Menu
Gépigény Google+ profilja
Gépigény Google+ profilja
Gépigény Google+ profilja
Gépigény Facebook profilja
Fixer99
Szint 5
Fixer99 avatar
17 éves, férfi
Magyarország
Offline, itt járt 11 napja
1 éve tag
Érezd a vér és bor keverékének édes ízét!
Írta: Fixer99, 2016. augusztus 06., játékteszt
Játék: The Witcher 3: Wild Hunt

A Witcher 3 Wild Hunt sokak számára toronymagasan az év játéka címét jelentette, ezzel pedig én is így voltam. Ez a játék egyértelműen jött, látott és győzött, de véleményem szerint teljesen megérdemelten. Hosszú, komoly és feledhetetlen történetével, meghatározó karaktereivel, hatalmas bejárható világával, fülbemászó zenei anyagával és lenyűgöző látványával teljesen belopta magát a szívembe. Az idei (2016-os) év megjelenési listájáról egyértelműen a Blood and Wine volt az amit a legjobban vártam! Amit ígértek nekünk a fejlesztők, azok bizony rendkívül ígéretesek voltak: vadiúj bejárható terület, plusz 30 órányi történet és Ríviai Geralt történetének lezárása számomra éppen elég indok volt ahhoz, hogy beruházzak rá, míg akkor is, ha ez csupán egy DLC. Ez csupán egy DLC? Nem kedves olvasó nem kell rögtön az optikába rohannod szemüvegért, nem olvastad félre, ez pontosan így van, ez a kiegészítő bizony a fentebb felsorolt tartalmat tartalmazza. Ja, hogy ezt sok alapjáték nem tudja átadni? Ez szerintem még nagyobb dicsőség a CD Projekt Red számára! És, hogy ez az utolsó kiegészítő van-e olyan színvonalas, mint az alapjáték? Ez jelen tesztemből kiderül!

A poros úton, mely gyönyörű virágokkal tarkított rétek között fut végig, egy csillogó páncéllemezekkel díszített barna ló halad végig, melynek kényelmes, bőrrel bevont nyergében egy kissé mutáns alak ül. A macska szemű, több helyen csatákban szerzett sebhelyekkel tűzdelt, erős páncélt viselő férfinek hamu szőke hajába bele túr a lágy és kellemes szellő, mely ezen a csodálatos vidéken fújdogál. A messzi északról idetévedt harcost is egészen magával ragadja az elé táruló látvány, ezt kétségkívül le lehet szűrni az arcára kiülő nonverbális jelekből. De még micsoda látvány tárul szemei elé! A kékben tündöklő égbolt (melyen éppen lemenőben van a meleg színeket magából árasztó napkorong) horizontján egy mesebeli kastély magasodik, melynek tetején ezen vidék díszes zászlaja lengedezik a fáklyák megvilágításában. A kastély előterében élénk színekben pompázó házak magasodnak, a növényekkel telitűzdelt, macskaköves utcákon pedig boldog polgárok tengetik mindennapjaikat. Van olyan, ki éppen letérdelvén, kezében egy lanttal, éppen szerenádot ad az egyik épület erkélyén a muzsikát mosolyogva hallgató, bájos hölgynek, de akadnak akik a piacokon a kereskedők portékáját nézik, vagy éppen csak egy padon üldögélve, fütyörészve élvezik a városból áradó mediterrán atmoszférát. Messze földön híres ám ez a hely turisták körében is, akik biztosan nem hagyják ki Reginald szobrát, melynek hímtagját megsimítván mágikus karizmát kapnak. A városon kívüli fényes birtokokon parasztok dolgoznak sürögve-forogva. A szőlősben van is ám mint dolgozni, a friss, zamatos szőlő szemekből ugyanis olyan kiváló minőségű borokat készítenek, amely valószínűleg simán kenterbe veri a hazánkban híres Tokaj-i asszút. Ám most minden figyelem a birtokok melletti zöldellő területre felemelt Lovagi játékok arénájára szegeződik, hiszen messze földről érkeznek ide aranyló páncélzatba öltözött, jóképű és mindenre elszánt, bátor lovagok, kik szembe szállnak bármilyen fenevaddal, annak reményében, hogy elnyerjék azon szépséges hölgy kegyeit, akik a szívük választottja. Ezen varázslatos helyre érkezik meg Ríviai Gerelt és innen veszi kezdetét tesztalanyunk története.

