A jó öreg 3-as

Igen, Ő az! A GTA sorozat első 3D-s része, ami nem kevés játékosnak dobogtatta meg a szívét a maga idejében.

Íme egy teszt a GTA Sorozat első 3D-s játékáról, a bűvös 3-ról. Számomra ez volt az első GTA amivel játszhattam annak idején, és még most is szeretem. Sajátos esős-ködös New York-i hangulata miatt szerették meg olyan sokan, és veszik elő mind a mai napig, mikor agyon kell ütni az időt egy kis nosztalgiázással (vagy baseball ütővel…) Na, de kezdjük a legelején.

2002-ben adták ki eme csodás játékot, és több millió darabot adtak el belőle világszerte. Ez köszönhető többek között annak, hogy az első két rész után 3D-s megjelenítéssel, új grafikai elemekkel és hangokkal tette valóságosabbá a játékot a Rockstar Games csapata. Ma már természetesnek vesszük ezeket a dolgokat, viszont abban az időben nagy újításnak számítottak. Annak idején kiskölyökként meg voltam bolondulva a játékért, emlékszem a gépemnek nagyon nem tetszett, de pici akadás ellenére is hosszú időket töltöttem el vele. Azok a régi szép idők… be kell látni, öregszünk. :)

A történet a New York-ra hasonlító Liberty City-ben játszódik. A város 3 részre van osztva: Portland, Staunton Island, Shoreside Vale. A játék elején a városnak csak az egyik részén, Portlanden garázdálkodhatunk, de épp elég ahhoz, hogy megismerkedjünk a játékkal. Nekem személy szerint mindig Portland volt kedvencem mivel a legtöbb időt ott töltöttem el mászkálással, felfedezéssel, autózással, és valószínűleg a legtöbb pusztítást és gyilkolást is ott végeztem. :)

A történet a szokásos bosszúállás alapjain nyugszik. Főhősünk, akinek a játék során a nevét nem említik, egy bankrabláson vesz részt ahol a csúnya-csúnya ’barátnője’ Catalina ellene fordul és lelövi. Emiatt nem tud elmenekülni és elkapják a zsaruk, de sikerül megszöknie egy másik rab kiszabadításakor. Innentől kezdhetjük a kezünkbe venni az irányítást. Barátunk eléggé szűkszavú, a játék során egyetlen szó sem hagyja el a száját. Lehet találgatni hogy miért nem beszél, egyesek szerint a Catalina okozta sérülés miatt némult meg. A történet során erre nem derül fény, bár a későbbi GTA epizódban a San Andreas-ban is találkozhatunk vele és ott sem szólal meg. Mivel tudtom szerint a San Andreas története korábban játszódik, mint a GTA 3 története, ezért én azt feltételeztem, hogy egyszerűen néma. A San Andreas-ból kiderül a neve is: Claude. De kanyarodjunk vissza a történethez. Szokás szerint a ’jó’ elnyeri jutalmát és a rossz megkapja büntetését. A történet végére barátunk leszámol a város nagykutyáival, átveszi az irányítást, és végül hidegre teszi Catalinat és megmenti szerelmét Maria-t. Milyen romantikus… főleg hogy nem sokkal utána a hangokból feltételezhetően Maria agyát is közelebbről megvizsgálja egy puskagolyó segítségével :)

A játék elég véresre sikeredett. Egy jól irányzott robbantással leszakadó, szanaszét repülő testrészeket láthatunk, spriccelő vérrel megkoronázva, így ’finoman’ lehet aprítani a népet, ha ahhoz van kedvünk. Nem is beszélve arról, hogy az emberek hangos üvöltéssel-sikítozással fejvesztett menekülésbe kezdenek, ha az út kellős közepén hóhérkodni kezdünk. Sok fegyvert használhatunk a 9mm-estől a lángszórón át a rakétavetőig. Rengeteg autóval is találkozhatunk a lomha teherautótól a fürge sportkocsikig, amiket kedvünkre törhetünk-zúzhatunk. A játékban lehet hajóval is közlekedni, bár nem sokszor kell használnunk. Utazhatunk magasvasúttal és metróval is. Egy repülő is helyet kapott, aminek az irányításával elég nehéz kibékülni, legtöbbször a vízben kötünk ki vele, és mivel főhősünk nem tud úszni, hamar meg is fullad.

Vérbosszúnk során dolgunk lesz a maffiával, triádokkal, yakuzákkal, diablókkal, kolumbiai kartellel és még rajtuk kívül mindenféle más bandával. Mivel a legtöbb banda vezérét eltesszük láb alól, ezért a játék végére elég sokan fognak minket utálni az utcán. Ez akkor idegesítő mikor nyugodt autózás közbe ránk támad egy kisebb hadseregnyi maffiózó vagy más bandatagok, és mire kiszállnánk égő autónkból az már repül is a levegőbe velünk együtt.

A játék hangulatát a ködös, szürke, sötét utcák adják. Nekem ez kimondottan tetszett, illik a játék egyedi stílusához. A város él, az emberek úgymond mennek a dolgukra, ha valami szokatlan történik egyből odamennek bámészkodni, ha lövöldözni kezdünk akkor kitör a pánik és mindenki fut amerre lát, néhányan pedig nekünk esnek és próbálnak minket megverni, leállítani - kevés sikerrel :) Ha egy autót meglövünk, akkor a sofőrje ész nélkül tökig nyomja a gázt és minél hamarabb el akar tűnni onnan. Mindez azt az érzést kelti, hogy egy valós, élettel teli városban garázdálkodhatunk. A legjobban az tetszik, mikor egy autós ránk dudál, és főhősünk szépen határozottan a középső ujját mutatja a sofőrnek :) Bár az épületekbe nem tudunk bemenni, azért bőven van mit csinálnunk a hatalmas területen.

A főküldetéseken kívül sok mellékküldetést is megcsinálhatunk, ’kölcsönvehetünk’ taxit, tűzoltóautót, rendőrautót, mentőautót és végezhetjük a hozzájuk tartozó feladatokat, ha nagyon unatkozunk. Vannak telefonos küldetések, versenyek, autó leszállítás és még sok más. Találkozhatunk még különleges ugratásokkal, rejtett csomagokkal is, amiket ha megtalálunk fegyvereket, pénzt kapunk.

A játékban rengeteg hangeffekt és zene van. Hallhatjuk a város zaját, az emberek beszélgetését, a forgalom hangjait, és mindent, ami kell. Mikor autóba ülünk, 9 rádiócsatorna közül válogathatunk. Van hip hop, pop, reggae, techno és még sok más. Az egyik csatornán (Flashback) a Sebhelyesarcú című film zenéiből is hallhatunk párat. Ezeken kívül saját zenéinket is berakhatjuk a játékba.

A grafika egész jóra sikeredett, a játék Renderware grafikus motort használ. Mai szemmel lehet hogy nem a legszebb látványt nyújtja, de a maga idejéhez képest jól teljesít. Úgy gondolom, hogy kora ellenére még ma is sokaknak nyújt kellemes pillanatokat a játék. Bár későbbi társai úgymond modernebbek, szebb grafikával, jobb hangokkal, jobb kidolgozottsággal (na meg a legújabbak nem kis gépigénnyel) nem tudják visszaadni az egyedi hangulatot. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy ez a legjobb, mindegyiknek van valami sajátossága, ami miatt megszerettük őket. Én személy szerint a mai napig előveszem, mikor nosztalgiázni támad kedvem.

Köszönöm a megtekintést! :)