Menu
Gépigény Google+ profilja
Gépigény Google+ profilja
Gépigény Google+ profilja
Gépigény Facebook profilja
Tyrion Lannister
Szint 16
Tyrion Lannister avatar
Baczó Domonkos (Domi)
14 éves, férfi
Budapest
Magyarország
Offline, itt járt 8 perce
1 éve tag
Lesben áll egy cápa
Írta: Tyrion Lannister, 2016. július 30., játékteszt
Játék: Hungry Shark World (Android)

A Hungry Shark Evolution nagy sikere után a Future Games of London kiadott egy folytatást, amelynek célja az volt, hogy kijavítsa az első rész megkérdőjelezhető, vagy hibás pontjait.

És gyakorlatilag az egész játék ebből áll: ugyanazt nyújtani, apró változtatásokkal, úgy, hogy lehetőleg figyelembe vegyék a felhasználói igényeket. A játékosok pedig nagy kanállal zabálják majd a terméket a bevált recept miatt, és még külön örülni fognak a frappáns, de apró változtatásoknak, és kegyesen szemet hunynak afölött, hogy az ilyen változtatásokat jobb helyeken patchek, DLC-k, vagy upgrade-ek formájában szokás kiadni. Nem támadni akarom az ilyen folytatásokat, de körülbelül annyira számítanak új játéknak, mint egy remaster cím, vagy egy definitív kiadás, és létjogosultságuk is körülbelül annyi. Nos, ilyen játék a Hungry Shark World.

Ismerős elemek

A játékban, csakúgy, mint az előző részben, egy cápát irányítunk. A célunk, hogy minél tovább életben maradjunk. Ez korántsem könnyű feladat, hiszen ragadozó porcos halunk irreálisan gyorsan kipurcan, ha nem eszik egy rövid ideig (a címből lehet sejteni, hogy éhes a szentem, de hogy ennyire...). E mellett problémát jelent a rengeteg ellenség is, akik cápánk életére törnek: ezek lehetnek fajtársak, de medúzák, tintahalak, vagy akár fegyveres emberek is. A víz mélyén mélytengeri halak portyáznak, a vulkán környékén nagy a forróság, lépten-nyomon különböző fajtájú, és sokszor mozgó bombákra bukkanhatunk rá, szemetek, és tengeralattjárók is keserítik az életünket, szóval nem könnyű dolog a boldogulás ezeken a vad vizeken.

Ez frusztráló is lehetne, de egyrészt kisebb cápákkal is meglehetünk, ha nem a titkos katonai bázis géppisztolyos őreit támadjuk be, és a hihetetlen mennyiségű áldozat is kárpótol minket. Különböző halakba, rákokba, pingvinekbe és egyéb madarakba, delfinekbe, fókákba, emberekbe, és egyéb, a táplálékláncban alattunk álló élőlényekbe futhatunk bele, és mi ezeket szőröstül-bőröstül felfalhatjuk. Ráadásul ha nagyobb cápával pusztítunk, akkor sok veszélyforrásból étel lesz, bár egy részük (főleg a nagyobb ragadozók) továbbra is sebez minket. Hogy étkünket utolérhessük, rendelkezésünkre áll boost is, ami folyamatosan újratöltődik, és a képernyőere tapintva aktiválhatjuk (a cápa irányítása egy "analóg karral" történik), ez által, ha ügyesek vagyunk, bármelyik menekülőt elkaphatjuk, pláne, hogy a mesterséges intelligencia továbbra is egy plüssmackó értelmi színvonalán vegetál, mondjuk ezen változtathattak volna. A legszórakoztatóbb jelenetek alakulhatnak ki, amikor üldözünk egy turistát, aki kiszalad a partra, majd pár pillanattal később gondol egyet, és megfordul, hogy gyomrunk feneketlen mélyére vándorolhasson.
Az is megmaradt az előző részből, hogy a játék során a piszkos anyagiakra is nagy szükség lesz. Aranyat szerezhetünk aranyszínnel megjelölt táplálék elfogyasztásával, azonban ez nem biztosít túl nagy bevételi forrást, így (a túlélési bónuszon kívül a gold rush-okra kell hagyatkoznunk. Ezekből két fajta van. A szimpla változat csíkját gyakorlatilag minden fogyasztással töltjük, aktiválódása esetén az általunk megehető élőlények mind arannyá változnak, így tetemes összeg üti virtuális markunkat. Ebben a részeben azonban e mellett a Mega Gold Rush is, ennek csíkját a szimpla gold rush-ok alatt tölthetjük, és amint aktív státuszba lép, nemcsak hogy minden fogyasztás több aranyat ér, de minden, még a bombák is arannyá változnak (és természetesen ehetővé válnak).
A gold rushok egyébként akadálymentesítésre is jók: a szimpla verziónál sebezhetetlenséget, a mega variációnál pedig végtelen evési lehetőséget kapunk, e mellett végtelen boostot, így a normál állapotban kellemetlen bombákat felrobbanthatjuk, vagy elmenekülhetünk szorult helyzetünkből.

