csalódást, nem krumplit kell pucolni, vagy vajlingot mosni. Na jó egy tank felrobbantása nevezhető vajlingmosásnak. De különböző feladatok elvégzése teszi még izgalmasabbá a játékmenetet. Hiszen amikor hatalmas tűzharcban vagy, s folyik a véred, és nincs nálad zsebkendő... akkor adják a parancsot, hogy menj és rakd tele bombákkal azt a tankot, s te megcsinálod, majd a kabátod újába megtörlöd az orrod. A feladathoz tartozik az AC-130-as repülőgép is, ami a tömegpusztításra lett kifejlesztve. Irányításunk alá vehetünk egy ilyen szuper gépet is. Mégpedig a csapattársaink segítésére (mily meglepő). Ezzel a szuperfegyverrel 3 féle lövést tudunk leadni. Az iszonyatosan erős robbantást, ami kicsit szünetel miután lőttünk vele, a sorozatos robbantás, aminek kisebb robbanási ereje van, de nagyon hatásos, és végül az igencsak erős minigun. Ezek a küldetések is igencsak felnyomják bennünk az adrenalint, s azon leszünk, hogy BUMMM, BUMM.

Többjátékos Lövölde

Mint azt jól tudjuk a Call of Duty egyjátékos módja mellett külön köszönetet érdemel a Többjátékos módja is. Rengeteg lehetőség adódik csoportos mérkőzéseknél is. Szóval ha meguntad az egyjátékos hadviselést, térj egy szerverre, majd csapd szét az ellenfeleidet. Kezdve a típusokkal. Megtalálható a özkedvelt Serch And Destroy-----Megkeres és elpusztít. Ezt a módot rengeteg ember játssza szívesen, mert a taktikáról és a szakadatlan odafigyelésről szól. Csapatban dolgozol ne feledd, fel kell kutatni az elpusztításra ítélt tárgyat, majd megvárni, amíg a bomba időzítője lejár. Időközben viszont az ellenség tagjai azon lesznek, hogy leszedjék az általad felszerelt bombát, szóval jó öldöklést. A második a DeathMatch----Mindenki mindenki ellen. Ebben az a szabály, hogy nincs szabály. Aki csak a mapon tartózkodik lelövöd és kész. Végezetül még a Team Death Match----Csapatmérkőzés. Hasonló a DeathMatch-ez, annyi különbséggel, hogy itt két csapat szedi szét egymást. A szerverre lépés pofonegyszerű. Fellépsz, majd kiválasztod a csapatodat, vagy az automatikus csapatválasztásra bízod magad, aztán fegyverválasztás, különféle fegyvereket választhatsz ki, és még dizájnolhatod is őket lézercélzókkal, színekkel és még több extrákkal. Ezek után nincs más dolgod mint menni és ölni.

Megvalósítás

Én nem haragszom az Infinity Wardra, velem ellentétben sokan teszik ezt. Mert nem képesek szép megvalósítást létrehozni. Akinek nem tetszik becsukott szemmel játszik ennyi. Nem rossz a megvalósítása egyébként, azt nem mondom, hogy mai szemmel nézve még mindig kiemelkedő, de én elfogadom, mégpedig azért mert nincs nagy gépem és megbecsülöm a kicsit is. Sokan ezt nem teszik, csak rá vágják, hogy "Sz" és kész. Tanuljátok már meg értékelni emberek. Számomra egy dolog néz ki picit furán, az pedig a füst. Nem csúnya, csak érdekes. A messzeségben látható textúrák nem nagyon zavarnak, elég feltűnőek, de elfogadhatóan néznek ki. Semmi gond nincs a megvalósítással, remek, remek, remek.

A Fegyverek robajai

Na ha játék nem lenne csak zene, már akkor kapna tőlem 3 pontot a 10-ből. Mint azt már említettem, szinte film a játék, s ez alól a hangok sem kivételek. A nyugis helyzetekben kis alattomos zenék szólnak, de amikor jön az akció és az izgalom, a basszus fel megy és olyan mintha a Rambo-t látnád. A lövéshangok szuperek, ezekre mást nem lehet mondani. Egy rakat fegyver van, s mindegyiknek egyedi hangzása van (ezzel sem mondtam újat mi?)

Értékeljünk!

A Call of Duty 4 Modern Warfare egy elképesztő játék, nem akarom isteníteni de megérdemli azt, hogy mindenki foglalkozzon vele legalább egyszer. Gondolom nem sok olyan ember van, aki még nem játszott vele, ha viszont mégis akad ilyen annak 100%-osan ajánlom. Megéri minden egyes izgalmas percét. Mellé pedig egy jó nagy adag Chipset ajánlanék. Sziasztok!