Ezen rövid leírással remélem sikerült érzékeltetnem azt a parádés látványt és érzést, amit az új játéktér, Toussaint áraszt ki magából. Ezen új helyszín ugyanis lehengerlően szépre sikeredett, az élnék színek igazi felüdülést jelentenek a játékos számára a sötét és kietlen Velen után (belőlem legalábbis ilyen érzést váltott ki). A Dél-Franciaországra hajazó terület tehát nagyszerű lett és bizony ezt a zseniális helyszínt sikerült megtölteni élettel, és rengeteg izgalmasabbnál-izgalmasabb tennivalóval. A fő sztorin kívül ugyanis sok-sok megbízás vár majd ránk, amik között akadnak humorosak, perverzek és komolyak egyaránt, de az garantált, hogy bármelyik tulajdonság is jellemezze őket, mindet megéri végrehajtani (már csak a jutalom szempontjából is, de persze első sorban az élvezeti faktor miatt). Tartalom és látvány szempontjából tehát egyértelműen jelesre vizsgázott a Blood and Wine, utóbbi pedig egy-két toldás, javításnak köszönhetően szebb is lett, mint az alapjátékban volt (na nem mintha ott bármilyen panaszunk lett volna rá).

Nézzük akkor most viszont meg magát a történetet. Az egész onnan indul, hogy witcherünk a Senkiföldjét járva, az egyik hirdetőtáblán egy felhívásra lesz figyelmes, melyet maga a nagyságos és hihetetlenül szép Anna Henrietta hercegasszony tett közzé. Az üzenet tartalma szerint ugyanis birodalma veszélyben áll, mivel egy rémséges szörnyeteg sorra öli a királyi udvar személyzetét és Beauclair városának lakóit. Geralt feladata tehát az, hogy fényt derítsen arra, hogy ki az elkövető és milyen szándékkal csinálja ezt. A történetre azt tudom mondani, hogy izgalmas, elég sok fordulatot sikerült beletömniük az íróknak, és gyakorlatilag az egész térséget bejárjuk ez által. A karakterek is nagyszerűek lettek: Geralt hozza szokásos formáját, bár mintha ezúttal még több megnevettető poént sikerült volna a szájába adni, a hercegasszony valóban gyönyörű, mind emellett pedig nagyon eszes és tekintélyes nő. Sokat ad a játék hangulatához szereplők terén egy régi ismerős, Regis is, aki szintén saját stílusával és olykor fekete humorával mosolyogtatja el a játékosokat. A gonosz karakterek is jól ki lettek dolgozva, de igazából ez minden szereplőre igaz, nem nagyon tudnék olyat mondani aki kidolgozatlan lett volna. Az új szereplők mellett újabb bestiák is megjelentek, amelyeket igyekeztek a készítők minél inkább különbözőbbé, egyedibbé elkészíteni. Egy biztos, szépség versenyre egyiket sem küldeném, hiszen most is mindegyik igazán gusztustalan külsőt kapott, ami nem baj, így megadva a morált arra, hogy még inkább ketté akarjuk vágni őket pengéinkkel ( jó tanács, hogy érdemes bújnunk a bestáriumot, ami igazán hasznos információkkal szolgálhat az adott bestia legyőzésével kapcsolatban). Apropó, ha már előjöttek a fegyverek, ezúttal is sok új darabot szerezhetünk és készíttethetünk el a különféle kovácsműhelyekben, bár tény a legkomolyabb, legnagyobb sebzést okozó darabok valahol szét vannak szórva csak arra várva, hogy megtaláljuk őket (az egyik legértékesebb egyébként egy igencsak különleges helynek a mélyén található meg, ahol ráadásul egy az 1.részből ismerős szereplő is feltűnik majd egy kisebb cameo szerep erejéig). Ismét érdemes lesz majd a különféle mutagénnekkel szórakozni, ezzel fejlesztve karakterünket, ráadásul az igencsak pörgős tutorial, bevezető után (a bevezetőben rögtön három igencsak komoly szörnnyel kell megbirkóznunk, nem véletlenül ajánlott 34-es szint felett elkezdeni a kieget). Megnyílik egy olyan küldetés ami egy titkos laboratórium felfedezésére ösztökéli a játékost, amit abszolút érdemes felkutatni, hiszen extra, új mutagéneket ad, ezzel még erősebbé téve witcherünk képességeit.

