Nincs új a nap alatt még Nevadában sem!

Szóval kezdjük is az elején. Nagyon az elején…

Az első találkozásom ezzel az egész kamion szimulátor világgal, valamikor 14-15 éve volt. Akkor játszottam a Hard Truck: 18 Wheels of Steel-el. Jó régen volt, nem is emlékszem már pontosan a játékra, csak pár dologra. Például arra, hogy rossz volt a fizikája. Pontosabban nem volt neki. Ha akár csak hozzáértem egy szalag-korláthoz, 0-ra fékeződött a kamion. De ennek ellenére nagyon tetszett a dolog és heteket játszottam vele. Alkudoztam a leendő alkalmazottakkal, különleges fuvarokat vállaltam, hogy megszerezzem az útvonal licenceket, ahol az említett alkalmazottak dolgozhatnak, szóval lekötött rendesen. No meg persze lehetett a kamionomat tuningolni, illetve újakat, jobbakat beszerezni. Megvolt a hangulata. Beleélhette magát az ember: Klasszikus kezdő vállalkozóként, minden pénzem egy használt tragacsba fektetve, szinte üres zsebbel elkezdem felépíteni a fuvarozó céget. Ezt a játékot ugyan még nem az scs Software adta ki, de ők készítették. Viszont később már ők adták ki a következő 18 Wheels of Steel részeket. De valahogy pont az tűnt el a játékból, ami nekem tetszett: ez a kezdő vállalkozó hangulat. Nem volt már benne üres zsebbel és használt tragaccsal indulás, eltűnt az útvonal licenc és már nem lehetett alkudozni a leendő alkalmazottakkal a bérekről.
Évekig felé sem néztem a stílusnak, de akkora sikere lett az Euro Truck Simulator 2-nek, hogy kipróbáltam. Elérte a játékot a Sims-végzet: DLC hegyek és látvány-csomagok. Viszont már ismét élvezhető lett a játék, mert lett bele rendesebb fizika, időjárásnak is lett hatása a látványon túl. Szóval alapvetően tetszett. Jó sok kilométert levezettem és persze megvettem a magyar térképet is tartalmazó csomagot, már csak nemzeti büszkeségből is, de őszintén szólva, engem nem fogott meg. Gyakorlatilag az elmúlt másfél évtized nyomtalanul múlt el, semmi változás, mindig ugyan az.

Rókabőr?

Szóval megjött a legújabb rész az American Truck Simulator. Első (és második) ránézésre ez a frenchise újabb része, ami újabb bőrt tervez lenyúzni ugyan arról a szerencsétlen, már többször megnyúzott rókáról. Egy olyan játék, ami ugyan azt nyújtja mint az elődje: lehet benne kamiont vezetni, kamiont tuningolni, sofőröket felvenni, akiknek lehet venni kamiont, amit persze lehet fejleszteni. Ráadásul még a grafika sem lett jobb, vagy szebb az elődhöz képest. Simán eladhatták volna DLC-ként az ETS2-höz, csak persze akkor furán nézett volna ki a név, mármint, hogy “Euro Track Simulator - American DLC”. Más okot nem tudnék mondani, hogy miért is lett ez egy önálló játék.
De hát csak 6000 Ft a Steam-en, aminél simán többet költök egy hétvégén szórakozásra, így megvettem, mert hát “Mi baj lehet?”.

ÉS NEM BÁNTAM MEG!!!
Pedig tényleg ugyan az, mint az ETS2, csakhogy a hangulat mindent visz. Ahogy megy át az ember a nevadai sivatagon egy mellékúton, ami hullámzik a tájjal együtt, az olyan hangulatot teremt, ami nincs meg az elődökben jó régóta.

