Menu
GameTestMan
Szint 13
GameTestMan avatar
(GTM)
19 éves, férfi
Gyöngyös
Magyarország
Offline, itt járt 26 napja
5 éve tag
Irány a ring (II. rész)! (Xbox 360)
Írta: GameTestMan, 2014. július 21., játékteszt
Játék: Fight Night Champion (Xbox 360)

Elkészült a Fight Night Champion játékteszt II. része. Igaz, másfél évvel később. Most viszont nem (csak) az egyjátékos módot, hanem a többjátékos módot is kiveséztem. Jó olvasást kívánok!

Egy földi halandónak két indoka is lehet, miért nem fog soha bokszkesztyűt húzni a kezére: az egyik, hogy primitív sportnak tartja, míg a másik oka, hogy az egészségét akarja megőrizni (mert az ökölvívás, mint tudjuk, káros az egészségre). Egyszeri ember csak akkor lehet ökölvívó bajnok, ha mondjuk előkaparja valamelyik EA (Canada vagy Sports) által készített Fight Night címre hallgató játékot. A mai nap egy bokszos játékról fogok írni. Aki jól visszaemlékszik az tudni fogja (igaz, több mint másfél évvel ezelőtt történt), hogy került már sor nálam egy bunyós játék elemzésére, pontosabban a Fight Night: Champion-ra. Ha az előző részt még nem olvastad el, annak erősen ajánlom, hogy legelőször a másfél éves tesztemet kezdje el elolvasni, ugyanis ez lesz a második része. Hogy miért? Ma ugyanis a többjátékos módot (multiplayert) fogom kivesézni, és azokat a részeket, melyek az előző részből kimaradtak. De miért csak most kerül sor a multiplayer elemzésébe? Nos, az Xbox Live fizetős (amit már a Playstation rajongók is kívülről fújnak). Egy Xbox Live Gold nevezetű kártyát kell megvenni, és egy 25 sorszámjegyű kódot kell bepötyögni a konzolunkba. Ezután már aktiválódni fog a többjátékos mód. Egy évre szóló többjátékos mód olyan 9990 FT. Microsoft viszont gondolt a Live hívőkre, és elindította a "Games with Gold" szolgáltatást. Ha ez nem lenne, talán ezeket a sorokat soha nem írtam volna le. A lényeg az, hogy havi két játékot kapnak (az egyiket a hónap 1-től 15-ig, míg a másikat 16-tól a hónap végéig). Emellett leárazásokat kapnak, így ez rögtön nem is olyan drága mulatság.


Játékmódok

Na szóval, mint említettem az előző tesztemben, az egyjátékos módban 3+1 játékmód van. Ezeken gyorsan átsuhanok: a Fight Now-ban barátságos meccseket játszhatunk. Talán az előző részben elfelejtettem mondani, hogy olyan bokszolókat ereszthetünk egymásnak mint pl. Tyson.t és Vladimir Klitshkot vagy Muhammad Ali-t és David Haye-t. Emellett a Champion Mode-t és a Legacy Mode-t is kiveséztem. Míg a Champion Mode-ban egy börtönviselt (Andre Bishop, LaMonica Garrett [amerikai színész] hasonmása) bőrébe bújhatunk, addig a Legacy Mode-ban saját karakterünkkel mászhatunk fel a csúcsra.
(Frissítés: sikerült legyőznöm Isaac Frost-ot 2013 júniusában. Igaz, szűk egy évbe telt, de legalább kijátszottam.)


Többjátékos mód (multiplayer)

A multiplayer-be belépve elég karcsú látvány fogad minket: kevés opció közül válogathatunk (szerintem ez így van rendjén, mert nem kell ezáltal órákat bajlódni, hogy melyikre menjünk). Az EA (Sports) a Fight Night Champion többjátékos móddal játszó hívőinek egy aprósággal állt elő: legalul, fekete háttérbe burkolt, fehér betűszínnel, futószalagszerűen olvashatjuk az NBA, NFL, NHL, MLB (Major League Baseball) és a golf (nyilván libasorban) legfrissebb eredményeit is. Itt, a többjátékos módban mindösszesen 4 játékmód van, ebből 2 közül az egyik egy nagy hülyeség, a másikról pedig csak sejtésem van (lentebb megtalálod, miért is van ez így). Még mielőtt belevágnék az elemzésbe elmondanám, hogy egyjátékos módban már több száz meccset lejátszottam, több ezer órát beleöltem a játékba és a leggyengébb középsúlyúval kiütöttem a legkeményebb nehézsúlyút a legnehezebb szinten, 5 menet alatt. Mint később ki fog derülni, még ez sem volt elég. Amit legfőképpen elemezni fogok az az (Online) Fight Now és az (Online) World Championship lesz. Továbbá lassacskán, de fölsorakozva a GYMS-re és a Prize Fight-ra is sor fog kerülni (jogos a szóhasználat).


