Brace yourselves, the war has just begun

A Heroes sorozat a stratégiai játékok élén éll, nézzük hogyan kezdődött el az egész.

Gondolom sokaknak ismerősnek cseng a játék címe. Nem véletlenül, mert a sorozat a stratégia műfajban a legjobbak között van, a 3. rész pedig valószínűleg a legjobb. Efelől nincs kétségem, különböző játékokat rangsoroló oldalakon a legjobbnak választották a Restorathion of Erathiát, magam is beléöltem sok száz órát, nemkülönben az első részbe is, ahonnan ez az egész játék elindult.

Utánanéztem az angol Wikipédián, hogy mikor, kik, és hogyan hozták létre a játékot. Így hát megint egy szokásos rövid történelemórával kezdem.
A New World Computing egy alkalmazottja, Jonh Van Caneghem 1990-ben fogta magát, és megírta a King's Bounty nevű játékot. Úgy értem, nem a cég fejlesztette, hanem ő maga, szabadidejében megírta, toldozta-foldozta, míg egy komplett stratégiává nem kerekedett, és meglehetősen jóra sikeredett. A NWC látta benne a fantáziát, így később sorra jöttek az új részek. Olyannyira sikeres volt, hogy a 3DO le is csapott rá, így a továbbiakban ők vették szárnyuk alá a megjelenő játékokat. Ezek szolgáltak alapul az 1995-ben megjelenő Heroes of Might and Magic sorozat első részének, a Strategic Quest-nek.

Hogy tulajdonképpen mi is ez? Ez egy TBS (Turn Based Strategy), azaz körökre osztott stratégia. Ez annyit jelent, hogy a karakterek nem jelenidőben, együtt mozognak vagy tevékenykednek, hanem mindegyik játékos külön-külön végzi el a teendőit. Ha az egyik játékos végzett, átadja a kört egy másiknak. Pont úgy, mint vasárnaponként a családi játékdélutánokon a táblajátékok.

Kezdetben csak a MsDOS platformot támogatta, de kis idő múlva átírták Windowsra és MacOS-ra is. Gondolom van még rajtam kívül olyan elvetemült ember, aki játszik még ilyen ősz játékokkal, nekik mondanám, hogy Windows 7 64biten DosBox-szal probléma nélkül elindul. De vigyázat: olyan játékosoknak, akik az akciódús, gyilkolós játékokhoz szoktak, NEM ajánlom a kipróbálását. A Heroes megköveteli a logikus gondolkodást, ki kell számítani a lépéseket és előre kell terveznünk. Viszont, ha eltekintünk a kilencvenes évek közepére amúgy jellemző, rajzolt ósdi grafikát, jó kis élménydús játékélményre számíthatunk, epic csaták is kialakulhatnak, szóval izgalmas az egész. Még akkor is, ha nem egy haverral játsszuk, hanem egy bottal, mert nehezebb fokozaton nagyon elkanászodnak és hentelnek ezerrel. Én személy szerint, tényleg nagyon sokat játszottam vele, de a legnehezebb fokozaton még sosem nyertem a számítógép ellen. Tiszta Skynet basszus.

Akkor nézzük konkrétan a játékot. Akik sosem játszottak vele, azoknak azt hiszem röhejesnek fog tűnni a Micimackó kalandjai-szerű grafika és a retró midi zenék egyvelege. Akár lányosnak is tűnhet, elismerem, de ez csak egy jól sikerült álca. Ne feledkezzünk meg, '95-ös a játék, akkoriban ez volt a divat, gondoljunk csak a Goblins-re, a Bumpy-ra, Rayman-re, Jazz Jackrabbit, stb, stb... A játék indítása után már meg is kapjuk a menüt, jó nagy gombokkal. Ésszerűen van összerakva, gond nem lesz vele. Alapvetően a játék inkább a multiplayerre épít, így hát sokféleképpen össze lehetett hozni egy partit. Ma már csak mosolygunk a mára totálisan őskorinak tűnő serial connectionon vagy a modemes, tárcsázós nettel való összeköttetésről, ahol konkrétan fel kellett hívni a játék menüjén belül az ellenfélt, és a telefon volt a közvetítő a két player között. De a dolog akkoriban modern volt és mivel mobiltelefonja senkinek nem volt, a meccs alatt senkit sem tudott megzavarni a telefoncsörgés, mivel olyankor nem lehetett telefonálni, mert a fiúk telefonon keresztül "híroszoztak", he he he. Régi szép idők.