Változások

Bár a játék jelentős része ismerős az előző részből, több újítást is kapunk. Ezek közül a Mega Gold Rush-t és a szemét megjelenését már említettem. A változások közül a legjelentősebb talán az, hogy az Evolution legtöbbet vitatott pontja, az egyetlen pálya a World-ben hárommá változott. Mert bár az előző részben volt több titkos barlang, és egy teleportkapu, de ezek nem tudták elfeledtetni, hogy néha kicsit unalmas ugyanazt az egy területet bejárni újra és újra. Most megkaptuk a Csendes-óceánt, a Jeges-tengert, és az Arab-tengert, mindegyiket sajátos kinézettel és élővilággal. Az egyes pályák mérete egyébként alig marad el az első rész játékterétől.
Megjelentek a tengeráramlatok is, ezekkel szemben igen nehéz mozogni, de a barátaink is lehetnek, ha velük egy irányban próbálunk haladni. Az áramlatok, mellékbarlangok, vagy átjárók közül sokat lezár a játék, és a torlaszt csak bizonyos nagyságú cápával lehet áttörni, így nem lehet minden tartalomhoz hozzáférni a legelejétől, de legalább a torlaszokhoz, és a meg nem ehető élőlényekhez odaírják, hogy milyen osztályú ragadozó szükséges ahhoz, hogy interakcióba léphessünk velük - így nem kell a sötétben tapogatózni.
Az is tetszett, hogy számos élőlényt nem tudunk egyszerűen elfogyasztani, ha elegendő méretű állattal vágunk neki a vadászatnak, a World sokkal jobban igénybe veszi az ügyességünket, mint elődje, erre jó példa egyébként a ránk torpedókat kilövő tengeralattjáró, amelyet ugyanúgy boostolással tudunk összetörni, mint az átjárókat védő barikádokat, vagy a dolgunkat ugyancsak megnehezítő, és visszafagyó jeget. Bár utóbbit szintén előnyünkre fordíthatjuk, ha beszakítjuk felfegyverzett ellenségeink alatt. Ezekből kitűnik, hogy a Hungry Shark World játékmenete valamelyest elmélyült az előző részhez képest.

A küldetések rendszere is megújult, most már nem kell a feladatok szövegét összegyűjtögetni játék közben, hanem minden menet előtt megtekinthetjük a három aktuális missziót, amelyek közül az első kettőt első nekifutásra, míg a harmadikat több játékon keresztül végezhetjük el. Ezek a feladatok nem túlságosan komplikáltak, bár néha ismétlődnek, további probléma még, hogy közülük jó néhánynál csak egy adott pályán ehet teljesíteni a feladatot, bár ha ezt a feltételt kivennék, még kevesebb fajta küldetéssel találkozhatnánk. A helyzetet valamelyest enyhíti, hogy minden pályán napi öt láda van elbújtatva, illetve összeszedhetjük a HUNGRY betűket is. ha ez utóbbit sikerül egy futamon belül abszolválni, akkor óriási méretűvé válunk, és szabadon garázdálkodhatunk egy ideig. Ezeken kívül minden napra van egy külön feladat, amiben más emberekkel mérhetjük össze cápánk étvágyát, jutalmat itt a ranglistán elért helyezés függvényébe kapunk. Kár, hogy itt a fejlesztők kreativitása alacsonyabb volt, mint a küldetések kifundálásakor.

Grafika, hangok, játékélmény

Az előző részről készült tesztemben leginkább a grafikát emeltem ki a játék pozitívumai közül. Ez így visszagondolva hiba volt,. hiszen bár a játék a saját lehetőségeihez mérten valóban lélegzetelállítóan nézett ki, kivetnivaló bőven volt benne, és egyáltalán nem uralta annyira az élményt. Most a grafika két szempontból is megváltozott: egyrészt technikai téren jobb lett, a modellek nagy része szebb, a textúrák, effektek élesebbek lettek.
Másrészt a grafika stílust is váltott, és ez jobban rányomta a bélyegét a megjelenésre. Az Evolution sterilsége után a World kissé elnagyoltabb, de anyagibb érzetű rajzfilmes stílusban jelenik meg. Ennek pozitív hatása, hogy sokkal jobban bele tudja élni magát az ember a vízi világba, és emellett végre nem veszi magát komolyan egy olyan játék, ahol cápákkal vágunk rendet a tengeralattjárók és óriási tintahalak között. Cserébe negatívum is akad: az emberek ábrázolásának nem tett jót a váltás, a modellek szörnyen néznek ki. Mindazonáltal a grafika egyértelműen fejlődött, ahogy az egy folytatástól elvárható.