(Online) Fight Now

Az Online Fight Now-ban (csakúgy mint az egyjátékos testvérében) barátságos meccseket játszhatunk. Ez a legideálisabb hely kezdőknek vagy akik gyakorolni szeretnének. A gép magától sorsolja ki az ellenfelünket, ezután választhatjuk ki, hogy kivel szeretnénk lenni. Fontos tudni, hogy egy súlycsoportban lévő ökölvívók küzdhetnek meg egymással, nem úgy, mint az egyjátékos módban, ahol két súlycsoporttal gyengébb vagy erősebb izompacsirtákat (vagy hájgolyókat) is kiválaszthattunk. Ha barátunkkal szeretnénk játszani, akkor nyilvánvalóan nem kerül sor sorsolásra. Megtaláljuk a manuális és az automata beállításokat. A manuális beállításokkal nem érdemes bajlódni (itt beállíthatjuk a menetek számát, hosszát és a súlycsoportot) mivel csak akkor játszhatunk a saját beállításunkkal, ha más játékos is ugyanazokkal az opciókkal szeretne játszani. Az automata (vagy más szóval alap) beállítás egy 10 menetes nehézsúlyú bokszmérkőzés. Itt lényegesen több ember játszik, legyőzve ezzel a rengeteg bajlódást. Fontos még tudni, hogy a bunyó helyszínét a gépi magától sorsolja ki.


(Online) World Championship

Sorra került a várva várt (Online) World Championship is (rövidítve: OWC). Ez szintén a multiplayer része, és hasonlít a Legacy Mode-ra. Saját karakterünk elkészítésekor leges legelőször el kell döntenünk, hogy milyen súlycsoportban játsszon a karakterünk. Ebből hármat találunk: könnyű-, közép-, és nehézsúly. Mint láthatjuk, nincs annyi súlycsoport, mint az egyjátékos Legacy Mode-ban (ott összesen 8 van). Ezt követően kiválaszthatjuk, hogy pl. milyen zenével vonuljon a ringbe (itt a játék soundtrack listája, esetleg valódi ökölvívók zenéi vagy akár a himnuszok között is válogathatunk (melyek között halkan megjegyzem, nincs magyar). Továbbá, hogy milyen legyen a bőrszíne, hajstílusa. Beállíthatjuk, hogy milyen legyen a magassága (ezt azért emelem ki külön, mert a mélynövés bizonyos szempontból hátrány), emellett én a hosszú karokat javaslom (az egyenesek miatt, továbbá lehetővé tesszük ezzel, hogy ellenfelünk ne tudjon visszatámadni). Izmot vagy akár zsírt is tudunk pakolni a bokszolónkra. Ezeken kívül jelen van a tetoválás is, habár nem olyan nagy a választék (a felsőtest minden részénél [beleértve a a fel-, és az alkaroknál] elérhető), de a fejen lévő rajzok valamiért kimaradtak, amiket én nagyon hiányoltam. Ezután nem csak a karakterünk felszerelését, de még a fogvédőnek a színét is beállíthatjuk (lehet két-, vagy akár három színű is [egy színű csak akkor lehetséges, ha két színű opciót választjuk, és megpróbálkozunk azonos színt elérni]). A szerkók között hatalmas a választék, ez egy jó nagy piros pont a fejlesztőknek. Szinte minden márka helyet foglalt (szám szerint 8 darab): Lonsdale, Adidas, Nike, Grant, Reebok, Reigning Champ, Everlast és a Rival. Ha semelyik sem tetszett meg, akkor az EA Sports (mint "külön márkának" beállítva) által készített valódi ökölvívók nadrágjai, bokszkesztyűi, cipői közül választhatunk. Ha ezzel elkészültünk, el kell döntenünk azt, hogy milyen stílusban bokszoljon és védekezzen: 3 védekezési mód van jelen (van ugye az az ősrégi védekezési mód amikor két karunkat behajlítva a fejünkhöz szegezzük, aztán a háromszöges kompozíciót is megtalálhatjuk, mikor az egyik kezünket vízszintesen a testhez helyezzük, a másikat pedig függőleges helyzetben a fejünkre tesszük. A harmadik védekezési mód amikor a fejet védi egyedül és vízszintesen van a két kéz egymáson (nekem ez a védekezés a bújócskára emlékeztet). Miután egy zsák márkás cuccot pakoltunk a karakterünkre, jöhetnek rögtön az első többjátékos módban lévő meccsek. Egyébként egyszerre több bokszolót is elkészíthetünk és irányíthatunk, akár különböző súlycsoportúak is lehetnek. Ráadásul ha akarjuk, ki is törölhetünk egy-egy ökölvívót.