Kisebb Spoiler: A játékban egyébként Toussaint területét is elhagyjuk egyszer és egy képzeletbéli világba kalauzol el bennünket a játék, ami véleményem szerint a játék leghangulatosabb küldetése is egyben. Ezen mesevilágban átélhetjük gyerekkorunk meséit kicsit komolyabb, felnőttesebb verzióban, találkozhatunk azon mesefigurákkal akikről oly sokat halottunk szüleink mesélte esti mesék alkalmával még gyerekkorunkban. Hatalmas feelingje van ennek a küldetésnek, és maga a mesevilág is káprázatosan lett megalkotva, brutálisan jól néz ki! Kár, hogy csak egyszer juthatunk el majd ide, egy a történet szempontjából fontos szereplő kíséretében. Spoiler vége

Sok mindenről beszéltem már most pedig térjünk rá egy kicsit a játékra audió szempontjából. Akárcsak az alapjátékban, itt is mesteri ilyen téren a game. A szinkronhangok továbbra is zseniálisak (helyenként kicsit talán érződik a francia akcentus is), a zenei anyag pedig csodálatosan szép lett. Ezúttal is vannak impozáns, hangulatot élénkítő darabok (itt külön kiemelném a Beauclairban szóló The Slopes of the Blessure című számot, ami valami eszméletlen szép), de a szomorkás, és a becsinálsz rémisztőbb nóták is megjelennek, bár utóbbiból ezúttal jóval kevesebb van. A környezeti zajok továbbra is rendkívül élethűek, főként mikor a vadonban jár az ember.

Amire még így a tesztem vége felé kitérnék, mert megemlítést érdemel az nem más, mint Corvo Bianco. Ez a helyszín a történet elején is fontos lesz, a későbbiekben pedig még inkább közel áll majd hozzánk. Geraltot ugyanis annyira magával ragadja ez a gyönyörű mediterrán borvidék, hogy a mi döntésünknek köszönhetően akár saját birtoka is lehet. Ezen eleinte még kissé lepusztult, ámbár igencsak méretes területet fejleszthetjük, renoválhatjuk. Ez már csak abból a szempontból is jó, mert a szemünk előtt nő ki a semmiből (na jó ez így egy picit túlzás) egy pofás és hangulatos bortermelői gazdaság, de hasznot is húzhatunk belőle. Ugyanis küldetésekhez felesleges holmijainkat nyugodtan és biztonságban tárolhatjuk birtokunk épületében, amit ráadásul festményekkel tehetünk még hangulatosabbá. Az pedig biztos, hogy ezen nem éppen olcsó mulatságközül bármit is választunk, biztosan sikeresen meg fog történni, hiszen a mókás házmester Barnabas-Basyl Foulthy (Geralt becézését használván, csak BB) mindenről gondoskodik majd.