Amennyire dicsértem az első rész megjelenését, legalább annyira kifogásoltam a hangzásvilágát, és nem véletlenül, ugyanis vállalhatatlan volt, amit hangok címén kaptunk. Amit mindenképpen elvártam a folytatástól, hogy ezen a téren javítson, és ebben nem is csalódtam: a hangok nagyságrenddel javultak. A probléma csak az, hogy így is inkább botrányos a hangzás, mint vállalható. Bár a víz statikusan szörcsögő zúgását sikerült kiiktatni, de az opponensek széttépésének zaja szörnyű, a sikolyokat pedig egy Zs-kategóriás horrorfilm is letagadná, szóval ha az a képtelen ötlet merülne fel a Ubisoft fejeseiben, hogy finanszíroznak egy harmadik részt, akkor nem árt, ha tudatosítják a Future Games of London fejlesztőcsapatában, hogy ennél jóval drasztikusabb javulásra van szükség. Az sem segít sokat, hogy a menü zenéje egész jó, hiszen a játék közben megszólaló rövid zenék, csilingelések gond nélkül ellensúlyozzák ezt.
Bár (mint mondtam) a grafika és a hangok fejlődése nem befolyásolja nagyban a játékélményt, viszont a játékmechanika elmélyülése már igen, ami a több pálya mellett szintén hozzájárul ahhoz, hogy ne unjuk meg olyan hamar a játékot. Emellett most sokkal nagyobb élményt nyújtott a halak közötti aprítás, mint az előző rész esetén, valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag sokkal jobban szórakoztam, és ezt nem lehet csupán a kicsit több és sokszínűbb tartalommal magyarázni. Egy biztos: a Hungry Shark World egy jó darabig nem ereszt maga elől, és alpárisága ellenére is mindenkinek ajánlható agykikapcsolás.

Cápák és cókmókjaik

Ami szintén szúrta a szemem az előző részben, az a mikrotranzakció. Túlságosan uralta a játékot, túl sok tartalmat zárt le. Ez most megváltozott, végre nem kell sok millió éve kihalt, vagy sohasem létezett, de mindenesetre méregdrága lények képei előtt bosszankodnunk, hogy sohase játszhatunk vele.

Most, mint már volt róla szó, különböző osztályokba sorolva kapjuk a cápákat: XS-től XXL-ig mindenféle méretben. Az XS-en kívül minden csoporthoz három ragadozó tartozik. Új csoportot az előző kollekció egyik tagjának maximum szintre juttatásával lehet megnyitni. Ezt persze ki lehet kerülni gyémántok segítségével is, de a cápák mindegyike elsődleges pénzen vehető meg. Az egyes cápákat fejleszthetjük is: az élet - boost - harapás hármas mérőszámait tuningolhatjuk.
A cápáknak vehetünk mindenféle ruhát, fejfedőt, de akár erőpajzsot, vagy társat is. Beszerezhetünk térképet is az egyes pályákhoz. Itt mondjuk tetszett, hogy az egyes ruhadarabokat, tárgyakat minden cápához felhasználhatjuk, ha egyszer megvettük.
A mikrotranzakció más téren is megszelídült, hiszen az újraéledési rendszer méltányosabb lett, a ruházatunk egyes elemei rendelkeznek csak borsosabb árral (gyémántban), és a gyémántokból is több "potyog" pusztításunk közben. Bár a számtalan reklámmal nem tudtam megbarátkozni.

    Pozitívumok:
  • szebb grafika
  • gördülékenyebb
  • szórakoztatóbb
  • előnyös újítások
    Negatívumok:
  • gyakorlatilag ugyanaz, mint elődje
  • még mindig megunható
  • gagyi hangok

Összegzés
A Hungry Shark World gyakorlatilag elődje összes játékelemét átvette, sok újdonságra nem szabad számítani. Azonban az újítások jól sültek el, és a játékmenet is olajozottabb lett, így szórakoztatóbb, mint az Evolution. Mindenkinek csak ajánlani tudom, bár sok időt nem érdemes rászánni, és nem árt a hangsávot lenémítani közben.

Értékelés
Grafika: 90%
Hangok: 50%
Játékélmény: 86%
Összességében: 85%

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Hozzászólások: 1
Tyrion Lannister avatar
2016. 07. 31. 10:18:16
#
Elkészült új tesztem. Ezen kívül már valószínűleg csak két androidosat írok, augusztusban a Mekorama, míg az ősz folyamán a Shadow Fight 3 kerül terítékre. Közben már elkezdem PC-s tesztek írását, lesz itt BioShock-trilógia, Shadow of Mordor, meg még ki tudja, mi.
Értékelések
Összes átlaga:
██████████
10
1 értékelés alapján
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Szavazás
Szoktál videós játékteszteket készíteni vagy nézni?







Szavazáshoz be kell jelentkezni