Menu
matany001
Szint 16
matany001 avatar
Matány Márk (Matisz)
23 éves, férfi
Dévaványa
Magyarország
Offline, itt járt 10 órája
3 éve tag
Egy újabb kiskapu legbelső félelmeink felé!
Írta: matany001, 2017. október 26., játékteszt
Játék: The Evil Within

Montanába felkapott stílus a túlélő-horror műfaj, ezért is vetemedtem arra, hogy végigviszem a népszerű címben említett játékot, melyben nem csalódtam egy percet se. Úgy érzed félelmeid nem tudnak felülkerekedni rajtad? Akkor még nem csöppentél bele az Evil Within borzalmas világába, ahol mindenki csak egy valamiért létezik... hogy meggyötörjön téged, és felemésszen a végtelen sötétségbe! Készen állsz belépni oda ahonnan nincs visszaút?

The Evil Within avagy egy újabb kiskapu legbelső félelmeink felé!

Beszéljünk kicsit a horror műfajáról. Időtlen idők óta az emberbe ott van a rémület, és az ijesztgetés mivoltja, főleg ha valamit nem tudott épp kezüleg megmagyarázni. Elsőnek ugyebár szájról szájra terjedt rémmesék járták körbe a köztudatot, különféle borzongató lényekről, emberekről. Mindenki volt már olyan passzba, hogy egy ismerősre a frászt hozta, csupán azért, mert jólesett látni az utána következő reakciót. Nos ezt kezdte a filmipar is megkaparintani, több számos klasszikus született a 20.századba, majd ezt követően a potenciális lehetőséget látva a játékipar is elkezdte meglovagolni ezt a fajta irányvonalat. Ha már az első Doomra gondolunk, ott is megjelentek a különféle ocsmány bestiák, mely az akkori játékosra a frászt hozta, illetve azt is, hogy késztetést érezzen a "földdel egyenlővé tiprom" gondolkodásra. Az utána következő legelső Resident Evil letette az asztalra azt a mérföldkövet melyet rengeteg más játék is követett. Az akció-horror volt leginkább eleinte népszerűbb, de mára már a túlélő-horror sokkal közkedveltebb és elfogadottabb lett, mivel ott többször meggondolod mivel, mikor hogyan fogod magad átverekedni egy adott szakaszon a játékban, nem is beszélve arról, hogy be kell osztanod mindent amit nyújt a program, plusz eltervezni a következő lépésedet is egyben. Az utóbbi években nagyon népszerű a horror műfaj, rengeteg indie és nagy listás cím próbálkozik több-kevesebb sikerrel, de végül is mindegyiknél adott az alap konstruktora. Így érkezünk el a tesztünk alanyához, a The Evil Withinhez.

A játékot nem más jegyzi mint Mikami Shinji, akinek a Resident Evilt is köszönhetjük. Amikor megjelent a játék elejét bemutató videó, már ott meggyőzött, hogy itt bizony nem kutyaharapás szőrivel lesz, hanem kőkemény "kérlek istenem csak ezt éljem túl" sokszoros jelmondatok fognak elhangzani majd. Magáról a történetről röviden, egy veterán alkoholista nyomozót alakítunk aki egy elmegyógyintézethez igyekszik társaival egy bűnesetet kivizsgálni, ahol is elszabadulnak az indulatok a későbbiekben. Nagyon bonyodalmas összekuszáló történettel rendelkezik, nem tudod néha mikor hol vagy, miért vagy itt és miért váltakozik a helyszín egyik pillanatról a másikra. Fő kolomposunk egy Ruvik nevezetű egyén, akit nem a külseje miatt fogunk szeretni.. bár nem mintha egyáltalán kedvelni kellene. Nos az ő feladata pofon egyszerű, megkeserítse a mi ittlétünket abba a játékidőbe ameddig élvezzük karakterünk hánytatását, és ennek segítségére lesznek a legkülönfélébb undorító ocsmány rondaságok. Végigjátszásom alatt párszor megálltam és néztem, vajon mit tennék ha a való életbe ilyen szörnyűségekkel találkoznék?