Amint elkészültünk mindenféle beállítással, rögtön megpillanthatjuk saját karakterünk arcképét, lejjebb pedig, a győzelem, vereség, és a KO-k számát is. Ehhez párosul a bal alsó sarokban helyet kapó adott harcos szintje (Boxer Level). Egyre több siker hatására nőni fog, azonban ha több vereség is becsúszik, nem fog lecsökkenni. Legelőször az összértékelésünk 78 lesz. Csakúgy mint a Legacy Mode-ban, itt is a győzelem segítségével fejleszthetjük az ökölvívónkat. Bármilyen meglepő, de ha (többször) ki is kapunk, ezért is kapni fogunk tapasztalati pontokat (XP-t). Mint az előző részben említettem, itt is a tapasztalati pontokkal a karakterünket tudjuk fejleszteni (testre vagy fejre mért, jobb illetve bal egyeneseket, horgokat, védekezést [ezek a legfontosabbak, egyébként egy teljes listányit fogunk kapni]). Így a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan nőni fog bokszolónk értékelése. Győzni az első mérkőzésekben nagyon nehéz lesz, mert egyrészt kétbalkezes az ökölvívónk , másrészt még úgy is megeszi az ütéseket ha közben védekezünk. Tehát első lépésként az lesz a feladatunk, hogy a védekezés fejlesszük minél erősebbre (jobb esetben, bár valaki inkább támadásra összpontosít). Én már maximumra fejlesztettem pár hét leforgása alatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy már nem ütnek ki többé, sőt, még úgy is kiüthetnek, ha közben védekezel. Én azt ajánlom (főleg kezdőnek), hogy azonos értékelésű játékossal szálljon a ringbe. Nem érdemes erősebbel kikezdeni (jobb meghátrálni), mert akár az első menetben kivégezhetnek. Egy menet 3 percig tart és hozzátenném, hogy a mérkőzések 10 menetre vannak kiírva. Az állást a 3. illetve a 8. menet elején láthatjuk egy jól átlátható táblázatba foglalva körülbelül 8 másodpercig. Ha kérdőjelek forognak a fejünk körül, hogy vajon ki vitte az adott menetet, segíthet az ellenfél vagy a saját ökölvívónk reakciója a csengetés után: ha például egy bokszoló elkezd ugrálni és a kezeit felemeli, akkor nagy valószínűséggel ő vitte a pálmát. Vagy például ha egy játékos a menet végeztével a kezét rázza, akkor az a menet vesztését jelenti. A mérkőzés végeztével láthatjuk a meccs előtti, illetve utáni statisztikákat. A legfontosabb adatokat kapjuk meg például, hogy mennyire nőtt vagy csökkent a győzelmi és a KO arány (ezt %-ban kapjuk meg). Nyilvánvalóan logikus, hogy ha győztél, de csak pontozással, akkor a győzelmi arány nőni fog, de a kiütés aránya nem. Ha pedig veszítünk (legyen az pontozással, vagy éppen a padlón voltunk vízszintes testhelyzetben, és nem bírtunk felállni), akkor mindkét százalékérték csökkenni fog. Minél többször fogunk padlót, annál nehezebb lesz felállni (míg a legelején mindössze 2 másodperc alatt felállhatunk, addig a harmadik KO-nál már ügyesen egyensúlyozni is kell). Persze vannak vitatható eredmények is, például hogyha kétszer kiütünk egy ellenfelet, de az a mérkőzésen több ütést vitt be, és pontosabb is volt, akkor hiába ütöttük ki többször, ő fog nyerni. Ha belegondolunk ez a való életben is így van: erre felhoznám példának a nemrég lejátszott Ruslan Provodnikov - Chris Algieri mérkőzést, melyen az utóbbi nyert, holott kétszer kiütötték.