A játékmenet

Aki játszott az ETS2-vel, annak itt semmi új nem következik. Nyugodtan ugorja át ezt a részt. Ami mondjuk szégyen, de hát ez van. Az scs nem erőltette túl magát. Fogta az ETS2-t és húzott rá egy új kinézetet.
Szóval kezdetnek vala egy sofőr, aki bérmunkákat vállal a másoknak a megbízó kamionján és a megbízó költségén. A fuvar végén némi pénz üti a markát. Meg tapasztalati pont. Utóbbi függ attól is, hogy a hosszú út végén a sok tonnás szörnyünkkel vontatott sok tonnás pótkocsit hogyan adjuk át a célállomáson. Mert lehet választani azt, hogy valami lehetetlen helyre tolatunk be vele, ami sok xp-t ad, vagy valami egyszerűbb helyre tolatunk be vele, ami kevesebb xp-t ad. (Ezek közül mindig csak az egyik érhető el attól függően, hogy milyen telephelyre érkeztünk) Ha nem vagyunk akkora parkolás-virtuózok, akkor választhatjuk azt is, hogy csak félreállunk a telephely egy megadott pontjára, egy kevés xp-t begyűjtve ezzel is, vagy ha sietünk, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy simán a kapuban vegyék át a vontatmányt, csak erre nem ad a játék plusz xp-t, ami mondjuk érthető is.
A fuvar végén persze megkapjuk a pénzt a fuvarért, amiből levonnak egy kicsit, ha netán megsérült menet közben az árú, vagy épp késve érkeztünk a célállomásra. De sérülésért és késésért nem csak pénzt, de tapasztalati pontot is bukunk.

Tehát a játék során két dolgot gyűjtünk: pénzt és xp-t. Előbbi adja magát, utóbbiból megint nem hoztak ki túl sokat.
A tapasztalati pont gyűjtés alapvetően jó ötlet, hiszen elég életszerű, hogy nagyobb tapasztalattal lehet feloldani kényesebb és hosszabb fuvarokat. A lényege az egész fejlődésnek itt annyi, hogy ha kellő tapasztalatot gyűjtöttünk, akkor szintet lépünk. Szintlépéskor meg eldönthetjük, hogy azt az egy pontot, ami a szintlépéssel jár, mire költjük: “vehetünk” belőle licencet veszélyes anyagok szállítására, vagy költhetjük arra, hogy hosszabb fuvarokat is kapjunk, netán törékeny, vagy épp értékes áruk szállítását is elvállalhassunk. Meg költhetjük arra is, hogy pár százalékkal kevesebbet fogyasszon az kamionunk, mert hát a zöld gondolatnak csak meg kell jelennie egy hatalmas dízelmotor kipufogója mögött is, ami több üzemanyagot képes felzabálni egy gázfröccsel, mint egyszeri Suzukis egy hétvégi túrán…(Csak mert gazdasági haszna nincs sok, ha erre költjük a tapasztalati pontunkat ahelyett, hogy mondjuk veszélyes és emiatt több pénzt hozó áruk szállításának feloldására tennénk a pontunkat.)
Amit viszont nem értek, az az, hogy mi vezette az scs játéktervezőjét arra a gondolatra, hogy tapasztalati ponttal kell feloldani a jobb motorok és jobb sebváltók megvásárlásának lehetőségét, ami azért szerintem csak pénz kérdése. Ha pénzem van miért ne vehetnék meg bármit? Mert ez viszont egyáltalán nem életszerű. Ha most besétálnék egy kamion kereskedőhöz teli pénztárcával, biztos, hogy megvehetném a legjobban felszerelt kamiont annak ellenére, hogy még csak jogsim sincs rá.

Két állam, két kamion

Enniyke. Ez jár hatezer forintért. Persze fogadkoznak a fejlesztők, hogy lesz ingyen térkép, meg ingyen kamion, ha meg van a licencelés, de nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a Sims-szindróma itt is felütötte a fejét és indul a DLC vadászat. Szóval értem én, hogy a kamionok licencelése még várat magára, de Oregon államot is licencelni kell? Gondolom majd a morgás mennyiségétől függően adnak államokat és kamionokat ingyen vagy pénzért. De persze ne legyen igazam! Az a hír járja, hogy lesz egy ingyen kamion, meg egy fizetős állam, de még csak utána olvasni sem voltam hajlandó, mert nem értem rá: kamionoztam Nevada állam területén.