Valószínűleg keresném a kilépés gombot. Nem spóroltak az ellenfelekkel, ahogy haladunk előre egyre különfélébb és más más képességekkel rendelkező egyénekbe futunk bele. Nos vannak kellően strapabíróbb dögök is, amiket nevezhetünk bossoknak, akár a játék első 15percében megjelenő láncfűrészes barátunkat is, aki nem az erődbe igyekezne fát vágni, hanem minket szeretne lego kockákká alakítani, vagy ott van a Kör filmeket idéző ijesztő négylábon járó lény is, mely sokszor fog borsot törni az orrunk alá, de kellő óvatossággal és némi odafigyeléssel, nincs az a monstrum amit gátat szabhat kalandjainknak. Idővel kitapasztaljuk a játék mechanikáját, de fontos szerepünk lesz a lopakodás. Itt bizony meggondolod, hogyan fogsz ajtót nyitni, ugye egyszeri SPACE gombbal halkan csendbe kukucskálsz be, de ha kétszer nyomod le, akkor mint Feri bá a kocsmából hazaérve rúgod be az ajtót. Velem is előfordult, gondoltam senki nem lesz berontok erre vagy 6-7ellenfél egyből a nyakamba volt, és jött az hopsz lehet kopogni kellett volna de nagyon érzés. A lopakodás fontos szerepet kap a játékba, elég sűrűn ajánlatos használni nem csak mert spórolsz a lőszerrel, de az elején nem szeretnél állandóan elhalálozni. Az irányítás könnyen megszokható, futunk, lopakodunk, célzunk, lövünk, interakcióba lépünk és nagyjából ennyi is. Némely ellenfeleket nem elég csak megölni, vagy gyakran alapból kifeküdve nézik a szép eget, te pedig arra gorombáskodsz aztán felkelted őket, így van lehetőségünk gyufa által melegséget vinni rothadó szívükbe, vagyis elégetni őket. Hasznos dolog, persze nem kell minden egyes elhulló hullát szénné égetni, de ajánlatos odafigyelni.

Kapunk különböző fegyvereket is, a megszokott pisztoly, az arcformázó shotgun, későbbiekben egy mesterlövész puska is kikacsingat, de egyértelműen a nyílpuska viszi a prímet, és a hozzá tartozó különféle nyílvesszők. Itt kérem szépen van válogatás mint a búcsúban. Felvillanyozhatjuk kedélyüket egy kis sokkoló nyílvesszővel, vagy éppen ha úgy tartja kedvünk ritkíthatjuk a népet egy kis robbanó vesszővel is. Ezeket a játékban található alkatrész gyűjtésből tudunk legyártani magunknak. Ajánlatos használni őket, sokat segítenek egy-egy szorult helyzetbe. Lesz egy igazi Amnéziás lámpánk is, amivel megvilágíthatjuk előttünk a terepet. Ha egy új ajtóhoz érkezel kapcsold ki lehetőleg, ha kinyitod és előtted a vidám fiuk társasága, a világító lámpádat hamar kifogják szúrni ezáltal téged is. A mentést elég érdekesen oldották meg, bizonyos szakaszokba belefutunk világító tükröm tükröm mond meg nékem be, ahol is átmegyünk egy kisebb helyszínre, ahol egy csinos nővérkénél tudunk majd menteni, ha tovább haladunk, egy villamos székbe ütközünk ami kérem szépen arra szolgál, hogy fejlesszük magunkat.. igen pontosan. Amikor elsőnek láttam, így lehet fejlődni, vicces megoldásnak tartottam, de baromi jó is egybe. A fejlődés ki mit szeretne annyi választék van. Ugye az alap életerő, sprint, közelharc, mellett a fegyvereket is lehet saját testre szabottan kikupálni, a teherbíró képességeidet is, miből mennyi lőszert tudj magaddal vinni. Fejlődéshez az úgynevezett zöld takony, agyvelő, trutyi, akármi is legyen szolgáltat nekünk lehetőséget, találunk kis nagymama féle befőttes üvegekbe, vagy az ellenségtől kinyert esszencia formájába is.