Elérkeztem a lezáró szakaszhoz és csak úgy, mint nagyjából egy éve az alapjáték tesztjének megírásakor, most is kicsit bajban vagyok, mert nem is tudom, hogy milyen magasztaló jelzőket használva írjam le azt az élményt, amit ezen kiegészítő nyújtott számomra abban a kb. negyven órában amit eltöltöttem vele az elmúlt másfél hétben. Egyszerűen fantasztikus élmény volt, hihetetlenül élveztem! Egyértelműen jót tett a játéknak, hogy kiszakadtunk abból a sötét és komor atmoszférából, ami az alapjáték legtöbb részében uralkodott, ez a már néha kissé giccses, élénk színekben ragyogó, mediterrán új terület ugyanis mindenért kárpótolt bennünket, amit korábban hiányoltunk. A sztorija izgalmas és fordulatos, tehát magával tudja ragadni a játékost, tartalom az van benne gazdagon, ráadásul micsoda minőségben, a hangok és zenék továbbra is tökéletesek, a látványt pedig szerintem nem kell hangsúlyoznom, hogy szemkápráztató. Én azt mondom, aki csak teheti szerezze be valamilyen úton-módon a Vér és Bór kiegészítőt, mert simán megéri az árát, a CD Projekt Red pedig a támogatást ezért a fantasztikus darabért. A Witcher 3-hoz már nem fog érkezni több kiegészítő, bővítmény, ez már hivatalos (bár szerintem ezzel is amit eddig kaptunk egy darabig bőven elleszünk), ráadásul Geraltot sem láthatjuk már képernyőn, az ő útja, kalandja ezzel végért. A lengyel barátaink most gőzerővel a jövő egyik legígéretesebb címén fognak dolgozni, a Cyberpunk 2077-en, és bár ugyan tagadják, de én meg vagyok győződve afelől, hogy előbb-utóbb egy újabb Witchert fogunk látni, csak éppen egy másik főhőssel. Aztán, hogy az mennyire lesz már Witcher Ríviai Geralt nélkül, az majd kiderül, döntse el mindenki maga, én legalábbis várom a remélhetőleg érkező következő részt, addig is viszont még jó sok órát bele fogok ölni a tavalyi év legjobb játékába, a Wild Huntba és annak kiegészítőjébe. Remélem tetszett a tesztem, amelyhez költöttem egy kis verset is, amellyel akkor lezárnám a Fehér Frakas, Ríviai Gewralt utolsó kalandját!:

Blood and Wine - Fixer99 bárd tollából

Toussaint, a szerelem és bor országa,
ki meglátja nézi azt szájtátva.
Páncélos lovagok, szépséges nemes hölgyek,
színpompás virágok, árnyékot adó tölgyek.
A birtokokon a szőlő csak úgy virul,
a parasztok arca a nagy melegben meg már pirul.
Álom hely ez, nem kétséges,
de hirtelen feltűnik valami, csúf és rémséges!
Mindenhol gyilkosságok, hullák és vöröslő vér,
egészen addig míg witcherünk oda nem ér.

Anna Henrietta, a gyönyörű hercegasszony Geraltot invitálja,
hogy a Fehér Farkas a titokzatos rémséget likvidálja.
Beindul hát a nagy nyomozás,
izgalmak terén meg a fokozás,
hamar fény derül, ki a tettes,
ám az is, hogy nem ő a fő ellenszenves.

Az ügy egyre csak nehezedik,
Geralt folyton valami galibába keveredik.
Szerencsére feltűnik egy régi cimborája,
ki a witcherünket koordinálja.
A véres rejtély egészen a királyi család múltjáig visszanyúlik,
ellenfeleink feje pedig hősünk pengéje által sorra hullik.

Miközben Geralt azon van, hogy a valódi gyilkos kilétét tisztázza,
Elénk tárul a mesevilág teljes tárháza.
Mesehősöket, tündéreket és unikornisokat látva
Igazán mosolyra áll majd a játékosok szája.

Ezernyi kalandot átélvén,
minden kiderül a végén.
Ahol is a vér a bórral keveredik,
Witcherünk szája erre pedig elkerekedik.
Geralt kalandja ezzel sajna lezárul,
de reméljük a Witcher világa előbb-utóbb újra elénk tárul.

Értékelés:
Grafika:
██████████
10
Hang:
██████████
10
Design, művésziesség:
██████████
10
Zene:
██████████
10
Játékélmény:
██████████
10
Újítások, ötletek:
█████████
9
Hossz, újrajátszhat.:
█████████
9
Történet:
██████████
10
Nehézség:
██████████
8
Összességében:
██████████
10
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Hozzászólások: 1
Liam Neeson avatar
2016. 08. 08. 16:14:02
#
Jó teszt! Csak a képeket hiányolom. 10/10

Szerk: Látom azóta raktál ki képeket.
Értékelés
Összes átlaga:
██████████
10
5 értékelés alapján
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Szavazás
Szoktál videós játékteszteket készíteni vagy nézni?







Szavazáshoz be kell jelentkezni