Ellenfél, nem ellenség!

Most egy pár sort az ellenfelekre fogok áldozni. Amint lejátszottunk több meccset, rögtön leesik, hogy minden játékos különféle taktikát vet be (ugyanis ez szintén nagyon fontos) a győzelem megszerzése érdekében: Van olyan olyan folyamatosan hátrál, és a megfelelő pillanatban küld egy egyenest, más viszont nem ismeri a védekezést és folyamatosan osztogatja a power punchokat (ami rövidtávon kitűnő, hosszútávon öngyilkosság, mivel hamar elfárad a karaktere). Az erő gyorsan fogy úgyhogy csak óvatosan azokkal a punchokkal. Mellékesen hozzáfűznék annyit, hogy tisztán észre lehet venni, mikor mért ránk hatalmas ütést az ellenfél: például a riválisunk olyan hangot ad ki, mikor a teniszezők elütik a labdát. Mellesleg még az sem piskóta, amikor valaki elhülyéskedte az első 3 menetet és állandó jelleggel bejátszásokat csinált (amik sajnos vagy nem sajnos, szintén jelen vannak a játékban. Ilyen a tökön ütés, lefejelés, keménykedés [pl. mellveregetés]) amiknek semmi, de semmi hasznuk nincsen ráadásul pontlevonásokat is kaphat a vádlott. Miután meglátta a 4. menet elején az állást, akkor kezdett el normálisan játszani. A legtöbb játékos alapból ott követi el a hibát, hogy mikor meglátja a mérkőzés előtt, hogy mennyire gyenge az ellenfele akkor rögtön előre iszik a medve bőrére. Egyébként dupla kattintásos elfogadás van, így ha nem szeretnénk, hogy karakterünk újra a földön fetrengjen, ki is léphetünk még a mérkőzés kezdete előtt. Az eddigi rekord (leggyorsabb kiütésben), amit csak a világon egyetlen földi halandó tudott véghez vinni (kapaszkodj meg!) mindössze 3 másodperc. Ennyi idő alatt bezsebelt egy győzelmet és a vele járó tapasztalati pontokat (XP-t). Felhívnám a figyelmet arra, hogy vannak olyan játékosok, aki mindig új karaktert kezdenek. Nos, ezzel nem tudunk mit csinálni, de tisztán meg lehet állapítani, hogy ki a kezdő és ki nem. Véleményem szerint leginkább az indokolja, hogy valaki rájött egy hatalmas nagy taktikára. Egyetlen power punch-al díszített jobb egyenessel haza lehet küldeni egy-egy ellenfelet (még ha az ellenfele védekezik még akkor is).
Az ellenfelünk győzelmének és a vereségének a számát a mérkőzés kezdete előtt (bevonuláskor) megnézhetjük. Fontos, hogy soha ne a kiütésre, hanem a győzelemre menjünk. Ne a KO-ra, hanem a pontozó bírókra bízzuk győzelmet. A KO-khoz különféle esések párosulnak: van ugye a hagyományos, amikor szimplán elesik a ellenfelünk, aztán jelen van a liszteszsákhoz hasonló kidőlés (ekkor háttal esik a padlóra), de nekem a kedvencem mikor pofára esik. Egyébként (csakúgy mint az egyjátékos módban elérhető Champion Mode-ban itt is) csak a saját karakterünk erejét (Stamina) és életerejét (Health) láthatjuk (ez az egész multiplayer-re értendő). Így gyakran észre sem vesszük, hogy egy általunk küldött bal vagy jobb egyenes majdnem hazaküldte a riválisunkat.