A közelharcot nem nagyon toltam túl, elég volt ha egy peremnél egy jót odasóztál neki, hagyj zuhanjon biztosító kötél nélkül a nagy semmibe. Rengeteg módon tudjuk kivégezni ellenségeinket, köszönhetően néha a pályákon talált tárgyaknak, a helyszínen adódott lehetőségeknek. Különféle dokumentumok, iratok is elmesélik a játék előzményeit mely sok hasznos információt rejt magába. Vannak titkos érák is, ahol lelhetünk kulcsot, amivel hullaházas ajtókat tudunk kinyitni különféle jutalom reményében. A legmocskosabb dolog talán az elrejtett bombák a pályákon, melyekre ajánlatos odafigyelni, és ha lehet kiiktatni, de nem lesz mindig egyszerű. A helyszínek nagyon változatosak, egy ok nem lehet a panaszra, de tényleg lesz itt mindenféle kínálkozó csodálatos és borzongó helyi látványosság is. Amikor egyre beljebb vagy a játékba és tényleg zuhansz lefele a semmibe majd hirtelen egy folyósora érkezel, vagy pedig amikor egy hatalmas város darabjaira hullott mezején kell flangálnod, vagy éppen egy elhagyatott romos vidéken, és az elhagyatott kastélyról, kis szűk folyosókról ne is beszéljünk. Nem lesznek egysíkú unalmas helyszínek, mindenhol találunk érdekességet, ahogyan haladunk tovább.

A játékélmény kellően változatos, túlélünk, harcolunk, fejlődünk, borzongunk alapköveken nyugszik, melybe egy csavaros történetet is elrejtettek a készítők. Lesznek különféle feladványok is akár egy teli éles pengékkel teli folyóson csak úgy juthatsz át, ha megfelelően helyezed a vértől csöpögő hulla zsákokat a sírokra, vagy mikor szó szerint nyitott mozgó emberi fejekben turkálod az agyat.A filmes hangulat miatt 21:9-es képarányba alkották meg a játékot, de ha valakit zavar egy egyszerű program segítségével szélesvásznú lehet a játék, jómagam is így játszottam ki. Ízig vérig horror játékot alkottak a készítők, mely tényleg egy csepp percét se untam meg, remek karakterekkel és látványvilággal megspékelt túlélés lesz itt a főszerep. Ha azon gondolkoztál megéri-e játszani vele? Ne habozz vele,hiszen kellően hosszú is a játékidő amit belelehet ölni körülbelül 11-12óra ami azért elég borzongást jelent a játékos számára is. A vége fele elég akciódússá és pörgőssé válik, de ez egy hatalmas adrenalin bombát is nyújt egyben, ami tényleg befog szippantani, és nem fogod letenni. Mindenféleképpen az igényes alkotások közé sorolnám, megéri végigvinni, és utána akár újból neki lehet futni, plusz elkölthető agyvelővel, és új eddig meg nem szerzett fegyverekkel is. A játék nehézségére nem lehet panasz, ha még is könnyűnek találnád a legnehezebb fokozaton egyetlen ütéstől meghalsz játékmódot neked találták ki! A kaland még itt nem ér véget, készült a játékhoz három darab DLC, melyekről tovább viszik és bonyolítják a történetet, és ott leginkább a lopakodáson és a túlélésen lesz a hangsúly főleg, hogy nagyon fegyvered se lesz mivel elpusztítani az újdonsült és még furcsább szerzeteket.