Szóval a térkép indulásként két államot tartalmaz. A fuvarozás főleg autópályán és fő úton megy, de aki nem megy le a mellékutakra, annak most mondom, hogy kidobta a pénzét az ablakon, mert csak akkor jöttem rá én is, hogy megérte kifizetni a játékot, amikor lekanyarodtam egy mellékútra a sivatagban. Gyönyörű volt és hangulatos.
A városok olyanok, mint a nagyáruházak ingyenes termékmintái. Érthető módon most sem modellezték le a városok egészét, mert felesleges is lenne. Minden város pár útból áll, de úgy elkészítve, hogy az tükrözze az adott város hangulatát.

Kamionból is kettő jár: Kenworth-ból és Peterbilt-ből egy-egy modell. Ami nekünk európaiaknak nem sokat mond, de az USA-ban komoly teherautó márkának számítanak. Ha összegyűlt a pénzünk egy saját kamionra, akkor egyet vehetünk is a kereskedőnél. Ezt a kamiont aztán később feljavíthatjuk jobb motorral, sebességváltóval, jobb gumikkal. Feldobhatjuk a kinézetét szép festéssel, vagy csillogó kiegészítőkkel és fényekkel, netán menő felnit rakathatunk rá, ahogy az ízlésünk diktálja.
Persze a kamion nem törik, nem koszolódik, de licencelt járműveknél sajnos mindig ez van. Ez az ára, hogy az eredeti márka neve, relatív pontos részletei és logója bekerülhessen egy játékba. Mondjuk én személy szerint el lennék Peterbilt helyett inkább egy “Petersen” kamionban, ha az össze is törik, ha nekimegyek egy fának és az út végén a portól nem látszik a festése, de kinek mi a fontos...

Grafika

Említésre sem méltó. Nem mondhatni, hogy rossz, de a fejlesztőknek valaki elmondhatná, hogy 2016-ot írunk! A gond az, hogy szépen lemodellezték Amerikát, szépen kidolgozták a városokat és járműveket, de mindezt egy olyan grafikai szinten, ami legfeljebb 10 éve volt ámulatba ejtő.
Ennek ellenére dicséret illeti a fejlesztőket, mert a régi motor ide, vagy oda, de sikerült olyan hangulatot teremteniük a látvány segítségével, ami elviszi a játékot a hátán és ellensúlyozza azt, hogy tulajdonképpen semmilyen előrelépés nem történt az előző játékaikhoz képest sem grafikában, sem játékmenetben.

Hangok

A hanegeffektusok nagyon szépen ki vannak dolgozva. Tényleg egy kamion belsejében érzi magát az ember. Hallani a légfék tartályának visítását, a motor bömbölését, a retarder sípolását, mindent. Nekem egyedül a városok háttérzaja hiányzott.
Elsőre majdnem leírtam, hogy zene kiváló, de rájöttem, hogy már rutinosan betöltöttem a saját zenéimet. Azt eltávolítva meg nincs zene, csak az főcím alatt szóló - egyébként egész jó - dallam.

2+2=5

Miután az imént jól lehordtam a játékot, mert ötlettelen, mert ott tart, hol 5-10 éve is tartott és mert a rossz és logikátlan megoldásokon sem változtattak semmit, mégis csak azt ajánlom, hogy vegyétek meg. Mert az egész több, mint a részek összege. A hangulat, ami nagyon megfogott a játékban az, amit nem lehet leírni. Ami csak az egészre vonatkozhat, mert ha elkezdem elemezni, hogy miből rakták össze a játékot, hát nem sok jót lehet róla mondani. Mert például azt nem mondhatom, hogy gyönyörű a játék, mert a grafika olyan, amilyen, de mégis el tudok gyönyörködni a tájban azért, mert a motor hangja, a táj látványa és a kamion belseje összességében elég ahhoz, hogy ne zavarjanak a részletek. Mert ha az egészet nézem, mégis valami nagyon hangulatos dolog jött ki az alapvetően rossz alapanyagokból.