Ezek felett a technológiák felett már jócskán elrepült az idő, de nincs gond, mert van benne Hot Seat, azaz forró szék vagy meleg szék. Ez arra utal, hogy a játékosok a kör lejárta után helyet cseréltek a számítógép előtt. Ily módon a haverokkal sok-sok partit lejátszottunk, ami nem kis teljesítmény, mert néha egy játék akár 4-5 vagy akár több óráig is eltarthat, bizony. Én egyébként csak a Hot Seat módszert alkalmaztam. Azt hiszem a multiplayer részt túltárgyaltam, további kérdések végett a cikk alatt lehet, majd úgy is megtaláltok.

A játék kezdete előtt lehetőségünk nyílik beállítani néhány dolgot, mint például a nehézségi szint (ami very hard fokozaton brutálisan nehéz), a csapat színe, az ellenfelek száma (amiből maximum 3 lehet). Amennyiben nem kampány módot játszunk, választhatunk mapot is, amiből 3 féle méret létezik: Small, Medium és Large.

Néhány szó a kasztokról (vagy fajokról?): 4 féle "teremtménycsoport" közül lehet választani. Elsőnek itt van a Knight. Ez az "emberes" vár, itt nincsenek mitológiai vagy kitalált lények. Toborozhatunk parasztokat (vasvellávú gyünnek, az egész játék leggyengébb csoportja), nyilasokat, lándzsás katonákat, kardosokat, lovagokat és paladint. A Knight hero-k erőssége a Defense Skill. Aztán, itt van a Barbarian vár (hehe, a kedvencem), katonái a Goblinok, Orkok, Farkasok, Ogrék, Trollok és Küklopszok. A barbárok fő erénye az Attack Skill. A 3. kaszt a Sorceress, akik nők. Csatarendbe lehet állítani a tündéreket, a törpöket, a tündéket, a druidákat, unikornisokat és a főnixeket. A csajok a Spell Powerben a legjobbak. Végezetül pedig bemutatom a Warlock várat. Náluk harcolhatunk a kentaurokkal, gargoyle-kkel, griffmdarakkal, minotaurosszal, hidrával és a játék legerősebb lényével, a sárkánnyal. A warlockok a Knowledgere gyúrnak.

Mint láthattátok, mindegyik kaszt más skillt fejleszt leginkább, de ez nem jelenti azt, hogy például a barbárokkal ne lehetne varázsolni, csak éppen nem olyan jól, mint mondjuk a Warlockkal. A játékban Artifactok is vannak, amiket ha megtalálunk, a 4 képességünk egyikét megnöveli, így akár egy Sorceressnek is lehet kellően magas Attack skillje.
A játék alapvetően XP rendszert alkalmaz. Tapasztalati pontokat csaták nyerésével, kincsek találásával lehet gyűjteni, illetve néhol vannak kápolnák, ahol tudást szerezhetünk. Bizony XP mennyiség után szintet lépünk, ekkor kapunk +1 pontot a 4 fő képesség egyikéből, jellemzően azt kapjuk legtöbbször, amiben az adott hero a legjobb.

A várakban kezdetben nem áll rendelkezésünkre minden, sőt, a Knight és a Barbarian egyáltalán nem is tud varázsolni. Ezért kell magunknak építkeznünk, már ha van elég alapanyagunk, mint pl.: arany, kén, fa, érc, drágakő, rubin. Bányák elfoglalásával lehet növelni készleteinket és a pályán is el vannak szórva néhol, ezeket szabadon felvehetjük, hacsak nem őrzi valaki. Ilyenkor meg kell harcolnunk érte.

Apropó, harc: bőven lesz részünk benne a játék során. Ez nem a mapon játszódik le, ilyenkor fullscreenre rak egy csatamezőt, a kép egyik oldalán mi a másik oldalon pedig az ellenség van, egymás alatt a különböző teremtmények. Sorban támad mindenki. Az kezd, aki a leggyorsabb. Ilyenkor vesszük hasznát a varázslatoknak, amiket ha jól kezelünk, akár egy túlerőben lévő csapatot is meg lehet nyerni. Az nyer, aki legyőz mindenkit, hacsak az ellenfél nem adja fel előbb a csatát.
Magát a játékot úgy nyerhetjük meg, ha legyőzzük az ellenfelet és elfoglaljuk az összes várát.

Ennyi lenne, köszi, hogy elolvastátok. Sziasztok!