The Assignment & The Consequence DLC

Időközben sikerült végigvinnem a két sztoriszálat folytató DLC-ket, és meg kell mondjam már a legelején, hogy szerintem baromi hangulatosra sikerültek. A játék végén lévő hatalmas nagy ürességet próbálja behozni a plusz tartalom, de valami teljesen mást kapunk... szerencsére. Főhősünk ezúttal Kidman nyomozó lesz, akivel a magassarkújába úgy fogunk sprintelni, mint egy futó bajnok, ja nem. A főcselekménnyel párhuzamosan haladunk szépen előre, és felfedik nekünk, a miértre a választ, ha alaposan odafigyelünk. Azt mondom rég játszottam ilyen jól egy szimpla kiegészítővel. Itt nem a harci cselekményre fókuszál a játék, hanem bizony szükségszerű bujkálásra, és lopakodásra, amiből bőven fogunk kapni eleget. Bevezettek pár új dolgot, pl most már a falak mögé a C gomb megnyomásával eltudunk bújni, és közben balra avagy jobbra tudunk haladni észrevétlenül, esetleg kihajolni, és szólhatunk az utunkba kerülő ocsmányságoknak, hogy legyen oly kedves és sétáljon már a hang irányába, amíg mi a másik oldalt, elosunk szépen elkerülve ezzel a veszélyforrást. Egyetlen épkézláb tárgyunk egy jó darabig egy szimpla zseblámpa, aminek hasznát fogjuk venni, ugyanis bizonyos piros csillagokkal megjelölt falakon, ajtókat tudunk képzelni, kreálni, teremteni a fényen keresztül. Későbbiekbe lesz lehetőség harcra is, főleg az utolsó dlc utolsó szegmensébe, de ezt inkább jobb ha meglepetés marad aki még nem játszotta ki. Újdonság az is természetesen, hogy ismét kapunk eddig nem látott szörnyeket különféle képességgel felruházva, amire azt mondom, néha elég komoly borsot tudnak az orrunk alá nyomni, és ha már itt tartunk meg kell említsem, hogy itt az elejétől érzed azt a feszültséget, hogy minél hamarabb átakarsz jutni egy másik területre. Amikor nyomás alá helyez a játék, akkor nagyon is hozza az elvárható szintet. Amikor egy kis szerverterembe kell várni a leérkező liftre és addig folyamatosan osonnod kell, főleg úgy, hogy az ellenség véletlenszerű útvonalon halad állandóan és ha észrevesz, akkor bizony nincs menekvés. Ugyanis főhősnőnk nem rendelkezik valami eget rengető sprintelési idővel, ezért is jó meg kell gondolni mikor kezdünk bele a gyorsabb tempóba. Annak ellenére, miszerint teljesen másként megy itt az előrehaladás, az alapkoncepció ugyanaz.. rettegj. Nagyon jó volt nézni, ahogy haladtunk előre, hogy mennyi helyes, és egy ugyanazon időbe voltunk Sebastinnal egy helyen, csak mi nem vettük észre az alap kampány során. A két DLC-t cirka 4,5 óra alatt kilehet játszani, ami négy darab fejezetből áll. Hozza azt a szintet amit kellett, nagyon megéri végigvinni, egy percet se csalódtam benne. Úgy érzed nem volt elég félelembe részed az alapjáték során? Majd most lesz!

Nagyon hangulatos darabot adtak le a készítők, igényes munka van utána, melyre jó pár év múlva is emlékezni fogunk, és nem fogjuk egy hamar elfelejteni. Kiknek ajánlom? Minden élő embernek, aki kicsit is szeret borzongani. Fényeket le, ajtót becsukni, és indulhat a tortúra. The Evil Within világa téged hív!

Rövid vélemény:
Montanába felkapott stílus a túlélő-horror műfaj, ezért is vetemedtem arra, hogy végigviszem a népszerű címben említett játékot, melyben nem csalódtam egy percet se. Úgy érzed félelmeid nem tudnak felülkerekedni rajtad? Akkor még nem csöppentél bele az Evil Within borzalmas világába, ahol mindenki csak egy valamiért létezik... hogy meggyötörjön téged, és felemésszen a végtelen sötétségbe! Készen állsz belépni oda ahonnan nincs visszaút?
Értékelés:
Grafika:
█████████
9
Hang:
██████████
10
Design, művésziesség:
██████████
8
Zene:
█████████
9
Játékélmény:
██████████
10
Újítások, ötletek:
██████████
7
Hossz, újrajátszhat.:
██████████
7
Történet:
█████████
9
Nehézség:
██████████
8
Összességében:
█████████
9
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Hozzászólások: 1
CrazyPatrikkk avatar
10 napja | 2017. 11. 10. 13:23:33
#
Jó teszt lett :).
Értékelés
Összes átlaga:
█████████
9
3 értékelés alapján
Csak regisztrált tagok értékelhetnek