Az OWC-ben természetesen megtalálhatjuk a világranglistát is. Ez egy kihagyhatatlan része egy játéknak, ha versengésről van szó. Jó hír, hogy 2 magyar játékos is helyet foglal a 100-as ranglista középsúly osztályában: az egyik "Vlagyi" nevezetű játékos, ő a 42. hely körül kóricál, míg "taylorp79" a 15. helyezett. A legtöbb játékos ("csodával határos módon") kanadai és amerikai (egyesült államokbeli). Ezeken kívül találunk mexikóiakat, Európában leginkább Nyugat-Európa környékén jellemzőek Fight Night Champion gamerek (jórészt Franciaországban és Nagy-Britanniában), illetve találunk skandinávokat is (nagyobbrészt dánokat és norvégokat). Rajtuk kívül Ázsiában, Ausztráliában és nagy valószínűséggel Afrikában is találunk földi halandókat (igaz, utóbbi inkább kisebb létszámban fordul elő). Tehát rövidre fogva: a kontinens bármely pontján lennénk, biztos találunk olyan embert, aki játszik vele. Hogy miért? Mert ez az egyetlen olyan ökölvívós játék, amely megállja a helyét a mai világban (tehát ez a "number one" box game).


GYMS és a Prize Fighting

A GYMS-nek semmi haszna nincsen, maximum gyakorlásra alkalmas (de még arra sem igazán). Ám azért tanulhatunk itt is valamit: például én itt azt sajátítottam el, hogy a levegőbe való ütés bizony akár a győzelmünkbe is kerülhet. Onnan jöttem rá, hogy folyamatosan pontlevonásokat kaptam az edzőmeccsen emiatt. Ezután nem ütöttem meggondolatlanul, és sorra csentem el azokat az értékes pontokat az ellenfelek elől.
A Prize Fighting-ról pedig csak feltételezések forognak a fejemben, mivel nem enged be a szerver ebbe a játékmódba (és gondolom többek is így vannak ezzel). Nagy valószínűséggel egy olyan nagyszabású esemény, ahol a földkerekség legjobbjai küzdenek meg egymás ellen, és a világbajnoki öv megszerzése érdekében.


Mint az előző részben említettem, ebben a játékban nem igazán jellemző a vérzés. De amióta a többjátékos móddal játszom, egyre többször feltűnt, és egyre gyakrabban fordult elő. Talán nem is csoda, hiszen valódi játékosok küzdenek meg egymással, és nem gép ellen nyomulnak. Alkalmanként láthatóak a felszakadt szemöldökök, véres bokszkesztyűk és nadrágok, továbbá vért köpő játékosok, kisebb vértócsák, de sajnos még mindig nem az igazi.
A szurkolók kidolgozása nagyon jól sikeredett (ezt nem csaphatta össze a fejlesztőcsapat, mint a Fifa-s részeknél, ugyanis a ringhez közel helyezkednek el a nézők, ezért kénytelen volt külön időt áldozni rá az EA). Láthatjuk a három öltönyös férfit (ők lennének a pontozó bírók), továbbá az ellenfél csapatát, illetve a saját brigádunkat is. A szurkolók gyakran felállnak, élvezik a mérkőzést. Ha pedig valamilyen szabálytalanság elkövetői, vagy áldozatai vagyunk (például tökön ütés vagy lefejelés), akkor fújolnak.
A kommentátor is jelen van a videó játékban, Joe Tessitore (ejtsd: Dzsó Tesszötór) személyében. Mint említettem az előző részben, nagyon gyenguszra sikeredett, gyakran "évek" telnek el két mondata között (mármint a játékban). Ő szokta az Amerikai Egyesült Államokban az ESPN csatornán a bokszmérkőzéseket közvetíteni, emellett saját ökölvívó műsorja is van a csatornán (Friday Night Fights).


Végszó/Összességében/Értékelés

Ezzel Fight Night Champion nevezetű játék elemzése teljes egészében befejeződött. Összességében elmondhatom, hogy egy nagyon jó játékról van szó. Habár vannak negatívumai is, én úgy gondolom, hogy ez egy játék velejárója. Hogy lesz-e még Fight Night sorozat, az persze nem kérdés (bár semmi sem biztos csak a halál), de ne siessünk ennyire előre, mert a grafika ugyan három éves, de még mindig üti a 2014-es szintet. Viszont azt már nem igazán tudom megerősíteni, hogy PS3-ra és Xbox 360-ra a következő Fight Night rész is megjelenik, mert már eljött a következő generációs konzolok ideje is. Mindenesetre kíváncsian várjuk. Most nem lesz pozitívum-negatívum értékelés, mert az előző részben megtettem.

Köszönöm a figyelmet!

Értékelések
Összes átlaga:
██████████
7
7 értékelés alapján
Csak regisztrált tagok értékelhetnek