Háború a homokban

A pompa, a luxus, a csillogás városa lerombolva, homokba temetve, néhány gépkarabéllyal. Ez a Spec Ops: The Line.

A Spec Ops sorozat 10 évvel ezelőtt mutatkozott, most pedig itt a legújabb része név szerint a Spec Ops: The Line. Legutoljára már csak egy alacsony költségvetésű konzolos játék volt, de most a 2K Games vette kezelésbe, így elkészülhetett egy teljes értékű változat.

Ha maga a játékot megnézzük, elsőre egy átlagos Third Person Shooter lövöldének tűnik, de ha bekacsintunk a lepel alá, akkor meglátjuk, hogy több is rejlik ott.
Ez a játék a Ubisoft-os Ghost Recon Future Soldier-el szinte egy időben jelent meg, de én nem fogom összehasonlítgatni a két játékot.

Mint már tudjuk, a játék a gazdagságot szimbolizáló Dubai-ban játszódik, amit most azonban átvett a természet ereje, ugyanis az egész várost homok fedi, és különböző milicista szervezetek uralkodnak. Amikor a várost evakuálták "John Collad" túl későre hagyta az indulást és ott ragadt Dubai-ban, több évig semmi életjelet nem adott magáról,amikor csak egyszer egy rádió adást fogtak tőle, így a Delta alakulat el is indult felkutatni őt.

A Spec Ops a már jól megszokott Third Person Shooter játékelemek mellet megpróbált valami újat mutatni ilyen például az, hogy mivel Dubai-t átvette a homok, így egyik pillanatról a másikra óriási homokviharokba keveredhetünk, de ezt mi is kihasználhatjuk, ugyanis óriási mennyiségű homokot zúdíthatunk az ellenségeink nyakába néhány olyan üveg tábla kilövésével, ami mögött homok van. És ennyi lenne az újítások a játékot illetően innen kezdve marad nekünk a fedezékharc.
A játék során sok ellenséget fel kell majd szabdalnunk és erre meg is kapjuk a megfelelő eszközöket. M4A1-es gépkarabélytól kezdve az RPG rakétavetőig.
A játék újrajátszhatósági faktorát biztosítja az, hogy néha kemény döntéseket kell hoznunk például, hogy élve hagyunk-e bizonyos embereket és hasonlók, és természetesen ezzel jár a többféle befejezés is. Hogy minél jobban szimbolizálják a brutalitást, néha hullahegyeken kell átjutnunk, felakasztott emberek alatt kell mászkálnunk és még ilyen nyalánkságok, amik azért fel tudják kavarni az ember gyomrát.
És hogy ne legyen annyira unalmas és monoton a folyamatos hentelés néha mesterlövészkednünk is kell vagy pedig víz lopás közbe egy kamionról lefele lógva eliminálni egy teljes hadsereget. A nagy harc közben sokszor kell majd helyt váltanunk, mivel az ellen nem spórol a pukkanó gránáttal. A mesterséges intelligencia néha jól teljesít néha nem. Van amikor kemény harc után adják meg magukat, van amikor pedig bambán kiállnak a harctér közepére.
A társainkkal is ugyanez a helyzet. De őket mi összevakarhatjuk, ha beléjük döfünk egy injekciót, parancsokat is osztogathatunk a társainknak, például kilőjenek néhány ellent, habár én ezt nagyon ritkán használtam. Szerencsénk van még a gyűjtögethető elemekhez is a játékban. A fegyvereknek is megvan a maga szintjük és ezek úgy nőnek, ahogyan minél profibban használjuk őket.

A látványvilág közepes szintűre sikerült, a távoli tájak, a lerombolt Dubai, az óriási épületek, és a homok kidolgozottsága mind nagyon szép lett, viszont a robbanások és más effektek kevésbé. A grafikához tartozik még a környezet rombolhatósága, no már a környezetünk 99%-a statikus, azért a kijelölt fedezékek szépen amortizálódnak.
A játékban a barna szín dominál, ami azért valljuk be nem lenne valami szórakoztató, ha folyton ezt látnánk, a fejlesztők is gondoltak erre, így a barna színt kiegyensúlyozza a beltéri színes luxus villák. A fizika is e téren mozog, habár az látványos, ahogyan a homokvihar felkapja az autót, amibe mi éppen kapaszkodunk vagy éppenséggel egy már amúgy is lerombolt ház dől össze előttünk, vagy pedig egy helikopter fúródik a villába.

A karaktereink hangjai egész jók lettek, habár néha elcsúszik a hang a képtől. A fegyverek hangjai nagyon hajaznak egymásra, de ezt nem fogjuk észrevenni különösebben, mivel nagyobb akciók közben ízléses mégis tökéletes zene dübörög.

Az irányítás az én szempontomból a legjobb Third Person Shooterek közül, megmaradt a jó öreg fedezékből kikukucskálás, vaklövés stb... de amit nagyon hiányoltam az a fedezék váltás.